Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-03-01 / 3. szám
30 EMBER ÉS INFORMÁCIÓ vezet, amely ingerlékenységben jelentkezik. Ez egy fáradt állapot, valójában jelzés arról, hogy kimerült állapotban van az illető érzelmi apparátusa, amit azonban ma általában figyelmen kívül hagy mindenki, mert az online tér csoportnormáinak akar megfelelni. Még a legkisebbek is.- Gyerekként mindig szerettem volna már felnőtt lenni. A mai gyerekek, tinédzserek pedig jól érzik magukat gyerekként. Úgy gondolom, hogy az a burok, amiben megpróbáljuk őket nevelni, az tetszik nekik. így van ez?- Nem. Ez abból fakad, hogy valójában nincsen gyerekkoruk. A mai Z és Alfa-generációnak hiányzik egy olyan helyzet, hogy amikor mondjuk iskola után hazamennek, nyugodtan magukban legyenek. A neten, a közösségi oldalakon mindenki ott van, nem tudják egymást kikerülni, a nap 24 órájában együtt vannak. Ez nem felhőtlen gyerekkor, ebben semmi szabadság nincs. Sokszor inkább szorongás és az állandó megfelelés az online csoportnormának van jelen az életükben. Amikor azt mondják, hogy annyira szeretnek gyerekek lenni, nem feltétlenül arra gondolnak amit átéltek, hanem arra, amiről nem is tudják, hogy milyen: tényleg gyereknek lenni minden felelősség nélkül.- Mennyire különül el számukra az online világ a valóstól? Mennyire fontos nekik a valós világ?- Az akkor lesz fontos, ha azt a szülő fontossá tudja tenni. Ha meg tudja mutatni, hogy az élet egyébként az offline térben zajlik, és ez egy jó dolog. De ma rengeteg tinédzser van saját magára hagyva, az online életben is egyedül bolyonganak, és a valósban is - mármint felnőtt nélkül. Pedig nagyon fontos lenne, hogy a gyerekek tudják azt, hogy különbözik az online képük a valóditól, és az online térben átéltek is a valóditól. Ma sokszor minden összemosódik náluk, ami mutatja, hogy időnként nem tiszta, hogy melyik a fontos. Nehéz is megérteni, főleg gyerekként, hiszen az online térben átélteket is offline érzelmekkel reagáljuk le. De nem szabad eljutni oda - ahogy Sherry Turkle is mondja -, hogy egy tinédzsertől a következőt kelljen kérdezni: Ugye tudod még mi a valóság? Ami nem múlik el egy áramszünettel.- Miért vonzó nekünk a közösségi oldalak használata? Miért vágyunk arra, hogy megosszunk valamit?- Az exhibíció jóval nagyobb az emberekben, mint azt korábban gondoltuk. Ha nem így lenne, senki nem használná a közösségi oldalakat. Látnivaló, hogy az emberek ki akarták egészíteni az életüket azokkal a kis boldogságcseppekkel, amit egy-egy megosztás után kapnak esetleg. Ezek kb. kis 20 másodperces pozitív megerősítések. A mai hajszolt életben egyre több ilyen kis boldogságcsepp kell. Még akkor is, ha ezek gyakran félrevezetőek, és nem állnak mögöttük valós kapcsolatok. Sokan jobban tennék, ha időnként gátat szabnának a közlésvágyuknak, mert teljesen transzparenssé válnak.- Nem hiába használják munkáltatók is állásinterjúk előtt a közösségi oldalakat, a profilokról olykor szinte teljes online személyiségképet kaphatnak, ami aztán már meghatározóvá válik a valódi életben, holott lehet, hogy csak a megosztás vágya miatt olyan az a profil, amilyen...- Mit jelent az egészséges arány a gyerekeknél? Mennyi időt töltsenek az online világban?- 12 éves kor alatt a négyes szorzót ajánlom. Ha eltölt egy órát az online világban, utána 4 óra offline legyen. 14 évesen a hármast, 16 évesen a kettest. Utána már egy szülő nyilván nem tud beleszólni semmibe. 10 éves kor alatt egyál
