Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-06-01 / 6. szám
28 GENERÁCIÓKON ÁT Az Emléktér a 17. század végétől, a betelepítések korától kezdődően dolgozza fel a tárgyi és kulturális emlékeket a 19. századig. A 18. század elejére a törökök kiűzése után lecsökkent az ország, így Paks lakossága is, és betelepítésekkel próbáltak ezen változtatni. Egy 1859- es kataszteri térképből kiindulva, része lehetett. Az eddigi kutatások leszűkítették három lehetőségre, hogy kiről mintázták. Ezek szerint nagy valószínűséggel Marcus Aurelius, Septimus Severus vagy Caracalla császárt ábrázolhatta, és készítéséhez az okot lehet, hogy a császár személyes látogatása szolgáltatta. A ház régi lakói A ház magja eredetileg a 18. század második felében épült, majd 1829-re bővítették ki az első két főutcára néző szobával. A Szeniczey család lakott itt, akik rokonságban álltak Deák Ferenccel. Deák Ferenc nővére, Deák Jozefa jött Paksra feleségül Nemeskéri Kiss Józsefhez, aki közbirtokos nemes volt. Több gyermekük született, akik közül Katalin maradt a házban. Katalin Szeniczey Ferenchez ment feleségül, aki Szeniczey Bárány Pál paksi ügyvéd és postamester fia volt. A kisebbik épületben postahivatal működött. Deák Ferenc nővére halála után is sokáig rendszeresen látogatta unokahúgát, Katalint. levéltári adatok felhasználásával elkészítették a négy nagy felekezet (az evangélikusok, katolikusok, zsidók és reformátusok) megoszlását bemutató interaktív térképet. Ezen megnézhetjük, hogy melyik utcában milyen felekezetűek laktak, honnan érkeztek, és milyen foglalkozásúak voltak. Az derült ki például, hogy az evangélikusok főként Hessen környékéről érkeztek, többségük zsellér volt, és földműveléssel foglalkoztak. A magyarok között nagyon sok volt a halász, és legtöbbjük az alföldről vagy a Felvidékről érkezett. Az interaktív térképen további információkat lehet felfedezni a történetükről, a szokásaikról, képeket nézni róluk. A kiállítótér falát borító óriási térkép is jócskán ad felfedezni valót.
