Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-01-01 / 1. szám

ÉLET A JÖVŐBEN 19 Az biztos, hogy a vásárlás meg­tervezésével kell kezdeni, mert a megelőzés mindig a leghatéko­nyabb. A megelőzés ebben az esetben a felesleges vásárlás csök­kentését jelenti. Ehhez tudatosan kell elmenni a boltba vagy inkább a helyi piacra. Bár ezt Pakson ne­hezíti a régi hagyomány, a piaci napok keddi és pénteki időpontja. Emiatt én - aki ötnapos munka­rendben dolgozom - például szin­te sohasem jutok el a piacra. Pe­dig olcsóbban lehet beszerezni az áruházláncok árainál, és helyi vagy környékbeli termelők termékeit is meg lehet vásárolni-persze ehhez ajánlott néhány szót beszélgetni is az árussal, tényleg ő termelte? Ér­demes megtervezni előre egy hét­re, hogy mit szeretnénk főzni és enni egy héten. Leírni szépen, mit eszünk majd reggelire, ebédre és vacsorára, és mit csomagolunk a gyerekeknek tízóraira. Ha van egy ilyen listánk, akkor szépen össze tudjuk már állítani a bevásárlandó­­kat, amiben így valószínűleg nem lesznek felesleges tételek, amik esetleg a kukában végzik, mert megromlanak. Az ugyebár alap, hogy a vásár­lás végén nem egyszer használa­tos műanyag zacskókat veszünk a pénztárnál, hanem szatyrokkal felszerelkezve érkezünk. Ehhez persze az kell, hogy visszategyük az autóba őket, ami apróságnak tűnik, de ez is csökkentheti a fel­használt zacskók számát. Ezt fo­kozhatjuk azzal, hogy mosóhálókat rendszeresítünk a zöldségek, gyü­mölcsök csomagolására, amiket időnként ki kell majd ugyan mosni, de elég strapabíróak, és a mosást is jól bírják eredeti funkciójuknak megfelelően. Ha van hat-nyolc mosózacskónk, akkor már elég jól elboldogulunk velük. Én is jártam már úgy, hogy sikerült olyan eszközt, háztartási kisgépet vásárolnom, amiről kiderült, hogy tulajdonképpen felesleges. Ilyen volt például a morzsaporszívó, amire nagyon vágytam, de miután megvettük, nemigen használtam. Kiderült, hogy nincsen megfelelő hely a tartójának a felszerelésé­re, valamint a töltése sem annyira praktikus. Teljesen jól megteszi helyette egy kis morzsaseprű, ami nem igényel energiát, és sokkal ol­csóbb is, mint egy morzsaporszí­vó. Szóval tényleg érdemes felten­ni magunknak a kérdést, valóban szükségem van erre? Hogyan, mi­hez fogom használni? Hova tudom elrakni? Valóban szükségünk van rá, vagy esetleg csak a reklámok­nak dőlünk be, és az ott közvetí­tett érzést próbáljuk megszerezni a termék megvásárlásával? Mert a marketingesek nagyon be tudnak csapni minket. Vigyázzunk a nyere­ményjátékokkal, a gyűjtőakciókkal, amelyek szintén a felesleges vásár­lás irányába terelhetnek. Szívesen vásárolnék utántölthető termékeket, de ezek száma mini­mális. Szeretem a szép csomago­lásokat, de sokszor úgy érzem, a csomagolásra is szinte annyit köl­tők, mint magára a termékre, és ezt óriási pocsékolásnak érzem. A szállított áru térfogatát is meg­növeli, és persze a termék árát is, de az biztos, hogy a termelőpiacot erősíti, azonban a vásárlókat gyen­gíti, legalábbis a pénztárcájukat. Külföldön vannak olyan áruházak - talán néhány Magyarországon is -, ahol a felvágottakat, húster­mékeket, cukrászsüteményeket stb. a vásárló által vitt többször használható dobozba, edénybe rakják, ezzel is csökkentve a hul­ladékot. Remélem, hamarosan ná­lunk is jobban elterjednek. Kerüljük az alumíniumdobozos italok vásárlását, mert ezek gyár­tásakor veszélyes anyag a mel­léktermék - vörös iszap -, amely nagymértékben terheli a környe­zetet, valamint elég drága az elő­állítása.

Next

/
Thumbnails
Contents