Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-07-01 / 7. szám
VILÁGÉPÍTŐ ATOMOK 9 méter hosszú, 30 méter széles és 21 000 tonna vízkiszorítású hajótestre építették. Az ilyen típusú erőművek folyamatosan tudnak üzemelni, és ezért nagyon gazdaságosak. A reaktorokban a nukleáris üzemanyagot csak 3-5 évente kell cserélni. Az erőmű tervezett üzemideje 40 év, de ez akár 50 évre is kitolható. Oroszország a hasonló reaktorokkal kapcsolatban több évtizedes üzemeltetési tapasztalattal, valamint kipróbált és bevált technológiákkal rendelkezik. Gondoljunk csak az orosz atomjégtörőkre! A világ első - azóta már múzeumként működő vontatni, ahol áramra és hőenergiára van szükség. Az úszó atomerőmű rendelkezik a legmodernebb biztonsági és védelmi rendszerekkel, teljes mértékben megfelel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági követelményeinek. A szakértői elemzések arról szólnak, hogy cunami vagy más természeti katasztrófák sem tudnának kárt okozni benne. A fentiekre tekintettel talán nem meglepő, hogy az úszó atomerőművek iránt nagyon nagy a nemzetközi érdeklődés, ez pedig komoly exportlehetőséget jelentszén-dioxid-kibocsátást. Az extrém téli hidegben, amikor a hőmérséklet -40 fok alá esik, a közlekedési infrastruktúra hiánya miatt a távoli területek csak az atomenergiára támaszkodhatnak a klímavédelmi céloknak is megfelelő gazdaságos és folyamatos villamosenergiaellátás érdekében. A Roszatom már dolgozik az úszó atomerőművek második generációján, amelyet optimalizált úszó atomerőműveknek neveztek el. Ezeket két RITM-200M típusú reaktorral szerelik majd fel (egyenként 50 MW teljesítménnyel). Az előző típusokhoz képest ezeknek a reak- atommeghajtású jégtörőjét, a Lenin jégtörőt már 1956-ban üzembe állították. Ez a technológia kiválóan alkalmas arra, hogy távoli területek, adott esetben gazdaságilag fontos partvidéki területeket hő- és villamos energiával lássa el, mindezt fenntartható módon, biztonságosan és a klímavédelmi céloknak is megfelelve szén-dioxid-kibocsátástól mentesen oldják meg. Az erőmű nem egy adott helyhez kötött, ezért szükség szerint oda lehet hét Oroszország számára. Csak önmagában Kína 20 darab ilyen úszó atomerőművet rendelne, valamint üzletet is lát az ilyen típusú erőmű építésében, éppen ezért saját tervezésű úszó atomerőművek kifejlesztésén is dolgozik. Csukcsföld 1974 óta használ atomenergiát. A Lomonoszov Akadémikus üzembe állítása után a bilibinói atomerőművet és a csaunszki szénerőművet fogja kiváltani, a jelenlegi szinthez képest évi 50 000 tonnával csökkentve a toroknak a teljesítménye nagyobb lesz, de a méretük kisebb. Az oroszországi úszó atomerőművi fejlesztés jól illeszkedik a Nemzetközi Energiaügynökség által készített World Energy Outlook 2017 című kiadvány Fenntartható Fejlődés Szcenáriójának globálisan teljesítendő jövőképéhez, miszerint a globális klímavédelmi célok elérése érdekében a következő évtizedekben jelentősen fejleszteni kell az atomerőművi termelést a megújuló energiaforrások mellett.
