Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-12-01 / 12. szám

40

ATOMENERGETIKAI MÚZEUM

nem lehetséges. A képernyőtől persze kapunk energiát, hiszen a fény energiája ér minket, de ez azért igen csekély, és pénz- vagy szerencseenergiának azért nem nevezhetjük. A másik az atomerőmű kontra megújuló energiaforrások alkalmazása. Valószínűleg itt is sokan a „hangosabbnak" hisznek. Nyilván a megismerés sokat segítene a helyesebb vélemény formálásában. Alapból sokan nem veszik észre azt a jelentős különbséget, hogy az atomerőmű jelenleg alaperőmű, és éppen az a cél, hogy állandóan, jól tervezetten villamos energiát termeljen. Ezzel szemben a megújuló energia nem alkalmas erre a célra, tehát nem is érdemes az összehasonlítással sokat foglalkozni. Rengeteg hozzászólást lehet a témával kapcsolatban olvasni a különböző közösségi oldalakon. A gyöngyszem az, amikor „a nap ingyen süt" kijelentésen felbuzdulva rögtön az atomerőművek leállítását követelik. Természetesen ezeknek az embereknek annyiban igaza van, hogy a nap ingyen süt, és tényleg mindig süt valahol, csupán annyit kellene elérni, hogy a napfény mindig jusson el a napelemre, amit az esetek nagy részében adott helyre rögzítenek. Itt érdemes egy pillanatra megállni, és végiggondolni, hogy a napenergia esetében éppen mit is akarunk elérni. Ha villamos energiát szeretnénk előállítani, akkor napelemre van szükségünk, amely esetén az 1 m2-re jutó energia lényegesen kevesebb, mint a napenergiának hő formájában történő hasznosítása.

Továbbá a nap nem süt mindig az adott helyen, és ennek oka a föld forgása, a felhőzeti viszonyok stb., ezért logikusan átgondolva a napenergia nem alternatíva alaperőműnek.

Nyilván az is tény, hogy a szél sem mindig fúj, nem állandó a sebessége és az iránya sem, így nem lehet alaperőműnek használni. Továbbá azért azt is érdemes tudni, hogy a Magyarországon is használt 50 Hz frekvenciájú váltóáram létrehozásához másodpercenként 50 fordulatot kell a generátornak teljesíteni. Itt meghatározó a szél sebessége, amihez a nem túl nagy, de a túl gyenge szél sem megfelelő.

Egy másik kedvenc és újra hódító a lapos Föld gondolata. A holdfogyatkozások látszólagos képe, amit szinte mindenki látott már, arra a következtetésre vezette Eratoszthenészt (i.e. 276 - i.e. 194), hogy a Föld valószínűleg gömb alakú, sőt viszonylag egyszerű eszközökkel és nem túl bonyolult számítással meghatározta a Föld kerületét is. Ez 250 000 sztadion lett a számítások szerint, ami attól függően, hogy milyen sztadiont hasz-