Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-07-01 / 7. szám
10 VILÁGÉPÍTŐ ATOMOK Kvantumelmélet -egy világkép-változtató felfedezés Prancz Zoltán | Fotó: internet A kvantumelmélet - vagy annak bizonyos értelemben szinonimáját jelentő kvantummechanika - jelentőségét jól érzékelteti, hogy Teller Ede, világhírű magyar fizikus egyenesen a 20. század legfontosabb tudományos felismerésének nevezte. Ez az atomok és atomi részecskék viselkedésével foglalkozó tudomány gyökeresen más megvilágításba helyezte világunkat, mi több, új világképet hozott. Hogy ez az új világkép a köztudatban mégsem foglalja el a jelentőségének megfelelő helyet, talán annak is betudható, hogy a kvantummechanika gyakorlati alkalmazása egyelőre szűk korlátok közé szorul. Mindazonáltal ez nem ok arra, hogy ne tegyünk most egy mélyebb bepillantást a mikrovilág, pontosabban a nanovilág különös viszonyaiba és a gondolkodástörténet ide kapcsolódó vonulatába. Mi itt a kérdés tulajdonképpen? A kortárs tudós Paul Davies így vezeti fel az alapproblémát az egyik ismeretterjesztő bestsellerében: „Mondhatjuk, hogy egy esemény »vakvéletlen« vagy »baleset« szüleménye, ha nem volt valami, ami kézenfekvőén kiváltotta volna. Gyakori példák erre, mikor kockát dobunk, fej vagy írást játszunk. De vajon meghatározhatatlanok-e ezek az események, vagy csupán arról van szó, hogy az őket megszabó tényezők és erők rejtve maradnak előttünk, ezért tűnnek esetlegesnek? A 20. század előtt a legtöbb tudós igennel felelt volna az utóbbi kérdésre. Feltételezték, hogy a világ alapjában szigorúan determinisztikus (meghatározott, az ok-okozati szükségszerűségnek alárendelt), s a véletlen vagy esetleges események megjelenése teljes
