Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-03-01 / 3. szám

EMBER ÉS INFORMÁCIÓ

29- A mai világban a szülők nagy része próbál mintaszülő lenni. Értem ezalatt azt, hogy megpróbálja fejleszteni a gyermeke képességeit minden oldalról, ezért eszméletlen hajtásban vannak a gyerekek. Ez a tempó csak úgy tartható, ha a szülő mindent előkészít a gyereknek, akinek „csak" részt kell vennie ezeken, majd készülnie a másnapi iskolára és persze az egyéb feladatokra. Emellett a mai világ veszélyes is, ezért is csorbul a gyerekek önállósága. Nincsen idejük arra, hogy nyugalomban legyenek. Hova vezet ez, ha hosszú távon gondolkodunk?- A szülők minden korban próbálnak jók lenni, úgy nevelni a gyerekeket, hogy sikeresek és boldogok legyenek. Ma azonban a legfontosabb képességek egyikétől foszthatunk meg egy gyereket, ha nem készítjük fel arra, hogy nehéz világban kell majd megtalálnia a saját helyét, és kialakítania azokat a társas kapcsolatait, amelyekben valóban bízhat.

ni, hogy ne menjen a másodikra, mert le fog esni. Hanem bátran hagyja, hogy a gyerek kísérletezzen. A XXI. században egyre több ilyen képességre van szükségünk, mert nincsen kivattázva a körülöttünk lévő világ. Nem gondolnánk, de valójában az a szülő, aki örökösen „körbeszorongja" a gyerekét, az valójában a saját nárcisztikus érdekeivel is törődik, nem csak a gyerekével. A legnagyobb szülői vívmány az, ha egy szülő kibírja,

sokszor kudarckerülők. A kudarckerülés kialakulása kisgyermekkorban kezdődik, ha egy gyerek nem tud elég tapasztalatot szerezni a balsikerek kezeléséről, akkor ezek hiányában félni fog tőlük.- Ha egy felső tagozatos gyerek ma hazaér az iskolából, akkor vagy előveszi a telefonját, vagy leül a számítógép elé, ahol folyamatos impulzusok érik.- Az a baj, hogy egy mai gyerek

Egy ma divatos kifejezéssel élve „helikopterszülőről" beszélhetünk akkor, ha állandóan ott „köröz" a gyereke felett, mindig gondoskodik róla, még akkor is, amikor a „gyerek" már felnőtt korú. Az örökké támogatott gyerek nehezen szerez önálló tapasztalatokat, kevés a lehetősége arra, hogy kísérletezzen. Sokszor látjuk, hogy tétovák a mai fiatalok, mintha kevesebb személyközi ismeretük lenne.

Azt szoktam mondani, hogy az igazán jó szülő, amikor még kicsi a gyereke, akkor a játszótéren nyugodtan felengedi a mászókára, és nem fog már az első foknál sikítahogy nem nyúl át minden alkalommal a gyereke térfelére, hanem megtanítja, és utána hagyja a megtanultak szerint önállóan tevékenykedni. Amikor megérdemli, akkor pedig dicséri - nem mindig minden apróságért, hanem amikor tényleg megérdemli.

Ma egy gyerek legfontosabb képessége az lehet, hogy nem fél hibázni, megélni azt, hogy történik ilyen is, és nincsen ebből semmi baj. Meg kell tanulnia kezelni ezeket a helyzeteket is. A mai online világban az Alfa- és Z generációk a kifényesített profiljaikkal úgy tűnnek, mintha sikerorientáltak lennének, a valóságban azonban

sajnos soha nincs nyugalomban, és ez nagyon nem tesz jót. Az ábrándozás, a bambulás, amikor csak úgy vagyunk, az agynak a restaurációs leállása, amikor pihenni tud, és amire minden életkorban nagy szükség van. Ma az online tér azt hozta el, hogy se csend nincs, se önmagunkban nem tudnunk lenni. Mindig mindenki online kapcsolatban van. Csend és egyedül levés az akkor van, amikor az illető alszik, ami ma már szintén nem teljes nyugalom, mert a kütyük mindig ott vannak körülöttünk, és a folyamatos fényhatás rontja az alvás minőségét. A legnagyobb probléma, hogy az ingerelárasztottság olyan fokú, hogy szabályos telítődéshez