Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-10-01 / 10. szám

TŰZ ÉS VÍZ

tották az eltérést, és intézkedések meghozásáról gondoskodtak. Azonban a módszertani megközelítésnek ez a szintje nem rendelkezett a rendszer- és folyamat-, valamint a kockázatorientált szemlélettel. Nem volt alkalmas a vállalat komplex működésének megragadására és monitorozására, ami pedig alapfeltétele a vizsgált területekkel kapcsolatos problémák jobb megértésének, az okok és összefüggések mélyrehatóbb feltárásának és a javítóintézkedések árnyaltabb, így hatékonyabb meghatározásának. A vállalati működést rendszerként és összefüggő folyamatok halmazaként, valamint a jellemző kockázatokat feltárva és elemezve megközelítő belső ellenőrzés magasabb szintű szakmaiságot képvisel, mint az előírásoknak való megfelelésre, illetve az azoktól való eltérésekre koncentráló hagyományos szervezet, amely bármilyen precízen és lelkiismeretesen végezte is a munkáját, a vállalat komplexitása és a feltárandó problémák gyökérokai tekintetében mégiscsak a felszínen mozgott.

Azok a hatások, amelyek a korszerű belső ellenőrzés kialakítását inspirálták a Paksi Atomerőműben, két, viszonylag jól körülhatárolható forrásra vezethetők vissza. Egyrészt a belső ellenőrzés nemzetközi és hazai fejlődésének szakmai jó példái különböző személyi és intézményi csatornákon keresztül természetszerűleg elérték és ösztökélték az ország emez, egyik legnagyobb vállalatát is. Másrészt a Paksi Atomerőműnek az atomerőművek nukleáris biztonságával foglalkozó nemzetközi szervezetek - lényegében kötelezőnek elfogadott - ajánlásai nyomán mind profeszszionálisabbá váló vállalatirányítási

szemlélete és gyakorlata is a belső ellenőrzés átalakulásának irányába hatottak, vagy legalábbis kedvező talajt készítettek elő annak megújítása számára.

Mindazonáltal a korszerű belső ellenőrzés kialakítását nem csupán az eddigiekben taglalt vállalatirányítási tényezők motiválták. Azok mellett, de velük szerves összefüggésben emberközelibb szempontok is nagy súllyal estek a latba. A kiinduló kérdésünkre viszszautalva, a vizsgált felekkel való baráti-kollegiális munkakapcsolat fenntartásának igénye szintén elengedhetetlenné tette a revizorszerep meghaladását. Nem nehéz

belátni, hogy bár a vizsgált fél és a belső ellenőr egymással szemben foglal helyet az asztalnál, valójában közös az érdekük: feltárni a mélyebben fekvő, lappangó hibákat, illetve mindazokat a tényezőket, amelyek a vállalat működését jobbá, eredményesebbé és biztonságosabbá tehetik. Ez viszont kizárólag bizalmi légkörben, kölcsönös megértésre törekvés és együttműködés nyomán válhat valóra. Rendkívül hangsúlyos többek között az a szempont, hogy a hibák feltárásának célja elsősorban nem a vizsgált fél szankcionálása. Ha ilyen szándék árnyékolná be a vizsgálatokat, akkor ez eleve elle-Az atomerőművek nukleáris biztonságával foglalkozó, a Paksi Atomerőmű sokrétű fejlesztését is elősegítő, támogató nemzetközi szervezetek többek között a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), az Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO), az Európai Atomenergia-közösség (EURATOM), a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetének Nukleárisenergia-ügynöksége (OECD NEA), a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (WENRA) és az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Vezetőinek Csoportja (ENSREG).