Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-02-01 / 2. szám
EGÉSZSÉG&ENERGIA 15 Az egyes energiatermelési módok kockázatai (haláleset/TWh megtermelt villamos energia). Forrás: nextbigfuture.com lés a teljes üzemanyagciklus (bányászat, kitermelés, finomítás, szállítás, villamosenergia-termelés, hulladékelhelyezés) esetén milyen kockázatokat is hordoz, azaz mennyi halálos áldozattal jár. A nukleáris üzemanyagciklus természetesen magába foglalja - az energiatermelésen kívül - az uránércbányászatot, a tárolást, a konverziót, a dúsítást, az üzemanyaggyártást, az újrafeldolgozást és a végső hulladékelhelyezést is. Az ábra szakmai szemmel is megdöbbentő, hiszen láthatjuk, hogy a villamosenergia-termelési módok közül például a szénerőművekhez 60, az olajhoz 36, a gázhoz 4, az atomenergiához pedig csak kevesebb, mint 1 haláleset köthető 1 TWh termeléshez viszonyítva. Mindezek alapján pedig megállapítható, hogy tényekre és adatokra támaszkodva az atomenergiához messze a legkevesebb haláleset köthető, szemben a széntüzeléssel. Ettől függetlenül a társadalom arra érzékeny része az atomenergiát érzi rendkívül veszélyes energiatermelési módnak, azaz ez inkább egy szubjektív félelem, mint valós kockázat. 2016-ban az Euractiv által is publikált, négy környezetvédelmi Támad a szmog Januárban országszerte szmogriadók nehezítették az életet. A szálló por koncentrációjának jelentős növekedését - a szerencsétlen meteorológiai viszonyok, a szélcsendes idő mellett - azonban a közhiedelemmel ellentétben nem elsősorban a közlekedés vagy az ipar okozza: a fővárosi önkormányzat tájékoztatása szerint a szennyezés mintegy egyharmada a fával, szénnel, hulladékkal tüzelő háztartásokból ered, míg csupán egyhatoda a gépjárművekből. Téli szmog esetén ezért előfordulhat, hogy a szennyezés legtöbb szénerőművek általi kibocsátáshoz köthető haláleset, hiszen évente átlagosan 3630 ember hal meg a szénerőművek károsanyag-kibocsátása következtében. A fentiek alapján az igazi kockázatot nem az atomerőművek jelentik, hanem a szénerőművek, hiszen már európai viszonylatban is kimutatható, hogy a szénerőművi kibocsátások miatt nagyon súlyos egészségügyi következményekkel kell számolni. a kis forgalmú, családi házas övezetekben nagyobb. A szmog egészségügyi kockázatai jelentősek lehetnek, különösen az idősek, betegek, gyerekek esetében. A szálló por izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. Asztma és krónikus légcsőhurut miatt ilyenkor többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. szervezet összefogásában készített „Europe's Dark Cload" című tanulmány a széntüzelésű erőművek egy adott országon belüli és országhatárokon átívelő hatásait elemzi. A tanulmány megállapítja, hogy az európai szénerőművek általi összes kibocsátáshoz 2013- ban 22 900 ember idő előtti halála, valamint több tízezer szív- és tüdőbetegség is köthető. Európán belül Németországban - ahol „Zöld Forradalmat" kiáltottak - van a
