Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-11-01 / 11. szám

REND A LELKE 47 A monarchia - mint a hatalomgya­korlás egy formája - világszerte is­mert és elterjedt, öröklési elven ala­puló államforma, amely a mai napig létező egyszemélyes vezetés. Ahogy a monarchiáknak, úgy a másik ál­lamberendezkedésnek, a köztársa­ságnak is többféle formája létezett már. Államformák, politikai ideológiák jöttek és mentek. Vajon mindez egy irányba, egy fejlett, még egyelőre számunkra is ismeretlen államfor­ma felé mutat, vagy mindez csak ciklikusság? Ha választ nem is ka­punk a kérdéseinkre, a teljesség igénye nélkül egy kis betekintést mégis csak tehetünk ezekbe a rend­szerekbe. Monarchia - az egyszemélyes vezetés A monarchiában egy személyben, általában örökletesen és élethosszig­lan gyakorolja a hatalmat az uralko­dó. A monarchikus államformának két fő típusát különböztetjük meg: az abszolút monarchiát és az alkot­mányos monarchiát. „Az állam én vagyok!" Aztán az is megeshet, hogy XIV. La­jos sosem mondta ki a fentebb idé­zett mondatot, mindenesetre az utó­kor szemében a Napkirály maradt az abszolút monarchia államának meg­személyesítője. Az abszolút monarchiákban a hata­lom birtokosa az uralkodó. Az ural­kodót (király, császár, cár stb.) külön­féle felségjogok illetik meg. Abszolút monarchiáról ma már csak néhány országban beszélhetünk (pl. Vati­kán, Bahrein, Katar, Omán stb.). Alkotmányos monarchia - alkotmányban szabályozva Elsősorban protokolláris szerepe van az uralkodónak az alkotmányos monarchiában. Felségjogait csak az alkotmányban szabályozott keretek közt gyakorolhatja, a törvényhozó hatalomban osztozik a mellette mű­ködő törvényhozói testülettel, példá­ul a parlamenttel (pl. Nagy-Britan­­nia, Dánia, Belgium, Hollandia stb.). Köztársaság Az évszázadok többféle köztársasá­got produkáltak már, de teljes bizo­nyossággal nem tudhatjuk, mit hoz még a jövő. Mégis, a múlt és jelen „A régi időkben a földtulajdon volt a világ legfontosabb erőfor­rása, a politika pedig arról szólt, hogy küzdünk a föld feletti kont­roliért. [...] A XXI. században az adatok értéke túlnőheti mind a föld, mind a gépek és gyárak ér­tékét, ezért az adatok lehetnek a világ legfontosabb erőforrásai. A politika pedig arról fog szólni, hogy ki irányítja az adatok áram­lását. Ha túl sok adattal rendel­kezik az állam vagy néhány cég, akkor digitális diktatúra alakul­hat ki." (Yuval Noah Harari) tanulmányozásából némi következ­tetést tehetünk az eljövendő korsza­kokra. A köztársaság az államberendezke­dés azon formája, ahol az államfőt (mint az államhatalom legfőbb szer­vét) választással, meghatározott időre nevezik ki. A köztársaságok le­hetnek központilag irányított, vagy­is egyközpontú, illetve szövetségi, tehát több tagállammal rendelkező berendezkedésűek. Az egyközpontú köztársaságokban egy parlament és egy kormány működik. Ilyen Ma­gyarország is. Demokrácia, köztársaság, alkotmá­nyosság. Három egymást nagyban átfedő, de nem azonos fogalmak. Tulajdonképpen egymás nélkül nem is értelmezhetőek és egymás nélkül nem is érvényesülhetnek. Forrás: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_ modern_allam_szuletese/ http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszet­tudomanyok/foldrajz/tarsadalomfoldrajz/ allam-es-allamforma/allamformak https://dornyeij.blog.hu/2012/05/24/politi­kai_alapismeretek_kapitalizmus_es_szoci­alizmus

Next

/
Thumbnails
Contents