Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-10-01 / 10. szám

TŰZ ÉS VÍZ

hetetlenítené a bizalmi légkört és az együttműködést. A vizsgált fél - mint mondani szokás - helyből sündisznóállást venne fel. A belső ellenőrök tehát alapvetően jóhiszeműen közelednek a vizsgált félhez, azzal együtt is, hogy nemcsak a hibák, de a szándékos viszszaélések felderítése is a feladataik közé tartozik. Emellett általánosan elmondható, hogy a belső ellenőrzés nem a vizsgált fél ellen, hanem őérte (is) történik. Egyrészt mindenki számára előnyös, ha a hibákat vagy javítható területeket nem valamely külső hatóság, hanem az atomerőmű egy saját szervezete fedezi fel. így nemcsak hogy „belügy" marad az adott hiba kijavítása, de minden ilyen eset tovább erősíti az erőmű jó hírét, az elfogulatlan önvizsgálatra és önkorrekcióra való képességét. Másrészt nem titok, hogy ha valaki belemerül egy munkafolyamat rutinszerű végzésébe, gyakran nehezebb számára észrevenni egy hibát, mint annak,

aki kívülről, „friss szemmel" nézi a tevékenységét. Harmadrészt az sem ritka, hogy a vizsgált fél maga közli a belső ellenőrökkel a javítható területeket, és kifejezetten örül a belső ellenőrzésnek, mivel ilyen módon, a vezérigazgatói intézkedés révén a legmagasabb helyről kap támogatást azoknak a jobbításoknak végrehajtására, amelyeket a saját erejéből esetleg nehezebben tudott volna keresztülvinni a különböző adminisztratív vagy bürokratikus akadályok között.

Az egymással szemben ülő felek tehát valójában nemhogy nem ellenségei egymásnak, de kifejezetten közösek a céljaik és az érdekeik. A munkatársi légkörben megvalósuló, konstruktív belső ellenőrzésnek pedig nemcsak a vállalat, hanem a lakosság is haszonélvezője, hiszen az atomerőmű minden egyes javítóintézkedéssel a hatékonyabb, olcsóbb és biztonságosabb villamosenergia-termelés irányába tesz lépést.

A belső ellenőrzés sokrétűsége tekintetében magáért beszél a tevékenységének „hivatalos" leírása a Szervezeti és működési szabályzatban. Eszerint a Belső Ellenőrzési Osztálynak az a feladata, hogy az atomerőmű, illetve az azt üzemeltető gazdasági társaság stratégiai céljainak elérése szempontjából lényeges folyamatok módszeres elemzésével, értékelésével, ellenőrzésével, elegendő bizonyítékkal alátámasztva igazolja, hogy teljesülnek-e az alábbi követelmények:

■ a társaság működése átlátható, biztonságos, eredményes, hatékony, gazdaságos, valamint jog- és szabályszerű;

■ a társasági szintű célkitűzések elérését veszélyeztető kockázatokat a társaság kockázatkezelési rendszere képes felismerni és megfelelően kezelni;

■ a működésre vonatkozó adatok, információk és beszámolók pontosak, megbízhatóak és a megfelelő időben rendelkezésre állnak;

■ az eszközökkel és forrásokkal takarékosan és hatékonyan gazdálkodnak, valamint a társasági vagyon megóvásáról megfelelően gondoskodnak;

■ érvényesül az egyértelmű felelősség és elszámoltathatóság elve;

■ az irányítási rendszer minősége megfelelő, és folyamatos korszerűsítése biztosított;

■ a rendszerek és az eljárások - beleértve a fejlesztés alatt állókat is - teljesek, és biztosítják, hogy a rendszerekbe, folyamatokba épített kontrollok megfelelő védelmet nyújtsanak a hibák, szabálytalanságok és egyéb veszteségek elkerülésére, valamint hogy az eljárások összhangban vannak a társaság céljaival.