Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-07-01 / 7. szám
REND A LELKE 5 Felszabaduló energia „Az elhatározás igazából mindig is megvolt a cégben, folyamatosan voltak törekvések, hogy javítsuk a működésünket, de most jutottunk el egy olyan életszakaszba, hogy ezt komplexen meg is tudjuk valósítani" - mondja Czibula Mihály. Az atomerőműnek meg kellett várnia, hogy lezáruljanak az ennél fontosabb, magasabb prioritású fejlesztései - elsősorban az üzemidő-hosszabbítás, ami az elmúlt tizenhét évben a legnagyobb feladata volt a fejlesztéseken gondolkodó mérnököknek, valamint a 2015-16- ban hatósági engedélyt kapott C15-projekt, amelynek révén az erőmű blokkjai 15 hónapos ciklusokban működhetnek a korábbi 12 helyett. „Felszabadult egy olyan alkotó közösség, akiket egy újabb feladatra mozgósíthatunk" - teszi hozzá a projektvezető. „A szervezeti működésünk átalakítása rengeteg erőforrást, energiát, sok ember részvételét igényli, és ez csak mostantól áll rendelkezésünkre." „Egyszerű, könnyen átlátható, könynyen megtanulható rendszer a cél" - ezt már Kovács Ferenc, a Munkairányítási Főosztály vezetője mondja. A végletekig történő egyszerűsítést külső szempont is indokolja: a következő 5 évben 500 ember megy nyugdíjba a Paksi Atomerőműből -évtizedes tapasztalattal bíró, sok esetben a kezdetek óta itt dolgozó szakemberek, akiket pótolni önmagában is hatalmas feladat. A helyükre érkező fiatalok dolgát, beilleszkedését, tanulását jelentősen megkönnyítheti, ha apró lépésekre lebontott feladatok, könnyen áttekinthető rendszer fogadja őket. A modell A nyár folyamán elkezdett működésfejlesztési változtatás nem helyi találmány, hanem jelentős nemzetközi tapasztalatokon alapul. „Egy ilyen fejlesztést célszerű egy egységes koncepció mentén végrehajtani, ezt pedig nem kellett feltalálnunk, húsz éve létezik, úgy hívják, hogy Sztenderd Nukleáris Működési Modell" - mondja Czibula Mihály. A modellt 1998-ban vezették be, amerikai kutatóintézetek dolgozták ki. A világ atomerőműveinek 80 százaléka ez alapján működik - az Egyesült Államok valamennyi erőműve, az EDF óriáskonszern blokkjai, beleértve az 54 atomerőművi blokk mellett a foszszilis és vízerőműveket is, közelebbi példákat említve a cseh és szlovák a paksi blokktípussal megegyező VVER-440-eseit is. „Ez egy élő sztenderd" - teszi hozzá Kovács Ferenc. - „Folyamatosan önmagát javító rendszer, visszacsatolják az üzemeltetői tapasztalatokat, a műszaki-tudományos élet növekvő tudásanyagát, és pár évente finomhangolják az ajánlásokat. A modellt középszinten egy az egyben átvettük, nem módosítottunk rajta, nem igazítottuk a saját gyakorlatunkhoz. Hiszünk abban, hogy ha a világban ennyire jól működik egy ilyen kiforrott modell, akkor ahhoz nem szabad hozzányúlnunk. Az eljárások és a folyamatok szintjén természetesen figyelembe kell venni a régió műszaki kultúráját, a konfigurációt, ennek a dizájnnak a jellegzetességeit, de a középszintű folyamatoktól nem térünk el." A Sztenderd Nukleáris Működési Modell - történetileg annak folyományaként, hogy az amerikai atomerőművek nem az állam tulajdonában vannak, hanem befektetőkében, a cégeket tőzsdén jegyzik - a nukleáris biztonság szempontja mellett egy másikkal is számol, mégpedig az üzleti szempontokkal. „Ez a rendszer összhangot teremt a versenyképesség, a nukleáris biztonsági rendszer és a környezeti terhelés szempontjai között" - állítja Czibula. A változás A projekt öt területen alakítja át az erőmű üzemeltetésének munkafolyamatait, öt fő termelési alrendszert hozva létre: ezek a munkairányítás, a berendezésmegbízhatóság, a konfiguráció-menedzsment, az ellátási lánc és az erőmű-üzemeltetés. Mivel az üzleti folyamatokat informatikai rendszerek, programok támogatják, a folyamatfejlesztéshez szorosan kapcsolódik az IT-infrastruktúra újragondolása is, ami a lassan 10 éves rendszer upgrade-jén keresztül valósul meg. Lényeges eleme lesz a változásoknak, hogy apránként, kis lépések-
