Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-03-01 / 3. szám

INFORMÁCIÓ ÉS TUDOMÁNY

21

A tökéletes VR-élményhez nem elég a szemünket és ezáltal az agyunkat átverni, elengedhetetlen a hallószerv bevonása. Ez egy olyan precíz 3D-hangzás, amellyel gond nélkül meg tudjuk mondani a VR-ben, hogy milyen irányból jött az adott hang, csakúgy, mint az életben.

A VR-technológia nyújtotta előnyökre először a szórakoztatóipar figyelt fel - a hőskorban a Facebook, a Sony, a Microsoft, a Wii, a Google -, de mára követte őket az orvostudomány és az oktatás is. Dr. David R. Patterson (University of Washington School of Medicine) és munkatársai kutatásaik során vizsgálták, hogy a súlyos égési sérüléseket szenvedett betegek esetében csökkenthető-e a sebkezelés során jelentkező, szinte elviselhetetlen fájdalomérzet. Elképzelésük alapját az a tény adta, hogy a fájdalom nagyságának érzékelésében alapvető szerepet játszik, hogy a beteg figyelmét milyen folyamatok jellemzik. Attól függően, hogy koncentrációja mire irányul, ugyanazt a fájdalomingert gyengébbnek vagy akár erősebbnek is érezheti. Megállapították, hogy virtuális valóságban eltöltött idő alatt a betegek észlelési folyamatainak befolyásolásával manipulálható a fájdalomérzet nagysága, a pszichológiai faktorok az agykéregbe jutó fájdalomingerek konkrét mennyiségét is képesek csökkenteni vagy növelni. A virtuális valóság szimulációs technológiájának alkalmazása a terápiában nemcsak a fájdalomcsillapításban, hanem a fóbiák kezelésében vagy akár a poszttraumás stresszbetegség tüneteinek enyhítésében is hatékonynak bizonyult. Hazai sikerként könyvelhetek el a Semmelweis Egyetem és a Pannon Egyetem VR-technikán alapuló pszichoterápiás kezeléseinek eredményei csakúgy, mint a VirMed Kft. munkacsoportja által végzett kutatások eredményei a különféle fóbiák újfajta kezelési módjait illetően.

Az oktatásban pedig említhetnénk a Second Life alkalmazást, amely a Linden Lab, a legújabb, SANSAR néven futó VR szociális tapasztalatokat is magába integráló új platformja.

Az oktatás területén talán még a VR-nél is nagyobb lehetőségeket rejt az AR. Az AR angol mozaikszó „augmented reality-t", vagyis kiterjesztett valóságot jelent. Egyszerűen arról van szó, hogy egy képre ránézve egy tablet, okostelefon kamerájával, a valós világ képe kiegészül egy virtuális képpel. Például egy szabad szemmel síkban ábrázolt csontváz az okostelefon kijelzőjén már 3D-ben jelenik meg a biológiaórán, míg földrajzon a hegység háromdimenziós valójában fog „tündökölni". A technika segítségével a valóság és a számítógépes világ egy speciális keveredéséről beszélhetünk. Egy hívóképhez (trigger kép)- mely lehet bármilyen fotó, ábra- további rétegeket rendelhetünk (pl. csontvázak, hegyek 3D-s modelljét). De nemcsak a közoktatásban, hanem vállalati képzéseknél is kiváló segítség lehet az AR, hiszen az írott tanfolyami jegyzet további digitális tartalommal egészíthető ki. Például amennyiben a technológiai rendszerelem helyszíni bemutatása, az ott végrehajtandó műveletek begyakoroltatása veszéllyel (magas sugárzási szint, toxikus anyag jelenléte stb.) járna, az AR segítségével tantermi környezetbe „varázsolható" az adott üzemrész, „valós" térben végrehajthatók az üzemeltetési műveletek, kiiktatva a környezeti veszélyt. Az AR vállalati alkalmazásának minőségi szintjét akkor érhetjük majd el, ha a virtuális környezetben megfogott eszköz súlyát is érzékeltetni tudjuk az AR-technológia felhasználójával.

Hogy mit hoz a jövő, azt nehéz megjósolni. De azzal, hogy a Google Cardboard platformja mellé megérkezett a Google Daydream, a Samsung Gear VR, az Oculus Rift, a PlayStation VR és a SteamVR, továbbá hogy 2016-ben záporoztak az új VR-platformok, valamint a VR-headset eladásainak száma (30 millió) csúcsokat döntött - a Samsung Gear VR- értékesítésével a bevételek 35 százalékát gyűjtötte be -, egy biztos, hogy új korszak kezdődött a VR- és az AR-technológia területén.

Az atomerőmű oktatási szervezete fokozottan nyomon követi az oktatásban megjelenő új módszertani és technikai újításokat. A minősített oktatók szakmai továbbképzésének tavalyi programjában szerepelt a VR- és AR-technológia, illetve annak alkalmazási lehetőségeinek a megismerése. Bármilyen futurisztikusnak tűnhet is, óriási lehetőségeket rejthet ez a technológia: naprakész szimulációkkal tanulhatják, gyakorolhatják majd akár az erőműben dolgozók az üzemeltetést és a karbantartási feladatokat.