Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-04-01 / 4. szám

6

ÉPÍTŐ ENERGIA

kell, s ha szükséges, fokozni kell az erőmű biztonságát, ahogy ezt tettük, tesszük a Paksi Atomerőműben is.

Mielőtt a biztonsági szempontból megfelelő telephelyünkről szólnánk, bemutatnánk, célszerű a szóhasználatot tisztázni. A veszély a kár kialakulásának lehetősége valamilyen természeti jelenség miatt vagy

emberi tevékenységgel összefüggő okból, tehát a veszély az, ami fenyeget. így van földrengésveszély, árvízveszély, tornádóveszély, robbanásveszély. Amikor bekövetkezik, akkor már nem veszélyről beszélünk, hanem árvízről, földrengésről, robbanásról stb. A jelenséget fizikai jellemzőkkel lehet leírni, amelyek meghatározzák a károsító hatást is. A kárt a tönkrement javak vagy a helyreállítás pénzbeli kifejezésével lehet jellemezni. A nukleáris biztonsági elemzésekben a kárt nem közvetlenül mérjük, hanem azt vizsgáljuk, mekkora az adott veszély hozzájárulása ahhoz, hogy a reaktor aktív zónája megolvadjon, mivel ez az az állapot, amikor a reaktorban visszafordíthatatlan kár keletkezik, de a környezetben

emiatt még kár nincsen. Jellemezve a veszélyt, megállapítjuk, milyen valószínűséggel fordulhat elő egy adott fizikai paraméterrel jellemezhető esemény. Ahogy jeleztük a tervezés alapját igen kicsi - egy évre véve egyszázezred - valószínűségű hatások képezik. A kockázat az adott károkozó hatás bekövetkezésének éves valószínűsége

megszorozva az ehhez tartozó kár mértékével, azaz a földrengésveszély nem azonos a földrengéskockázattal.

A veszélyek létét, a veszélyeztetettség mértékét nem a félelmeink, hanem fizikai törvények határozzák meg. Fizikai feltételek hiányában nem várhatjuk, hogy valamilyen veszély bekövetkezik csak azért, mert igen kis valószínűségű eseményeket is figyelembe kell venni, magyarán, a „kapanyél nem sül el". így az USA-beli, oklahomaihoz hasonló tornádógyakorisággal és -méretekkel, pusztító tropikus ciklonokkal, hurrikánokkal nem kell számolni Magyarországon még akkor sem, ha tornádó vagy pusztító erejű, extrém sebességű széllökések előfordulhatnak nálunk is.

A magyar Nukleáris Biztonsági

Szabályzatok szerint vizsgálni kell

például az alábbiakat:

■ szélsőséges szélterhelést, hőmérsékleteket, csapadékot;

■ árvizet és aszályt, szélsőséges vízhőmérsékleteket, jegesedést;

■ villámcsapást;

■ földrengést;

■ repülőgép-rázuhanást, repülő tárgyak becsapódását;

■ telephelyhez közeli szállítási és ipari tevékenységek veszélyeit;

■ a villamosenergia-rendszer kiesését;

■ veszélyt jelentő telephelyen belüli tevékenységeket;

■ „biológiai" veszélyeket, körülményeket (mint egykoron a paksi konzervgyári hulladékként a hűtővízrendszerbe beúszó paradicsomhéj, amely számos vízi élőlénynek biztosított táplálékot).

A Pannon-medence belső területein a földrengésveszély fizikai okokból mérsékeltebb, mint a medence peremein vagy mint a Kárpátok keleti oldalán, a vranceai (Foksány) régióban.

A veszélyeket elkerülhetjük a telephely megfelelő kiválasztásával (például a karsztüregek beomlásának veszélyét elkerülhetjük, ha a telephely alatt nincs karsztüreg). A veszéllyel szemben védekezhetünk megfelelő tervezéssel, felkészüléssel, amihez a telephelyre jellemző veszélyeket jól kell ismerni. Könnyen belátható, hogy a veszélyekkel szembeni védelem megvalósításának első és alapvető lépése a telephelyvizsgálat és -értékelés, amely a külső veszélyek jellemzésével lehetővé teszi, hogy az atom-