Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-03-01 / 3. szám

20 INFORMÁCIÓ ÉS TUDOMÁNY Virtuális valóság Bodnár Róbert | Fotó: internet Ma már nem telhet el úgy egy-egy napja az embernek, hogy a világ­háló ne tudósítson újabb és újabb informatikai eszköz, technológia, szoftver vagy akár mobilapplikáció megjelenéséről. A digitalizáció újkori történetében immár lehetővé vált, hogy virtuális környezet­ben (VR) tegyünk utazást, sőt az adott pillanatban bennünket kö­rülvevő mikrokörnyezetünket kiegészítsük virtuális elemekkel (AR). A legújabb generációkat képvise­lő fiatalok számára már oly termé­szetes digitális világ a közelmúlt­ban ismét felpezsdült, köszönhető a VR-eszközök és -alkalmazások egyre szélesebb körben történő elterjedésének. Bár még koránt­sem beszélhetünk arról, hogy ezen eszközök és technológiák a min­dennapjaink, tevékenységeink szerves részévé váltak, mégis ígé­retes az a jövő, mely e tekintetben ránk vár. A fejlődés útját nagyban elősegítette a technológia folya­matos fejlesztése, az eszközök, szoftverek előállítási költségeinek drasztikus csökkenése, no és a mérhetetlen kíváncsiság, ami va­lahol minden emberben ott lapul. No de mi is az a sokat emlegetett VR, valamint AR? A VR angol mo­zaikszó „virtual reality-t", vagyis virtuális valóságot jelent. Maga a kifejezés nem is olyan új keletű, hiszen alkalmazásának már több évtizedes hagyománya van. A vir­tuális valóság egy olyan, infor­matikai eszközzel generált világ, amelyet nehéz megkülönböztetni a valóságtól. Ilyenkor a felhasználó egy speciális szemüvegen, sisakon szemlél egy kijelzőt, amelyen egy olyan elektronikusan előállított képi világot lát, amely térbe önma­gát behelyezve 360°-ban képes a technika segítségével körbenézni, „létezni". A kapcsolat a valósággal az érzékszerveinken keresztül tör­ténik.

Next

/
Thumbnails
Contents