Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-07-01 / 7. szám

IPARI HÁLÓZATOK ahogy a csomókhoz rendelt tulaj­donságok összekapcsolódnak egy konkrét feladat ellátása érdekében. A csomókat összekötő kapcsolatok is egyediek, hiszen az ezeken terje­dő információk gyorsasága, nagy­sága, sértetlensége, rendelkezésre állása, bizalmassága is mind speci­fikus. Néhány alap kommunikációs rendszer a teljesség igénye és kom­binációk nélkül: Az ATŰ teljes tevékenységi háló­jának leírása sok száz oldalt venne igénybe, de egy apró, fiktív példán engedjék meg, hogy bemutassam az alkalmazott tűzoltás hálóhoz kapcsolódó feladatát. Az erőmű védelmére előre elkészí­tett Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervek (TMMT) készültek, amire jogszabály kötelezi a szervezetet. A terveket jóváhagyás előtt le­egyeztetik az üzemviteli személy­zettel, biztonsági vezetővel, a ka­tasztrófavédelmi szervezetekkel, társszervekkel, fizikai védelemért felelős szervezettel, baleset-elhárí­tással és szükség szerint egyéb ter­melő- vagy szolgáltatóegységek­kel. Ha az üzemi technológiában megváltozik egy elem, ami érinti a TMMT egyikét, akkor beindul a hálóátalakítás folyamata. ATMMT-t át kell írni, a fenti szervezetekkel újra kell egyeztetni. A változás mi­att a tervek tartalmát oktatni kell, és begyakoroltatni az érintettekkel, a saját állományon felül a segít­ségnyújtásra érkező katasztrófavé­delmi egységekkel és a kárfelszá­molásban érintett szervezetekkel. Látjuk, hogy egy kisebb változás jelentős erőforrásigényt követelhet meg, mint: szabályzat átalakítása, szabályzó harmonizáció, oktatás, eszközbeszerzés, logisztikai tevé­kenység, gyakorlási feladatokhoz hely, idő, eszköz, anyag biztosítása stb.. A feladat ellátásához kapcso­lódó csomókat összekötő vonalak is átalakulnak a hatékony feladatel­látás érdekében. Láthatjuk, hogy egy mai modern katasztrófavédelmi szervezetnek rendelkeznie kell a folyamatlátás tulajdonságával, mert a mai mo­dern világban a tevékenységek szabályozott egymásra épülését, a gyorsan beérő látens igények kielégítését másként nem tudja teljesíteni. A csapatban nélkülöz­hetetlen az olyan tag, aki folya­matábrák, hálók, diagramok se­gítségével ábrázolja, elemezhető formává alakítja a tevékenységeket a kapcsolati rendszereikkel együtt. Ha egy mondatba kellene a mai tűzoltóság menedzsmentjét jelle­mezni, azt mondanám: olyan szak­mai vezetők összessége, akik spe­ciális hálót tudnak kötni úgy, hogy a csomók számát tudják növelni, és a meglévőket csúsztatni az össze­kötő vonalak rugalmas változtatá­sával. Nemzetközi védelem A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és Magyaror­szág júniusban közös kétnapos nukleárisbaleset-elhárítá­si gyakorlatot rendezett, amelyben 82 NAÜ-tagállam és 11 nemzetközi szervezet vett részt abból a célból, hogy a Paksi Atomerőműben szimulált baleset során tesztel­jék a felkészültséget a nukleáris veszélyhelyzet kezelé­sével kapcsolatos feladatokra. A feltételezett baleset forgatókönyve szerint jelentős mennyiségű radioaktív anyag került ki a légkörbe. Emiatt a gyakorlaton részt vevő országoknak azonnali információcserére, helyzet­­értékelésre, valamint lakosságvédelmi óvintézkedések­kel kapcsolatos döntésekre volt szüksége, ideértve pl. a közegészségügyet, a közvélemény tájékoztatását, az áruk importját és exportját, valamint a határforgalmat érintő intézkedéseket. A 3. szintű gyakorlat (ConvEx-3), amely az egyik kijelölt tagállamban modellezi a veszélyhelyzetet, a NAÜ legmagasabb szintű és legösszetettebb veszély­helyzet-kezelési gyakorlata. Három-ötévente kerül sor ha­sonló jellegű nagyszabású nemzetközi gyakorlatra, mely során tesztelik a nukleáris baleset, vagy más, radiológiai veszélyhelyzet során a segítségnyújtásról szóló egyez­mény szerinti kötelezettségek teljesítését. A gyakorlat segítséget nyújt a részt vevő szervezetek számára, hogy fejleszthessék a veszélyhelyzeti együttműködést nem­zeti és nemzetközi szinten az információcsere, a helyzet értékelése, az előrejelzés, a nemzetközi segítségnyújtás, továbbá a lakossági tájékoztatás tekintetében.

Next

/
Thumbnails
Contents