Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-04-01 / 4. szám
12 2016. április <#> „ „ mym paksi atomerőmű Műszaki Alkotói Pályázat - 3/6 2. díjas pályázatok II. rész I 03. Folyékony tűz- és robbanásveszélyes radioaktív hulladékok szűrőberendezésének tervezése Menyhei Dávid Korábbi évek adatai alapján, éves szinten 1900-3700 liter folyékony, tűz- és robbanásveszélyes radioaktív hulladék keletkezett az ellenőrzött zónában, amelyet rendeletekkel szabályozott módon, 200 literes fémhordókban tároltunk, ezeket a hulladékminősítők által kiállított izotópjegyzékkel (Fe, 60Co, H3, 63Ni), gamma-dózisteljesítmény-értékkel nyilvántartanak. A tárolókapacitás csökkenése miatt nem áll rendelkezésre ilyen méretű tárolóhely az ellenőrzött zónában. Valamilyen módszerrel le kellene választani az aktív részeket (például ülepítéssel vagy szűréssel), akkor azok részére már kevesebb hely is elegendő. Bátaapátiban 1 m3 kis és közepes aktivitású hulladék elhelyezésének költsége kb. 5 millió Ft. A gyöngykova kiváló szűrőanyag, mert belsejében és felületén is képes anyagot megkötni (0,3-0,4 cm3/kg). A tisztításhoz különböző őrlési finomságú anyagból készült elő- és utószűrőn kell átereszteni a szennyezett folyadékot közbenső ülepítéssel. A kibocsátási szintet elért, méréssel igazolt tisztított anyag felszabadítható az ellenőrzött zónából, így tárolási helye felszabadul. A megszerkesztett szűrőállomás kialakításánál figyelembe vették az ide vonatkozó előírásokat és a korábbi gyakorlat során szerzett tapasztalatokat. A berendezés két rozsdamentes anyagból kialakított (500x500x800 mm) szűrő-ülepítő tartályból áll, amelyek ITEM gépépítő profilból épített pódiumon helyezkednek el. A folyadék felszívását egy (Grün) hordószivattyú végzi, melynek mozgatásáért egy (Festő) orsóhajtású, elektromos működtetésű hajtómű felel. A közbenső tartályból szintszabályzóval szerelt szivattyú emeli át a részben már tisztított folyadékot az utószűrőbe. Az előszűrő és utószűrő egymástól függetlenül működik - nem kíván folyamatos felügyeletet. A szűrési, ülepítési művelet során csupán elenyésző dózisterheléssel számolhatunk a kiszolgáló személyzetnél. Menyhei Dávid, RHKO - Szilárd Hulladékkezelő Üzem - üzemeltetésvezető- Szekszárdon születtem 1992-ben, Pakson nevelkedtem, és jelenleg is itt élek a családommal. Helyben végeztem el általános iskolai tanulmányaimat, majd gépész szakon érettségiztem az ESZI-ben, ahol később a gépgyártás-technológiai technikusi bizonyítványomat szereztem. Tanulmányaimat levelező tagozaton a Dunaújvárosi 1 Egyetem gépészmérnöki szakán folytattam, ez év januárjában szereztem 2 meg diplomámat, majd szeptembertől I folytatom tanulmányaimat mester szakon. Első munkahelyemen 2013. január 1-jétől gépésztervezőként robotizált és automatizált cellák 3D-s tervezésén dolgoztam, majd szeptembertől felvételt nyertem a RHKO SZHKÜ-csapatába mint a szilárd radioaktív hulladékok kezelője. 2015. szeptember 1-jétől üzemeltetésvezetői munkakört töltök be ugyanezen üzemnél. Szabadidőmben aktívan sportolok, illetve sok időt töltök párommal és baráti társaságommal. 07. Mérési módszer kidolgozása és megvalósítása primer és szekunder köri közegek korróziót okozó anionszennyezőinek meghatározására A Folyamatos Analitikai Mérőrendszer (FÁM) elavult, helyette új rendszer kiépítését határozta el a Vegyészeti Ellenőrzési Osztály, amelyet Vegyészeti Mintavételi és Mérőrendszernek (VMR) neveztek el. Primer és a szekunder köri közegek korróziót okozó anionjainak meghatározása beláthatóan fontos. Az első kísérletekben a vizsgálandó folyadékot mészkőre öntötték, és az elszíneződésből következtettek egy-egy anyag vagy vegyület jelenlétére (kromatográfia). A módszer kiterjesztése, gyorsabbá és pontosabbá fejlesztése az 1930-1950-es években történt, Nobel-díj is járt érte (1952). A modern ionkromatográfia a folyadékkromatográfiás technika fejlődése révén az 1970-es években született meg. A korábban alkalmazott spektrofotometriás detektálást felváltó vezetőképesség mérésén alapuló detektor és a nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiás töltetek mintájára kialakított ioncserélő oszlopok alkalmazásával megszületett az ionkromatográf, amelynek segítségével az 1980-as évekre lehetővé vált a kationok és anionok kicsiny koncentrációban (ppm-szinten) történő meghatározása. Egy speciális töltetű „szűrőn" (kolonna) keresztüláramoltatott mintát egy PC-re kapcsolt detektoron keresztülvezetve megkapjuk a kromatogramot. A 12 kialakított mérőrendszerrel anion (fluorid, klorid, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát) és kation (nátrium, kálium, lítium, ammonium) ionok megjelenését lehet kimutatni (pg/dm3). Előbb a 3-4. blokki (2013-2014), majd az 1-2. blokki (2014-2015) mérőrendszereket helyezték üzembe. Jelenleg az 1. és 3-4. blokki szekunder rendszerek a VMR keretében online méréseket végeznek a lefutó vezérlés alapján. Kezelésük a SCADA számítógépes rendszerén keresztül történik. A 2. blokki szekunder, valamint az összes primer és gőzfejlesztő rendszeren kézi kísérleti és összehasonlító méréseket végeznek jelenleg, online mérésre történő üzembevételük a kivitelezési terveknek megfelelően folyamatosan történik majd. Ezzel a korszerű analitikai módszerrel lehetőség nyílik a primer és szekunder köri közegek korróziót okozó Németh Péter Zoltán anionszennyezőinek, valamint a primer köri lúgosítók gyors és pontos meghatározására, melyek folyamatos mérési eredményt szolgáltatnak a blokkok üzemállapotától függetlenül. A mérési eredmények megfelelő egyezőséget mutatnak a Radiokémia és Analitika Laboratórium hasonló készüléken történő ellenőrző méréseivel. Hosszabb távon a nagy pontatlanságú kézi mérések teljes kiváltása a cél. Menyhárt Ádám, Vegyészeti Ellenőrzési Osztály, csoportvezető- Budapesten születtem 1974-ben. Az általános iskolát és a gimnáziumot Dorogon végeztem. Édesanyám és öcsém jelenleg is ott élnek. Vegyészmérnöki szakon, radiokémiái szakirányon diplomáztam Veszprémben. Már munka mellett szereztem a másoddiplomámat reaktortechnikai szakmérnökként a BME-n. Rövidebb kitérők után 2002-ben helyezkedtem el az atomerőműben, a Vegyészeti Ellenőrzési Osztályon önálló mérnökként. Jelenleg is ezen az osztályon dolgozom, 2013 óta csoportvezetői minőségben a primer köri műszakos laboránsok irányítása is feladataim közé tartozik. Két fiam van: Adrián 9 éves, Szekszárdon lakik az édesanyjával, és 3. osztályos a szekszárdi Szent József Katolikus Általános Iskolában. Andráska másfél éves, jelenleg otthon van még a párommal, akivel Pakson élünk. Velünk él még az ő kislánya, Ancika, aki 6 éves, és első osztályos a paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Hobbim a vasútmodellezés, lakásunkban sikerült helyet szorítani egy terepasztalnak, aminek szépítgetésén dolgozom szabadidőmben. Emellett szívesen főzőcskézek, és próbálok minél többet mozogni az egészségem megőrzése érdekében: úszás, kerékpározás, túrázás, TRX - egy könnyen hordozható hevederrendszer, amely mobil edzőteremként használható. Németh Péter Zoltán, Vegyészeti Ellenőrzési Osztály, laborvezető- Győrben születtem 1973-ban. Általános és középiskolát is szülővárosomban végeztem. Az érettségi után előbb vegyészmérnöki (1998), majd kémia tanári (2002) diplomát kaptam Veszprémben. Első munkahelyemen, a Hriszto Botev Általános és Szakközépiskolában kémia- és informatikatanár voltam (2000— 2003), majd az Aquaterra Láb Kft.-ben mérnök üzletkötő 2003-2007 között, végül az erőműbe kerültem a Vegyészeti Ellenőrzési Osztályára, ahol laborvezetőként tevékenykedem 2007 óta. Feleségemet, Németh Gabriellát 2000 óta ismertem, 2003-ban házasodtunk. Két gyermekünk született, Bálint (2005) és Noémi (2008). Rendszeresen sportolok, kedvencem a kosárlabda, városi bajnokságban indulunk. gyulai Menyhárt Ádám
