Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-01-01 / 1. szám
18 ÉLET A JÖVŐBEN Pazarló felesleg Susán Janka | Fotó: internet A Pakson és környékén lakók számára már természetes a szelektív hulladékgyűjtés. A gyerekek óvodáskortól játékosan tanulják meg az alapokat, amit a városban kialakított rendszer is támogat. Külön gyűjtjük a papír-, műanyag és fémhulladékot, az üveget pedig a kihelyezett gyűjtőhelyekre vihetjük. A zöldhulladékot rendszeresen elszállítják, valamint komposztálóládát is igényelhetünk. Ezzel megtettünk mindent? Azért elég messze vagyunk a régi paraszti gazdaságok okos takarékosságától, önfenntartó, önszabályozó jellegétől. Ott pontosan meghatározottak voltak az arányok, a mezőgazdaságot és az állattartást tekintve. Annyi állatot tartottak, amennyinek meg tudták termelni a takarmányát. Az alap az volt, hogy a család szükségleteit ki tudják elégíteni, esetleg még egy kicsivel többet termeltek, amit értékesítettek. A csomagolással nem voltak problémáik, hiszen minimálisan jelentkezett, és ehhez is természetes anyagokat használtak. Egy disznóvágás során az állat minden porcikáját felhasználták. A boltba szinte csak petróleumért és sóért mentek, és nem romlott meg semmi, amit ki kellett volna dobni. Az étkezésük az évszakoknak megfelelő volt, télen nem ettek epret vagy banánt, hanem a nyáron eltett lekvárt, kompótot esetleg aszalt gyümölcsöket. Hogyan kezdjünk hozzá a felesleges fogyasztás és hulladék csökkentéséhez?
