Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-06-01 / 6. szám
14 GENERÁCIÓKON ÁT Kortalan kommunikáció Váczi Gergő | Fotó: saját archívum Generációs különbség. Sokszor halljuk ezt a kifejezést, ami a társas kapcsolatainkban, a családban, de még a munkahelyünkön is fontos hatással bír. Gyakran ugyanis egyszerűen képtelen egymással szót érteni egy nagyszülő és az unokája, de van, hogy ez a rossz kapcsolat már a szülő-gyerek viszonyban is realizálódik. De beszélhetnénk arról is, hogy az eltérő generációkba tartozó munkatársak nehezebben találják meg egymással a hangot, mint saját kortársaikkal. Hogyan oldjuk ezt az oldhatatlannak tűnő feszültséget? Lehet-e egyáltalán javítani két teljesen más körülmények között szocializálódott ember kapcsolatán, ha egyszerűen képtelenek kommunikálni? Steigervald Krisztián generációs szakértő nemcsak a jelenség hátteréről és okairól beszélt az Atomerőmű magazinnak, hanem konkrét példákkal is igyekszik segíteni azokat, akiket érint ez a probléma.- Tisztázzuk, hogy maga a generációkutatás egészen pontosan mit takar az Ön életében?- Két része van: egyrészről az üzleti életben foglalkozunk marketingkommunikáció területen generációkkal. Vizsgáljuk, hogy az egyes generációkban élő emberek hogyan viselkednek, hogyan állnak a különböző márkákhoz, mit szeretnének, mit igényelnek, hogyan élnek, milyen elvárásaik vannak. És van egy másik oldala, amivel az utóbbi időben én többet foglalkozom. Ez pedig az, hogy a generációk egymással hogyan tudnak kapcsolatot tartani akár családon belül, akár munkahelyen, akár bárhol máshol.- Mielőtt ennek a részleteibe mennénk, beszéljünk arról, hogy a szakma hány fajta generációt különböztet meg?- Magyarországon hat generációt választunk külön. Ezek a következők: az 1945 előtt született Építők vagy Veteránok, az 1945 és 1964 között született Baby boomerek, az 1965 és 1980 között született X generációsok, az 1981 és 1995 között született Y generációsok, az 1996 és 2010 között született Z és a 2010 után született Alfa generáció. Abban van vita a szakmában, hogy hol vannak az egyes határok. Én ott húzom meg a határt, főleg az újaknál tehát az Y-nál, Z-nél és Alfánál, hogy gyerekkorban mennyire volt befolyásoló a digitalizáció szerepe. Például a 2010 és az azután született gyerekek személyiségjegyeit nagyban befolyásolja már az online tér.- Beszéljünk magáról a kommunikációról. Ahogy említette, ez az egyik fő kutatási területe. Hogyan kommunikálnak egymással a generációk? Nagy a szakadék a különböző korosztályok között?- Alapvetően nagy szakadék a Z generációtól kezdve van. Tehát ott, ahol a digitalizáció nagyon intenzíven van jelen a gyerekek fejlődésének időszakában. Ez kihatással lett az agy, az idegrendszer fejlődésére. Ugyanaz a változás történt meg, mint az írásbeliséggel: az is kihatással volt az agyra. A korábbi hosszú távú memória, ahol a mondákat meg a meséket megjegyezték az emberek, megszűnt, a rövidtávú memória fejlődött. Ez a folyamat a bal agyféltekének a működését erősítette meg, egy logikusan, strukturálisan gondolkodó agyat létrehozva. A digitalizációval ez a fajta struktúra szűnik meg.- Ez a gyakorlatban mit jelent? Ha a mostani gyerekekre gondolunk?- A 10 éves és 10 év alatti gyerekek fejlődésében az írásbeliségnek kevesebb szerep jut. Sokkal gyorsabban tudnak kommunikálni képekkel, vizuális eszközökkel, a szülők nem olvasnak mesét, hanem inkább megmutatják, kezükbe adják a tabletet vagy a TV-t vagy akármit. A gyerekeknek az agyában tulajdonképpen az a terület, ami a képi kreativitást helyezi előtérbe, eltompul vagy eltűnik. Helyette azok az agyi területek aktivizálódnak, amelyek a képi holisztikus 360 fokban történő látásmódot erősítik. Sokkal kevésbé tudnak fókuszálni hosszú távon, mint korábban.- Tehát mondhatjuk, hogy ennél a generációnál a legnagyobb a korábban említett szakadék?- Igen, a legnagyobb szakadék tulajdonképpen itt van kommuni
