Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-07-01 / 7. szám
AZ ÉLET KICSIBEN 23 A mikroorganizmusok mint a föld első és utolsó lakói A mikroorganizmusok a földön mindenütt jelen vannak, a mélytengeri vulkanikus üledékektől kezdve a hőforrásokon, az emberi testen át a jégsapkák alatti jeges vízig mindenhol, még a felhőkben is megtalálhatóak. Rendkívüli módon alkalmazkodtak a földi élethez, a sejtmagnélküli sejtek kb. 3,5 milliárd évvel ezelőtt már megjelentek, és közel 2 milliárd éven keresztül „uralkodtak" mielőtt a valódi, sejtmaggal rendelkező sejtek megjelentek volna. Feltételezhetjük, hogy amikor az emberiség már rég nem lesz jelen a földön, a mikroorganizmusok még mindig itt lesznek. Betegségek régen és ma Amikor baktériumokról, vírusokról beszélünk, legelőször a betegségek jutnak eszünkbe. Valóban, a történelem során sok-sok betegség, köztük visszatérő betegségek tizedelték a föld lakosságát; egy-egy járványban akár milliós nagyságrendű halálozások is előfordulhattak. A vírusok, baktériumok, gombák, paraziták okozta megbetegedések „láthatatlanul" támadtak, támadnak ma is. A legveszedelmesebb járványok közt tartják számon a már időszámításunk előtti évszázadokban is dokumentált feketehimlőt, amely csak a 20. században 300 millió emberrel végzett. A himlő terjedésében nagy szerepet játszott, hogy a gyarmatosítók, illetve a gyarmatosítók által magukkal hurcolt rabszolgák között gyorsan terjedt a megbetegedés. A fertőző betegségek elleni harc egyik legnagyobb sikere, hogy 1979-ben, a sikeres oltási kampánynak köszönhetően a himlő teljesen eltűnt. A középkor és a korai újkor másik nagy pusztító járványa a pestis volt, amelyet fekete halálnak is neveztek, mert egyes esetekben a betegség bőr alatti vérömlenyt, szövetelhalást okozott, amely fekete színű volt. A pestis több tízmillió emberrel végzett, és mind a mai napig regisztrálnak pestises megbetegedéseket, szerencsére nem Magyarországon, a betegség azonban antibiotikummal jól kezelhető. Malária, kolera, tífusz, ebola, sárgaláz, Zika-vírus fertőzés, vagy az egyik legismertebb vírusos megbetegedés, az influenza is mind ma is jelen lévő betegségek, amelyek ellen kutatók, orvosok, ápolók és önkéntesek ezrei harcolnak. A kórokozók akár világjárványt is képesek kiváltani, így roppant fontos a gyors és hatékony lokális megfékezésük, de még fontosabb a megelőzésük. Az oltásoknak köszönhető, hogy számos pusztító betegség ma már jól kontrollálható fertőző betegségnek számít csupán, amelyek eredményeként jelentősen lecsökkent a gyermekhalandóság és a korai halálozások aránya, míg a fejlődő országokban, ahol a megelőző intézkedések csak korlátozottan érhetőek el, vagy a kezelés nem érkezik időben, a halálozási arány sokkal rosszabb a fejlődő országokéhoz képest. „...fontos, hogy már kisgyermek korban találkozzon a szervezetünk mikrobákkal..." „Fontos, hogy a mikroorganizmusok hallatán ne csupán a halálos betegségek jussanak az eszünkbe, hanem lássuk, milyen sokat köszönhetünk nekik. Asört is, de minden alkoholt mikrobák készítenek, amelyek fermentációval (erjesztéssel) végzik a cukor lebontását, aminek eredményeként alkohol keletkezik. Vannak olyan mikrobák is, amelyek nem alkoholt készítenek a cukorból, hanem szerves savakat. Amikor ecettel ízesítjük a salátánkat, akkor is a mikrobák termékét használjuk, amikor kovászos kenyeret készítünk, az igazi kovász is mikroorganizmusok közössége. De ide sorolhatjuk a kefirt, a joghurtot vagy a sajtokat is. A mik
