Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-12-01 / 12. szám
8 A LEGNAGYOBB AJÁNDÉK Az utolsó perc T.L. | fotó: internet Döbbenetes időjárási változásokra kell felkészülnünk az előttünk álló évtizedekben, amelyet durva, özönvízszerű esők, tartóssá és általánossá váló hőségriadók, síelésre alkalmatlan egykori téli olimpiai helyszínek és hihetetlen mezőgazdasági károk jellemeznek majd - összegezte előadásában a várható folyamatokat egy klímakutató nemrég egy milánói kongresszuson. Nathalie de Noblet világossá tette: az ember az oka a megváltozó éghajlatnak és a nyomában következő katasztrófáknak. Már a jelen évszázad közepére kirívó hatásokkal jár a klímaváltozás, a 21. század végére pedig drámai, pusztító hatásokkal kell szembesülnünk az éghajlat átalakulása miatt világszerte - ez volt a fő megállapítása annak az előadásnak, amelyet Nathalie de Noblet tartott novemberben egy milánói mezőgazdasági kongresszuson. Az Université Paris-Saclay Klíma- és Környezettudományi Laboratóriumának munkatársa, nemzetközi hírű klímakutató az eseményen az agráriumban érdekelt hallgatóság előtt foglalta össze a várható hatásokat. A kutató adatokkal bőségesen alátámasztott előadásában mindvégig igyekezett a tényéknél maradni, összességében azonban nem tudta elkerülni a figyelmeztetést: a klímaváltozás nagyon veszélyes folyamat, amely a szén-dioxid kibocsátásával egyre inkább súlyosbodik. Nathalie de Noblet kitért a legszembetűnőbb változásokra. Ezek szerint várható, hogy már 2050- re látványosan megemelkedik az évi hőségnapok száma, vagyis az olyan időszakok gyakoribbá válnak, amikor hőségriadót rendelnek el az extrém forróság miatt. Míg ez ma Közép-Európában éves szinten 7-16 nap között váltakozik, az évszázad közepére meghaladja majd a 35-öt, 2100-ra, vagyis a mai kisgyerekek időskorára pedig több mint 60 napnyi hőségnap lehet Magyarországon - vagyis lényegében az egész nyár egyetlen permanens hőségriadó lesz. Mindez azért is kirívóan veszélyes, mert nem csupán kellemetlenséggel jár, hanem komoly bajokkal is. A kiugró energiafogyasztáson, áramkimaradásokon, közlekedési anomáliákon túl egészen bizonyosan számos emberéletet követel majd. Emlékezetes a 2003-as nyári hőséghullám, amelynek során csak Franciaországban mintegy 30 ezer ember halt meg a meleg miatt - többségükben beteg vagy magukra hagyott idős emberek. A kirívó meleg mellett az időjárás egyre szélsőségesebbé válik:
