Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-05-01 / 5. szám

VÁLTOZÓ ENERGETIKA

ván, fogalommá vált, de azt nem tudták, hogyan is működik. Mindenesetre elkészítette a világ első kondenzátorát.

Az amerikai Benjamin Franklin eldöntötte, hogy észérvekkel fogja megmagyarázni a villámlást. Franklin támogatókra talált a franciákban - akiknek tetszett angolellenessége -, és minden kísérletét ők is elvégezték. 1752 májusában Georges-Louis Ledere de Buffon 13 méter magas fémoszlopot állított egy borosüvegbe, és faoszlopokkal, egy állvánnyal támasztották meg. Franklin azt találta ki, hogy ha a fémoszlopba belecsap a villám, az alján lévő palack eltárolja majd az elektromosságot, amivel bebizonyítható, hogy a villám is elektromosság. Május 23-án kitört a várva várt vihar, és belecsapott a rúdba, ekkor egy segítő közel

szaladt a palackhoz, akinek az ujját megpörkölte az elektromosság. Ezzel igazolódott az, hogy a villámlás is elektromos kisülés.

Henry Cavendish rendkívül gazdag arisztokrata családból származott, azonban számára a tudomány volt a legfontosabb. Amikor az angol gyarmatokról elektromos ráják is érkeztek Londonba, teljesen lenyűgözték a tudóst. Hogy megértse, egy élőlény hogyan képes elektromosságot termelni, úgy döntött megalkotja a saját mesterséges rájáját. Két leideni palackkal utánozta a ráját, amit homokkal fedett be. Ha valaki megérintette a homokot, kisülés keletkezett. Azt azonban nem értette, hogyan tud a rája elektromos szikra nélkül is kisülést okozni. A hosszú hónapok alatt, amíg próbálkozott, elemzett, rendkívül fontos megállapításra jutott. Rámutatott az elektromosság mennyisége és erőssége közötti különbségre. Amit elektromos mennyiségként emlegetett, azt ma elektromos töltésnek nevezzük, amit pedig intenzitásnak, azt ma feszültségnek. Rájött, hogy a rája ugyanolyan elektromosságot termel, csak kevésbé intenzívet. Azonban még sokáig vita tárgyát képezte az, hogy egyforma-e az élőlények és az áramtermelőből származó elektromosság. Összecsaptak a kor vallási és felvilágosult nézetei.

Két olasz tudós, Luigi Galvani és Alessandro Volta nézetei is alapvetően különböztek ebben a kérdésben. Mindkét tudós a saját nézetei szerint próbálta magyarázni az elektromosság törvényeit. Galvani az akkori vallási szemlélettel, Volta a felvilágosodás szabadsága szerint. Galvanit nagyon érdekelte az elektromosság felhasználása az orvosi kezelések során, sok kísérletet is végzett például békákkal, és ezek alapján úgy vélte, az állati elektromosság eltér az elektro-