Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-04-01 / 4. szám

ÉPÍTŐ ENERGIA erőmű tervezési alapjában a veszé­lyek figyelembe veendő hatását meghatározzuk. A veszélyekkel szembeni védel­met az atomerőmű biztonságát meghatározó szerkezetek és rend­szerek a veszély hatásaira történő tervezésével és beépítésével biz­tosítjuk, s emellett olyan speciá­lis szerkezetekkel is, amelyek ki­fejezetten a védelmet szolgálják. A tervezés során figyelembe kell venni a hatások valószínű kom­binációit, beleértve egy véletlen technológiai meghibásodás és a külső hatás kombinációját is. Pél­dául a szélsőséges meteorológiai hatások - mint a tornádó, hurrikán, vagy a földrengések - nemcsak az atomerőműre magára hatnak, hanem a villamos hálózat tartós kiesését is okozzák, miközben tör­ténhetnek az erőműben magában is ezektől független belső meghi­básodások. A műszaki megoldások mellett lehet adminisztratív intézkedése­ket is kidolgozni és foganatosíta­ni. Ilyen adminisztratív intézkedés például a berepülési tilalom elren­delése. Az emberi tevékenységre vonatkozó tilalmaktól, korlátozá­soktól eltekintve az adminisztratív/ üzemeltetői védelmi intézkedések többsége is valamilyen műszaki eszköz alkalmazását jelenti, csak az eszközöket és az alkalmazásuk módját a veszély megjelenésétől és a hatás mértékétől teszik függő­vé, mint például a hűtővízellátás je­­gesedés hatásától való védelme a jégtörők bevetésével. A veszélyek bekövetkezésének előjelezhetőségétől, a kárt okozó hatás kialakulásának sebességé­től függően kell és lehet az előre megtervezett, beépített védel­mekről intézkedésekről vagy a veszélyre való felkészülésről és az adminisztratív intézkedésekről dönteni, amire példa a jégtörők említett bevetése. Szükség esetén a hó eltakarítása sem életidegen megoldás, annál inkább az, ha az extrémnél is nagyobb hóteherre terveznénk a tetőt. A megfelelő tervezés azt is bizto­sítja, hogy a betervezett, beépített műszaki tartalékoknak köszönhe­tően nem következik be hirtelen funkcióvesztés vagy szerkezeti tönkremenetel, ha a hatás eset­leg meghaladja a tervezés során figyelembe vett mértéket. Az ilyen hirtelen tönkremenetelt szakadék­­szél-jelenségnek nevezzük. A sza­­kadékszél-jelenség akkor kezelhető a műszaki tartalékokkal, ha a veszély hatását jellemző fizikai mérőszám nem növekszik meg drasztikusan a bekövetkezés valószínűségének kis csökkenése esetén. A biztonság feltétele még, hogy le­gyenek a veszélyek sajátosságainak megfelelő üzemzavari és baleset­­elhárítási utasítások, a személyzet képzett, felkészült legyen, és szük­ség esetén speciális műszerezés segítse a kezelők vagy a baleset-el­hárításban részt vevők tevékenysé­get. A külső veszélyekkel szembeni biztonság fontos eleme a műszaki készültség üzem közbeni fenntar­tása. A paksi telephelyről sommásan az mondhatjuk, hogy nem eszmei, ha­nem a gyakorlati értelemben véve ideális telephely, azaz nincsenek olyan veszélyek, amelyekkel szem­ben ne lenne kipróbált védelem a műszaki gyakorlatban, s azok a

Next

/
Thumbnails
Contents