Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-05-01 / 5. szám

VÁLTOZÓ ENERGETIKA

Energiamix - a 21. század kulcsszava

Háromszáz év alatt a „mire használható az elektromosság" kérdésétől (érthető okokból a választ itt nem adnánk meg, hiszen a felsorolás szinte végtelen...) eljutottunk a „hogyan termeljünk áramot" központi kérdéséig. A 21. század megoldásának egyelőre a számtalan szempontból megközelíthető energiamix tűnik: olyan források együttes használata, amelyek fenntartható módon elégítik ki az egyre növekvő igényeket. Az, hogy ezek pontosan milyen források, nagyban függ az adott ország fekvésétől, éghajlatától, elérhető energiahordozóitól. Magyarországon döntő szerepe van és lesz az atomenergiának, de a fejlődésben, az energiamix átalakításában a megújulok is jelentős szerepet kapnak.

Az MVM Csoport és egyben az ország egyik legnagyobb naperőműve épül Pakson, az Európai Unió Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programjának projektje keretében. A naperőmű a tervek szerint legkorábban 2018 őszén kezdheti meg üzemszerű működését. A paksi energetikai beruházás jelentős lépés a hazai megújuló villamosenergia-termelésben, mindemellett hozzájárul Magyarország energiahordozó-importjának mérsékléséhez. Működésének köszönhetően éves szinten több mint 22 000 tonnával csökkenhet az ország szén-dioxid-kibocsátása. A paksi naperőmű 76 500 darab polikristályos napelemtáblájával, 20,6 MW beépített kapacitásával átlagosan évi 22,2 GWh villamos energia termelésére lesz képes.

mosság egyéb fajtájától, és csak az élőlények hordozzák. Volta szerint az állati elektromosság a babonák és hiedelmek megtestesítője, és nem kaphatott helyet az észérveken alapuló felvilágosult tudományos kutatásokban. A két tudós figyelme a fémek felé terelődött, de egészen más szemszögből. Galvani az állati elektromosság létét bizonyította velük, míg Volta az elektromos jelenségek kiváltása miatt vizsgálta őket. Volta érdekes felfedezése, tapasztalata volt, hogy a fémek ízükben is különböznek, és ha a nyelvéhez két különböző összefogott pénzérmét érintett, rátett egy ezüstkanalat, akkor a nyelvén olyan bizsergést érzett, mint a leideni palack kisütésekor. Arra jött rá, hogy ízleléssel is érzékelhető az elektromosság, és ezt csak a különböző fémek érintkezése hozhatja létre. A pénzérmék közötti elektromosság nagyon gyenge volt, ezt szerette volna felerősíteni. Ehhez Cavandish régebbi kutatásait tanulmányozta át, és rendkívül részletesen vizsgálta a ráják testfelépítését, különösen a háti részen található sejtszerkezetet. Hasonlóságot vélt felfedezni a cellaszerű felépítés és a pénzérmés kísérlete között. Azon töprengett, a hal azért képes olyan erős áramütést leadni, mert ezekből a cellákból ilyen sok található? Megpróbálta leutánozni a rája szervezetét fémek felhasználásával. Fogott egy rézlemezt, a tetejére enyhén savas vászondarabot tett, utána egy cinklemezt, majd ezeket többször megismételte. Ezt ma is Volta-oszlopként emlegetik. A tudós magán próbálta ki a kísérlet eredményét. Két fémdrótot kötött hozzá, és azokat a nyelvéhez érintette, és így megízlelhette az elektromosságot. Ez erősebb volt

az eddig megszokottól, és állandó is! Ez volt tehát az első elektromos elem, nem tartalmazott mechanikus részeket. Volta számára az áramlás folyamatossága volt a legmeglepőbb. Úgy áramlott, mint egy patak vagy folyó vize. Emiatt kezdték el az elektromosság terjedésére is az áramlás szót használni, hasonlóan a patak vízmennyiségének méréséhez.

Néhány héttel Volta eredményeinek közzététele után a tudósok az elektromosság újabb képességeit fedezték fel. Például a víz molekuláit képes volt szétválasztani oxigénre és hidrogénre, így a folyékony vízből kétféle gáz jött létre. Az állandóan, stabilan előállítható elektromossággal szét lehetett választani a vegyi elemeket, és ezáltal a fizika és a kémia tudományát elválasztani. A Volta-oszlop egy egészen új világ eljövetelét vetítette előre, ahol az elektromosság már nemcsak érdekességként, látványosságként kap szerepet, hanem energiaforrásként, hiszen már folyamatosan tudták előállítani.

Sir Humphry Davy 1808-ban a Royal lnstitute-on több mint nyolcszáz Volta-oszlopból épített az intézet alagsorában egy óriási akkumulátort. A végére két szénszálat kötött, amelyeket egymáshoz közelített, és az elektromosság szikraívet húzott a két szénszál között, folyamatos fényt bocsátva ki, előrevetítve az általunk már jól ismert szénszálas izzók korát. Persze addig még hosszú út vezetett. Az első elektromos hálózatok megépítéséig még szükség volt a cikk elején emlegetett Faraday, Edison és Tesla felfedezéseire is. (Forrás: The story of electricity - BBC)