Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-07-01 / 7. szám
VILÁGÉPÍTŐ ATOMOK 11 Ha nem ismernénk a keringési törvényeket A determinizmus megvilágítására jó példát kínál a bolygók mozgása. A bolygók a keringési törvények által meghatározott módon haladnak a Nap körüli pályájukon. Mivel Kepler óta ismertek ezek a keringési törvények, a csillagászok egy adott pillanatban fennálló fizikai paraméterekből kiindulva bármely időre ki tudják számítani előre, hogy a bolygók pályagörbéjük melyik pontján fognak éppen tartózkodni. Könnyű belátni, hogy ha nem ismernénk a keringési törvényeket, a bolygók akkor is szigorú rendben haladnának, csak előttünk lenne leplezett a jövőbeni pontos helyzetük. Vannak azonban fizikai rendszerek, amelyek esetében nem sikerült eddig minden hatást és törvényszerűséget feltérképezni. A bolygók példáján mégis azt mondhatnánk - vélték sokan hogy bár előttünk rejtettek e rendszerek jövőbeni állapotai, azok meghatározottan és elkerülhetetlenül be fognak következni. egészében a szóban forgó rendszer hiányos leírásának tudható be. Amennyiben minden atom mozgását ismernénk, érveltek, minden egyes pénzérme feldobásakor meg tudnánk mondani az eredményt." A világunk teljes megismerhetőségében bizakodó - és a véletlen fogalmával végső soron leszámoló - tudomány a felvilágosodás szülötte. Egyes fizikai jelenségek szabályszerűségeinek megfigyelése és e szabályszerűségek sikeres matematizálása (képletekbe rendezése) ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy a világon mindent természeti törvények határoznak meg, amelyek viszont éppen megmásíthatatlan törvény voltuk révén megismerhetők, matematikailag leírhatók. Ez a megközelítés és annak látványos eredményei azzal kecsegtettek, hogy csupán idő kérdése az összes talány megfejtése és a teljes tudás elérése. Ugyanakkor mindebből egy szigorúan determinált világ képe rajzolódott ki, azaz egy olyan világé, amelyben minden történés előre meghatározott, és csakis egyféleképpen mehet végbe: ahogy a természeti törvények diktálják. E meghatározottság magára az emberre, annak sorsára, sőt végső soron az erkölcsi döntéseire is kiterjed, illúziónak állítva az etikai normák általános alapját jelentő szabad döntési képességet is. A 18-19. században kialakult determinisztikus - avagy mechanikus - világkép tehát míg a megismerhetőség szempontjából vonzóan hatott, másfelől mégis legalább olyan félelmetesen festett. De valóban ilyen a világunk? A véletlenek világa A 20. század első felében alkotó nagy fizikusgeneráció forradalmi felfedezést tett az atomi jelensé-
