Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-12-01 / 12. szám

ATOMENERGETIKAI MÚZEUM 41 nált a számolásra 39 250 - 46 280 km közötti eredményt jelent, a va­lós nagyjából 40 000 km-es távol­ság helyett. Manapság, közel 2300 évvel később, amikor már többen jártak az űrben, műholdak készíte­nek képeket, a GPS-ek nagyon jól működnek és térkép helyett szinte már mindenki ezeket az eszközöket használja tájékozódásra, nagyon sokan kételkednek a Föld alakját illetően. A legszebb, hogy már fel­merült az ötlet a laposföld-elmélet követői között, hogy bocsássanak fel műholdat és készítsenek ké­pet, hogy bebizonyítsák igazukat. Azért érdemes lenne készíteni egy olyan felmérést, hogy az említett emberek között hányán tájékozód­nak a nyomtatott térképek helyett GPS-t használva, és hányán hasz­nálnak mobiltelefont? Az atomenergia kapcsán is ér­dekes felvetés a radioaktivitás megszüntetésének kérdése. A 20. század elején felmerült elméle­tek nagy részét már kísérletileg is igazolták. Az atomfizika és a magfizika elemei is ilyenek. A su­gárzás, amitől sokan még mindig tartanak, az „anyag" sajátossága. Ez röviden annyit jelent, hogy az atommag jellemzője, bármilyen fizikai vagy kémiai változás megy végbe az atommal, ameddig az atommag nem változik, addig a su­gárzás lehetőségét hordozza. Ha elégetjük az anyagot, vagy kémiai kötéseket hozunk létre, nem fog­ják megváltoztatni a sugárzással kapcsolatos jellemzőket. Innentől kezdve elvethetjük az olyan pró­bálkozásokat, amelyek a sugárzás egyszerű megszüntetését ígérik keverékek létrehozásával vagy va­lamiféle fizikai folyamattal. Sajnos ebben a témában is számos tele­víziós műsor anyaga található a videomegosztókon. Mindenképpen fontos ismerni a különbséget a maghasadás és a sugárzás között. Az atomenergia bármilyen célú felhasználása so­rán maghasadások sorozata lesz alkalmas energia felhasználására. Maghasadás során a nagy mére­tű, nagy tömegszámú atommagok általában két kisebb, nagyjából azonos méretű atommagra esnek szét, miközben energia szabadul fel. Ez az energia általában hő for­májában hasznosítható. Erre jól meghatározott kötési energiákat bemutató grafikonról szerezhetünk információt. A maghasadásra alkal­mas atommagok bocsáthatnak ki sugárzást is, amely szintén energi­ával rendelkező részecske. Ezek a részecskék hozhatnak létre az anya­gokban roncsolást, így természete­sen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a sugárzások hatását sem. Mind fi­zikai értelemben, mind a hatások tekintetében ismerni kell a különb­séget a két folyamat között. És még nem beszéltünk az ösz­­szeesküvés-elméletekről, a holdra szállást övező kételyekről, az álor­voslásról... Ne hagyjuk magunkat félrevezetni, a tudomány és a té­nyek erejében bízzunk! A Múzeumi Mozaik konferencia egyik érdekes felvetése Härtlein Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egye­tem mesteroktatója a szkeptikus mozgalom alakjaként is régóta küzd az áltudományok terjedése ellen. A múzeum október 27-ei konferenciájának egyik előadójaként em­lítette az egyik hetilap nemrégiben megjelent cikkét, amelyben arról írnak, hogy olyan technológiát fejlesztettek ki, amivel egy te­lefon, laptop vagy bármilyen akkumulátorral működő eszköz pár másodperc alatt feltölthető. Tekintsük át a tényeket néhány adat tükrében: ha a mobiltelefon akkumulátora 3000 mAh-s, ez azt je­lenti, hogy három órán keresztül egy amper árammal lehet feltöl­teni. Ha most ezt fel akarjuk tölteni 5 másodperc alatt, akkor 2160 amper áramerősség szükséges a töltéshez. Ehhez a nagy áramhoz megfelelő csatlakozó vagy csatlakozók szükségesek. Ha figyelem­be vesszük a teljesítményt, akkor a 3,7 volt feszültséggel történő töltés és 2160 amper, közel 8 kW teljesítményt igényel. Ekkora tel­jesítménye van egy négylapos villanytűzhelynek, ha mind a négy lapja maximális teljesítményre van kapcsolva, és ekkor közel 35 am­per áramot vesz fel a hálózatból. Összehasonlításképpen az átlag családi ház 3x16 amper árammal van ellátva. Ha egy elektromos személyautót szeretnénk ilyen sebességgel tölteni, akkor gyorstöltőre (24 kW teljesítményű) lesz szükségünk. Ezzel három óra alatt fel lehet tölteni az autónkat, és ha ezt a töltési folyamatot szeretnénk három óráról öt másodpercre rövidíteni, ak­kor majdnem 52 MW teljesítményre van szükség. (Ez hozzávetőleg egy paksi blokk villamos teljesítményének egytizede!)

Next

/
Thumbnails
Contents