Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-12-01 / 12. szám
RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KFT.45 Az egyik szlovák előadó e programjuk állásának ismertetése mellett beszélt a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezési gyakorlatáról is. Ezt a hulladékkategóriát hazánkban a közelmúltban vezették be, az erre vonatkozó elhelyezési koncepció még kidolgozás alatt van. Az előzetes magyar elképzelésekről azért egy előadás révén a jelenlévők is képet kaphattak. A magyar Nemzeti Program megvalósításának utóbbi évi fejleményeiről Nős Bálint, az RHK Kft. stratégiai és műszaki igazgatója számolt be, aki beszélt a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának időszakos biztonsági felülvizsgálatáról, annak tapasztalatairól és a jövőbeli bővítés koncepciójáról is. Az elhasznált fűtőelemek és a nagy aktivitású radioaktív hulladékok kezelésének ügye megkülönböztetett hangsúlyt kap minden nemzetközi fórumon. Az ezzel kapcsolatos szoros együttműködés fontosságát az egyik cseh előadó sokszorosan aláhúzta, kiemelve, hogy a régió országai e területen nagyon hasonló helyzetben vannak. Érthetően nagy érdeklődés fogadta a Finnországból érkezett vendég előadót, aki a kis és közepes aktivitású hulladék elhelyezési programja mellett bemutatta a kiégett üzemanyag végleges elhelyezésére tervezett mélységi geológiai tárolójuk megvalósításának helyzetét is. Ez a téma azért is volt kiemelkedő jelentőségű minden résztvevő szemében, mert Finnország a világon az első, ahol ilyen létesítmény megépítésére létesítési engedélyt adtak ki, és ahol elsőként nyithat meg egy végleges tároló a nagy aktivitású radioaktív hulladékok számára, várhatóan 2024-ben. A szeminárium résztvevői közösen értékelték egy közös uniós pályázat lezárultát a radioaktívhulladék-elhelyezési programok megvalósítását támogató kutatás-fejlesztés területén. Több témából állították össze, és nyújtották be ezt a közös pályázatot az Európai Bizottsághoz az érintett radioaktívhulladék-kezelő szervezetek, hatósági háttérintézmények és kutatóintézetek, többnyire a mélységi geológiai tárolók megvalósításához kapcsolódóan. Minden országban a legfontosabb szakmai szervezetek határozták meg a nemzeti prioritásokat, és a közös egyeztetések nyomán alakult ki, milyen témák kerültek a szeptemberben benyújtott közös pályázatba. Azokkal a kutatás-fejlesztési programokkal lehetett jelentkezni, amelyekben több ország is érdekelt volt. A szemináriumon a pályázat előkészítésének, a szakmai tartalom összeállításának tapasztalatait vitatták meg. Az esemény rangját pályázat előkészítését koordináló francia ANDRA munkatársa is részt vett. E témához kapcsolódva Molnár Péter, az RHK Kft. kutatási osztályvezetője ugyancsak felszólalt, bemutatva, hogy Magyarország miként alkalmazta az Európai Bizottság társfinanszírozásában korábban kidolgozott ajánlást a mélységi geológiai tárolóhoz kapcsolódó kutatási keretprogram kidolgozásához. Ennek az ajánlásnak a részletesebb kidolgozása az idén benyújtott pályázat tudásmenedzsmenttel foglalkozó munkacsoportjának egyik feladata lesz. A radioaktívhulladék-elhelyezési programok sikeres megvalósításához, a nyugodt szakmai munkához mindenütt fontos előfeltétel a lakossági elfogadás, a társadalmi konszenzus kérdése. Természetes tehát, hogy a műszaki témák mellett ezen a szemináriumon is napirenden szerepelt a hat ország tájékoztatási gyakorlatának ismertetése. A visegrádi tanácskoemelte, hogy az Európai Bizottság Kutatás-fejlesztési Igazgatóságának, valamint Közös Kutatási Központjának képviselői mellett a záson a magyarországi gyakorlatról Honti Gabriella, az RHK Kft. kommunikációs osztályvezetője tartott előadást.
