Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-06-01 / 6. szám
GENERÁCIÓKON ÁT 27 kát és állati ősmaradványokat (fogakat, csontokat). De ez csak egy a sok-sok lehetőség közül. A kiállítás anyagai jól kapcsolhatóak az általános és középiskolai történelem- és földrajzórák tanmenetéhez is, hogy a diákok kézzel fogható tárgyakhoz, maradandó élményekhez tudják kötni az órán tanultakat. Én is biztosan vissza fogok még térni a múzeumba, mert az eddigi két látogatásom után is nagy hiányérzetem van még, szeretnék egy kicsit jobban elmélyedni az itt látottakban. Kákái Emese és Gazdag-Fejes Margit kísért minket végig a pincétől a padlásig. Még emlékszem, milyen lehangoló látvány volt régebben a Deák-házként számon tartott, lerobbant két épület. Ezért amikor errefelé járok, mindig nagy élmény már csak végignézni is az új épületeken. A korábbi bekukucskálások után végre lehetőségem volt, hogy besétáljak az udvarra is, amely egyszerűségével, letisztult vonalaival nyűgözött le. Az épületeket úgy újították fel, hogy megmaradt az eredeti szerkezetük, és ahol tehették, megtartották a régi nyílászárókat is, amelyek hozzájárulnak az épület egyedi hangulatához. A kúria árkádos folyosóján pedig olyan padok másolataira ülhetünk le, amelyhez hasonlón Deák Ferenc is üldögélhetett. A paksi löszfalat bemutató kiállításrészen Közép-Európa legnagyobb egybefüggő löszfalát mutatják be, amely a Sánchegyen található, ahol korábban a téglagyár is üzemelt. A téglagyár működése mellett folyamatos volt a régészeti kutatómunka is, amelynek eredményeit, a fellelt földtörténeti emlékeket és a megszerzett tudást mutatja be a kiállításnak ez a része. Kis időkapszulákba lépve tekinthetik át a látogatók a váltakozó hideg és meleg időszakok jellemző állatait, növényeit. Bemutatják részletesen az óriások korát, a Paks környéki jégkori leleteket, köztük például az óriási mamutok, vadlovak, gímszarvasok, óriásszarvasok maradványait. Az egyik legérdekesebb rész volt számomra a csapadék felszínformáló hatásait bemutató interaktív rész. Biztosan mindenki megtekeri majd a kereket, hogy elkezdjen esni a makettben az eső, egészen addig, amíg már a vihar is tombol, mennydörgéssel kísérve. A Régiségtárban a római kortól indulva a Rákóczi-szabadságharcig tekinthetjük át Paks történetét, érintve a népvándorlás, a középkor, a török uralom korszakait. Az itt kiállított római kori tárgyak nagy része a lussoniumi ásatások során került elő. Megtudhatjuk milyen csapatok teljesítettek szolgálatot a katonai táborban, milyen épületekben éltek, milyen eszközöket használtak. Érdekes, hogy akkoriban nem volt szakácsa egy ilyen csapatnak. A katonák fejadagot kaptak főleg gabonában, húsban, olajban, zöldségekben, gyümölcsökben, tejben és sajtban, amiből aztán saját maguknak készítették el az ételeket a barakkokban együtt lakók, közös tűzhelyeken. A kiállításrész fő attrakciója a gyönyörűen kidolgozott bronz császárláb, amely egy másfélszeres emberméretű szobor Elismerő oklevél a Paksi Metszetnek A Múzeumok Majálisán 2017. május 20-án hetedik alkalommal jutalmazták Az év kiállítása címre pályázókat. A Paksi Metszet című állandó kiállítást a tizenhat nevező közül beválasztották a második fordulóba, a hét legjobb kiállítás közé, ami nagyon nagy szó és eredmény egy vidéki kiállítás számára. A Paksi Városi Múzeum új állandó kiállítását elismerő oklevéllel díjazták a neves mezőnyben.
