Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-03-01 / 3. szám

18 INFORMÁCIÓ ÉS TUDOMÁNY Az információáramlás fizikája Krizsán Árpád | Fotó: internet Az információ és a kommunikáció nagyon szoros kapcsolatban áll egymással. Nehéz is szétválasz­tani a két fogalmat egymástól, de kicsit tekintsünk be az infor­máció modern felfogásába! Manapság nagyon sok esetben gé­pek segítik az információ áramlását. Ha egy kis történetet tekintünk, akkor természetesen az emberi kommunikációval és az emberek közötti információáramlással kezd­hetjük. Az első információk hang útján, esetleg testrészeket alkal­mazva, jelzésekkel történtek. Az a közös a két információs lehetőség között, hogy szükséges valamilyen közeg, ami az információt - mint jelet - közvetíti, így az információ áramlásához már sebességet is tudunk társítani. Alapvetően a kö­zeg a levegő, és az információ va­lamilyen hullám formájában terjed (hang- vagy fényhullám). A hullám terjedési sebessége határozza meg az információ sebességét. Az ilyen jellegű információáramlás nagy elő­nye, hogy nincs korlátja a küldött in­formáció mennyiségének. Hátránya viszont az, hogy időben nem lehet késleltetni, gyakorlatilag egy idő­ben történik az információ közlése és az észlelése. Természetesen minden információ­­áramlási folyamatban figyelembe kell vennünk az emberi testet és az információ érzékelése, illetve meg­értése közti folyamatot, hiszen hoz­zátartozik az információáramláshoz. Az emberi test érzékeli a jelet akár látás, hallás, esetleg tapintás útján. Ahhoz hogy az ember megértse, mi történik, a szerzettjeinek megfelelő idegi összeköttetések során el kell jutnia az agyba, ahol megtörténik a jel értelmezése, megértése. Ter­mészetesen ezt a folyamatot és az információáramlás sebességét már sok biológus vizsgálta, és mára jól meghatározták a testen belüli folya­matokat. Az „írott" információ már időben elkülönítette az észlelést a közlés­től. Közegre már más értelemben volt szükség, hiszen az információt valamilyen felületen kell elhelyezni,

Next

/
Thumbnails
Contents