Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-12-01 / 12. szám
A LEGNAGYOBB AJÁNDÉK a pusztító viharok, özönvízszerű esők, jégesők, orkánerejű szelek egyre gyakoribbá válnak, ezek miatt komoly károk keletkeznek az épített infrastruktúrában, a felsővezetékekben és a mezőgazdaságban egyaránt. Sajnos várható, hogy ezek a durva viharok is egyre több emberéletet követelnek majd. Az időjárás nagy kilengéseket mutat majd, ám egyre inkább a melegedés irányába tolódik el. Vagyis nemcsak a nyarak lesznek nagyon forrók, hanem a telek is egyre enyhébbek, egyre esősebbek és latyakosabbak lesznek. Mindez a mezőgazdasági és egyéb károk mellett érzékenyen érintheti a téli szabadidős tevékenységeket, a síturizmust is. Nathalie de Noblet szemléletes példát is említett: számításai szerint az eddigi téli olimpiai helyszínek többsége az évszázad második felére már alkalmatlanná válik ilyen téli sportos rendezvények megtartására. Szocsi, Grenoble vagy például Szarajevó néhány évtized múlva olyan éghajlattal rendelkezik majd, ahol esetenként ugyan előfordulhat hó, de már nem lehet garantálni azt, hogy a hőmérséklet érdemben nulla fok alatt marad télen a játékok idejére. A jelenleg tapasztalható időjárási körülmények egy 1 fokos változás eredményét tükrözik - 1850 óta a globális átlaghőmérséklet 1 fokkal nőtt. Az évszázad végére ugyanakkor további 3 fokkal emelkedik majd ez a szint - látható tehát, hogy nagyon súlyos változásokra kell felkészülni. A kutatónő a fokok jelentőségét egy példával érzékeltette: a legutóbbi jégkorszak során 5 fokkal volt hidegebb az átlaghőmérséklet, mint ma, vagyis az átlagban már néhány fokos elmozdulás rendkívül pusztító hatásokkal járhat. Nathalie de Noblet végül egyértelművé tette: ma már egyáltalán nem kérdés, hogy a globális felmelegedést az emberi tevékenység, a szén-dioxid döbbenetes mennyiségű kibocsátása okozza. A klímaváltozást tagadni, vagy ebben az ember szerepét relativizálni teljesen megalapozatlan, tudománytalan állítás.
