Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2016-04-01 / 4. szám

2016. április 13 Sugárágyú- és sugárforráscserék az atomerőműben Hosszú, több mint három évtizedes üzemidő után vált szükségessé az az elmúlt évben befejeződött műszaki fejlesztési program, amely tartalmazta a Metroló­­giai Üzem sugárágyúinak és sugárforrásainak cseréjét. A rekonstrukció koordinálásában több erőműves szakember is részt vett. paksi atomerőmű mmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmm mym- A sugárágyúkat az 1. blokk indulása, 1982 óta alkalmaztuk az atomerőmű sugárvédelmi mérőesz­közeinek és technológiai neutrondetektorainak met­­rológiai vizsgálatára. Fél évvel az 1. blokk indulása előtt már működésbe helyeztük, tehát töltve voltak a sugárágyúkba azok a plutónium-berillium neutron és cézium 137-es gamma-sugárforrások, amelyek biztosították a blokkindulásokkal összefüggő met­­rológiai feladatok elvégzését. A harmincéves üzem­időt elérve felére bomlott a gamma-sugárforrások aktivitása, és a sugárágyúk műszakilag is elavulttá váltak - tudtuk meg Orbán Mihálytól, a Metrológiai Üzem önálló üzemvezetőjétől. Mihály a beszélgetésben elmondta, hogy ezek az 1982-ben beüzemelt sugárágyúk mindegyike (két darab gamma- és egy darab neutron-sugárágyú) magyar fejlesztés volt, amelyet az MTA Központi Fi­zikai Kutatóintézet munkatársai terveztek és helyez­tek üzembe.- Első lépésben a neutronágyú teljes felújítása történt meg, illetve közbeszerzési folyamat eredmé­nyeként a nagy és kis gamma-sugárágyúkat is meg­újították - folytatta a metrológiai üzem vezetője. - A cél az, hogy az új sugárágyúk - szinkronban az üzemidő-hosszabbítással - kiszolgálják a következő 20-25 évet. A neutronmérés területén jogot kaptunk a Metrológiai Hatóságtól arra, hogy Magyarorszá­gon az összes szakintézmény által alkalmazott dó­zismérőt hitelesíthetjük.- A régi sugárágyúk szétszerelése és kiszállítása több problémát is felvetett - válaszolt Sós János la­boratóriumvezető arra a kérdésemre, hogy hogyan zajlottak a rekonstrukciós munkálatok. - Az eredeti rajzok nem voltak teljesen pontosak. A sugárforrá­sok kiszerelése komoly kihívás volt a vállalkozó Izo­tóp Intézet Sugártechnika Üzletág munkatársainak. Még olyan régi szakembereket is megkerestek, akik annak idején, több mint harminc éve az összesze­relésben vettek részt. A művelet során a lehetséges nagyon magas dózisteljesítmény (több Gray/h) mi­att nagyon nagy gondossággal kellett eljárni. Végül minden gond nélkül sikerült megoldani ezt a prob­lémát is. A szerkezet nagy súlya miatt a kiszállítás is ko­moly problémát okozott. - A teherlift nem bírta el a terhelést, ezért a födémet meg kellett bontani, és azon keresztül daruzni. Hasonló volt a helyzet az új ágyúk behozatalánál is. A ki- és beszállításnál a daru többször is meghibásodott, a födém nyitva maradt, ami szintén izgalmakat okozott, de sikeresen teljesí­tettük a feladatot. Ezúton is szeretném megköszönni minden közreműködő kollégámnak a munka során nyújtott segítséget! Az erőmű történetében valószí­nűleg egyszer fordul elő ilyen munka, örülök, hogy magam is részese lehettem. Lehmann Katalin Üzemviteli munkavállalói fórum Az Üzemviteli Igazgatóság (ÜVIG) által meghirdetett munkavállalói fórumot március 23-án tar­tották meg. Cziczer János igazgató köszöntő és bevezető szavait a négy fő pontból álló napirend ismertetése, megbeszélése követte. Az első napirendi pontban a 2015. évi biz­tonsági kultúra felmérésének eredményei­ről hangzott el tájékoztatás Jókay Gábortól, a felmérést végző AON cég munkatársától. A felmérések számszerű adatait interjúkkal árnyalták, illetve pontosították a számok mö­gött álló véleményeket. Az előadó egyebek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy az igazgatóságonként meghatározott biztonsá­gi kultúra indexe nem az adott igazgatóság biztonsági kultúráját jellemzi, hanem azt, hogy az adott igazgatóság hogyan vélekedik a biztonsági kultúra egyes elemeiről. Az üzemviteli igazgató, átvéve a szót a 2. és 3. napirendi pontoknál, annyit fűzött az előzőekhez, hogy mivel mindenki a saját te­rületére lát rá a legjobban, az eredmények mégiscsak jellemzik valamilyen mértékben az adott igazgatóságok biztonsági kultúráját. A folytatásban a 2015. év értékelése és a 2016. évi kiemelt feladatok, célkitűzések is­mertetése került sorra. Cziczer János egye­bek mellett elmondta: tavaly sikerült elérni az atomerőmű történetének legjobb terme­lési eredményét (15 834,4 GWh), egyben a legjobb teljesítménykihasználási tényezőt (90,4%). Mindezt úgy, hogy az 1. blokki fő­javítás során jelentős csúszás következett be. A kimagasló eredményt az is dicséri, hogy közben a biztonsági mutatók jelenősen javul­tak, csökkent a jelentésköteles események és a személyi hibák száma. Az idei feladatokról, célkitűzésekről szólva kiemelte többek között a védett berendezé­sek programját, a gazdaszemlélet erősítését, a személyi hibák további csökkentését, az elektronikus ajtózárak beépítését az üzemvi­teli helyiségekbe, az elektronikus üzemellen­őrzés megvalósítását és a hibamegelőző esz­közök hatékonyabb alkalmazását. Az utolsó napirendi pontban Hatvani Já­cint szakszervezeti vezető tartott rövid tájé­koztatót az elmúlt és az elkövetkező időszak eredményeiről, illetve törekvéseiről, amelyek egyik fő elemét a bértárgyalások képezik. Prancz Zoltán Fórumot tartott a Humán Igazgatóság Munkavállalói fórum keretében kaptak tájékoztatást az elmúlt idő­szak fontosabb eseményeiről a Humán Igazgatóság munkatársai 2016. március 23-án. Az irodaépület földszinti tanácstermében meg­tartott tájékoztatón a jelenlévők a Biztonsági Kultúra Felmérésének eredményeiről, a közelmúlt társasági eseményeiről és a humán szer­vezet 2016. évi feladatairól kaphattak bővebb információt. Bognár Péter humán igazgató köszöntőjét követően a fórum első felében a 2015. évi Biztonsági Kultúra Felmérés humán szervezet­re vonatkozó eredményeiről adott tájékoztatást Jókay Gábor, a fel­mérésben közreműködő AON Magyarország Kft. tanácsadója. Ezt követően Bognár Péter beszélt a 2015. évi társasági üzletpolitikai célkitűzések teljesüléséről, a teljesítménykihasználási tényező és a biztonsági mutatók alakulásáról, majd áttekintette a humán te­rület 2015. évre vonatkozó tevékenységét, eredményeit. Az idei év tekintetében röviden összefoglalta a közelmúltban lezárult WANO partneri vizsgálattal kapcsolatos főbb tudnivalókat, és megköszönte a vizsgálatban részt vevő kollégák munkáját. Ezt követően tájékoz­tatást adott a közeljövőben előttünk álló társasági feladatokról, a humán területet érintő kihívásokról. A fórumon a korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén is képviseltették magukat az érdekképviseletek, a PADOSZ nevében Bocsor István elnökhelyettes számolt be a szakszervezetek 2015. évi tevékenységéről és az idei feladatokról. Krausz Attila Fotók: Lehmann Katalin, Rodajki Ákos

Next

/
Thumbnails
Contents