Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-03-01 / 3. szám

INFORMÁCIÓ ÉS TUDOMÁNY 19 ami hosszabb ideig is megmarad. Éppen ez a jellemző tette alkal­massá az írásbeli kommunikáció terjedését és a mai napig hivatalos formában történő alkalmazását. Az írásos információ sebessége sokkal nagyobb tartományban vál­tozik a hang és a fény útján terjedő információhoz képest. Ha itt is a történetiséget szeretnénk egy kicsit megnézni, akkor az információ pos­tagalambbal, majd a postai szolgál­tatás megjelenésével és a logisztika fejlődésével egyre gyorsabban jut­hatott a forrástól a nyelő felé. A fenti séma minden korábbi infor­mációáramlás esetén igaz, de akkor válik igazán érdekessé, amikor az elektromos jelek veszik át az infor­máció továbbításának szerepét. A távíró megjelenése és a telefon feltalálása már a vezetéken történő adattovábbítást jelentette. A meg­változott közegben már másfajta jelet, elektromos jelet kellett továb­bítani, ehhez komolyabb műszaki megoldásokra volt szükség, és ter­mészetesen a jeltovábbítás sebes­sége is változott. A kábelen történő információ­­áramlás valamilyen elektromos jel formájában, töltések mozgásával történik. Természetesen innentől érdekesebb a kódolás lehetősége és a kódolás, dekódolás. Az infor­matikai rendszerek fejlődésével az adatok továbbítása és tárolása is fontossá vált. Az információáramlás sebességét már a vezetékek, kap­csolódási pontok száma, illetve az információ mennyisége is jelentős mértékben befolyásolja. Manapság leginkább a számí­tógépek segítségével törté­nő információtovábbítás során foglalkozunk a sebességgel. Gon­doljunk a régi ADSL- és korábbi internetelérhetőségekre, amikor meglehetősen hosszú ideig tartott egy-egy weblap betöltése, nem be­szélve a letöltés sebességéről. Ma­napság gyakorlatilag azt érzékel­jük a hálózatok fejlődése kapcsán, hogy a weblap a kattintás utáni másodpercben megjelenik, sokkal nagyobb adatforgalmat bonyolítva. Természetesen az eszközök fejlő­dése mellett a fájlok mérete és az adatcsomagok mérete is változott. Összességében az információáram­lás egy viszonylag egyszerű séma szerint működik. Fizikai értelemben viszont az áramlás tulajdonságait hordozza magán. Vannak korlátái, Jó tudni • Az emberi testben az idegeken az „információ" 70-120 m/s (252-432 km/h) sebességgel áramlik. • A vezeték nélküli adatto­vábbítás elektromágneses hullám formájában törté­nik, gyakorlatilag fényse­bességgel. A műholdas kommunikációban is ezt használják. • Optikai szálat használnak a telekommunikációban szinte minden gerincháló­zat építésekor. Az információt fényimpul­zusok alkotják, amelyek teljes visszaverődések sorozatával jutnak a kábel egyik végéről a másikra, közben nagyon kevés veszteséggel. vannak veszteségek, és természete­sen van sebessége. Az egyes átala­kítási folyamatok energiaigényesek, akár az emberi test, akár egy gép végzi a kódolást és a dekódolást. Az információáramlás sémája a következő: Forrás Kódolás Csatorna Dekódolás Nyelő • jel kialakítása • forgalmazott • átviteli közeg • jel visszaalakí- • jel értelmezése • adó jel (digitális, (levegő, kábel) tása (digitális, »jeltárolása • adatszolgáltatás analóg) • jel (hullám, analóg) • jelátalakítók elektromos jel, • jelátalakítók • modemek elektromágne­• modemek ses hullám)

Next

/
Thumbnails
Contents