Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-06-01 / 6. szám
GENERÁCIÓKON ÁT 21 nálni az épületet. A település közösségi programjait is itt szokták megtartani, de ehhez jó előre le kell foglalni az időpontot. Az erdei iskolát a Paksi Közművelődési Nonprofit Kft. működteti. Szoó István az iskola gondnoka, ám Csöpike, a felesége is sokat segít az épület körüli teendők elvégzésében férjének. Beszélgetésünkkor éppen egy festőtábor résztvevői köszöntek el tőle. Az iskolához közel laknak, így bármi gond felmerül, könnyű őket elérni, és mindig megoldják a helyzetet. Csöpike négy éve ment nyugdíjba az atomerőműből, ahol a Jóléti Osztályon dolgozott, így sokan ismerik az erőműben is. Salgótarjánból jöttek Paksra, és már 1983- ban megvették azt a tanyát, amit aztán lebontottak, és a helyére felépítették a házukat, huszonöt éve költöztek ki Cseresznyéspusztára. Azt mondja, hogy az itteni nyugalmat és biztonságot nem cserélné el semmiért. Amikor még korábban a fia diszkóba járt, azt bizony jól meg kellett szervezni, de azt is megoldották. A Cseresznyéskert Erdei Iskola programmoduljainak elkészítésében, minősíttetésében és az itt elindított Családi nap programsorozat kitalálásában, szervezésében és lebonyolításában dolgozott Sáfrány Szilvi és férje, Laci. Szilvi az itteni élővilágról szóló modult írta meg, amely kisiskolásoktól az ötödik-hatodik évfolyamosokig használható fel, majd a gyógynövényekről is készített egyet. Mindjárt sorolja is az itteni gyógynövényeket: galagonya, bodza, szappanfű, csalán stb. Laci csillagászati ismeretekből állított össze egy modult. A város fényeitől messzebb még a csillagok is fényesebben látszanak, több csillagot, bolygót lehet megfigyelni. Az ideérkező gyerekeknek ezekből a modulokból is válogathatnak a pedagógusok, az itteni programjaik ezekből fognak összeállni. A családi napok azzal a céllal indultak, hogy megismertessék a paksiakkal az erdei iskolát, az itteni lehetőségeket. Olyan sikeresek lettek, hogy már csoportbontáson gondolkodtak, volt, hogy százan vettek részt rajta. A foglalkozásokat havonta tartották, és egész évre felépítették a természet bemutatását. Nagy sétákon, de ugyanazon az útvonalon nézték meg, hogyan változnak a fák, a bokrok, a virágok, gomcsak sima tejből készített, hanem a laktózérzékenyekre, ételallergiás gyerekekre is gondolt. Ilyen más rendezvényen nincs. A beszélgetés alatt felmentünk a madármegfigyelő toronyba, majd körbesétáltunk az udvaron, ahol szinte mindent Sáfrány Laci készített, a kerítéstől a baglyos kapuig és biciklitárolóig. Az udvar hátsó részén található egy különleges kis építmény: a bogárhotel. Ebben terméseket, természetes anyagokat helyeztek el, így olyan rovarok is meg tudnak telepedni, amelyeknek nem igazán kedvez a környék. A „bogárházikóban" azbák az idő múlásával, az évszakok váltakozásával. Megfigyelték például, hogy a galagonya a múlt hónapban még teljesen kopasz volt, most pedig már kis levelek vannak rajta, legközelebbre pedig már virágba borult. Ezeken a családi napokon mindig készült valamilyen finomság a résztvevők megvendégelésére, amelyek elkészítését Kapás Zoli intézte. Szilvi lelkesen meséli, hogy ő ilyen odafigyeléssel máshol még nem találkozott, mert Zoli tejbegrízt nemtán a gyerekek meg tudják figyelni a bogarak életterét, életciklusait. Az udvaron van most már röplabda-, lábteniszpálya és egy pingpongasztal is. Az iskola mögött kezdődik az erdő, ahol indulhatnak a felfedezések, esetleg zseblámpás éjszakai túrák, ahol a mécsvirágok tényleg szinte mécsesként világítanak, és erről saját szemükkel győződhetnek meg az ideérkező gyerekek, nem monitoron keresztül, mint a virtuális világban.
