Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-03-01 / 3. szám
14 Bß-<#>■ mym paksi atomerőmű 2016. március Munkabiztonsági konzultációka beszállítóinkkal Foglalkozás-egészségügy Rendkívül előremutató és bizonyos szempontból hiánypótló az a konzultációsorozat, amelyet a Paksi Atomerőmű Munka- és Tűzvédelmi Osztálya (MTVO) kezdeményezett társaságunk beszállítóival. A konzultációk átfogó célja: az oda-vissza történő kommunikáció elősegítése az itt dolgozó cégekkel, ezáltal a munkabiztonság javítása. A konzultációsorozat újabb, egyben záró alkalmának témáját a foglalkozás-egészségügy legfontosabb sajátosságainak, illetve a Paksi Atomerőműben megvalósuló gyakorlatának áttekintése adta. A felkért előadó ezúttal Racskóné dr. Sztrida Emese foglalkozás-egészségügyi szakorvos volt. A foglalkozás-egészségügy legfontosabb feladata a dolgozók egészségének védelme. Hozzá tartozik a munkakörnyezet által okozott és a munkavégzésből származó megterhelés és igénybevétel vizsgálata, a munkavégzők egészségi alkalmasságának megállapítása és ellenőrzése. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás körébe tartoznak a munkaköri alkalmassági vizsgálatok, a foglalkozási megbetegedések bejelentése, az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás, a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatok, a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos tanácsadás, a hivatásos járművezetők egészségügyi alkalmassági vizsgálata. Az előadás fentiek szerinti bevezetését az egyes munkaköri alkalmassági vizsgálatok típusainak részletes ismertetése, majd a foglalkozási betegségekkel kapcsolatos fokozott expozíciók áttekintése követte. Fokozott expozícióról, foglalkozási betegségről akkor beszélünk, ha a munkavégzés során munkaköri kóroki tényező következtében alakul ki valamilyen kórjelző állapot, paraméter. Ez a munkahelyi ártalom lehet fizikai (pl. ionizáló sugárzás, zaj, vibráció), kémiai, biológiai, pszichoszociális vagy ergonómiai hatás. A munkahelyi kóroki tényezők felderítését műszeres vizsgálatok segítik. így a fizikai kóroki tényezőket tekintve a zajmérés, az egész test, illetve a kéz-kar rezgésterhelés, az ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek meghatározása, míg a kémiai kóroki tényezők kapcsán pl. a gázok, gőzök, aerosolok, porok okozta légszennyeződés mennyiségi és minőségi vizsgálata. Az egészség megőrzésében betöltött személyes, gyakorlati jellegű felelősségre különösen is rávilágított az előadás egyéni védőeszközökkel foglalkozó része. Az egyéni védőeszközöknek - a műszaki megelőzés, a kollektív védelmet nyújtó biztonsági berendezések alkalmazása és a munkaszervezési intézkedések, illetve az expozíciós idő csökkentése mellett - nélkülözhetetlen funkciójuk van a foglalkozás-egészségügyi ártalmak megelőzésében. Kiválasztásuk munkabiztonsági, munka-egészségügyi szaktevékenység. A munkáltató kötelessége az előírt védőeszközök biztosítása, de viselésük, illetve rendeltetésszerű alkalmazásuk egyéni kötelesség, egyben kinek-kinek jól felfogott érdeke is. Alapvető szempontok a védőeszköz kiválasztása során annak ártalmatlansága (készüljön megfelelő anyagból, alkotóelemekből, a felhasználóval érintkező felülete legyen megfelelő, ne akadályozza a viselőjét), valamint kényelme és hatékonysága (illeszkedjen a viselő testi adottságaihoz, kialakítása legyen könnyű és szilárd, az egyidejűleg hordott több védőeszköz legyen egymással összhangban), és ne hordozzon pluszkockázatot a munkavégzés során. A doktornő hangsúlyozta a zajártalom hallásvédő eszközzel (füldugó, fültok) történő csökkentésének jelentőségét. A zaj évek során visszafordíthatatlan halláskárosodást okoz, ami a zajhatás megszűnése után is maradandó. Az előadás záró részében a beszállítókat (is) érintő tapasztalatokat, hiányosságokat, valamint az ezekkel kapcsolatban szükséges javító intézkedéseket ismertette az előadó. A legfontosabb tapasztalatok, hogy elmaradnak a soron kívüli (pl. 30 napot meghaladó betegség miatti távoliét utáni) és záró vizsgálatok. A munkáltató nem végezteti el bizonyos vegyi anyagok esetén a jogszabályban előírt BEM- (biológiai expozícós mutató) vizsgálatokat a dolgozóknál. A képernyő előtti munkát végzők munkavállalók gyakran nem jelennek meg a beutalás ellenére a kétévente szükséges szemészeti szakvizsgálaton. Elmarad vagy nem rendeltetésszerűen valósul meg az egyéni védőeszközök használata. A páciensek nem hozzák magukkal az alkalmassági vizsgálatokra az orvosi leleteiket. Gyakran olyan cégek dolgozói keresik fel az atomerőmű területén lévő orvosi rendelőt, amelyeknek más ellátóval van szerződésük. A Dozimetriai Osztálytól dózistúllépésről évente kapott listán többnyire külső cégek dolgozói szerepelnek, esetenként olyanok, akiket külső foglalkozás-egészségügyi ellátó orvosa vizsgált. Ez rosszullét és baleset esetén biztosított elsősegélynyújtáskor is probléma, hiszen nem áll rendelkezésre anamnesztikus adat. A szükséges javító intézkedések közül a következőket kell kiemelni: történjen meg a munkáltatók részéről a beutaló pontos kitöltése, illetve a dolgozók foglalkozás-egészségügyi kategóriába sorolása (A, B, C, D). Valósuljon meg az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használata az előíráson, oktatáson és ellenőrzésen keresztül. Az atomerőművet ismerő, az üzemi szemléken részt vevő foglalkozás-egészségügyi ellátó adhasson ki alkalmassági véleményt, hiszen ez egy veszélyes üzem, elsősegélynyújtás helyben történik, ergonómiai problémák megoldásában is csak a helyi sajátosságok ismeretében lehet közreműködni és a fokozott expozíciós esetek, foglalkozási betegségek felismerése is így valósulhat meg hatékonyan. Ugyancsak lényeges a még szorosabb együttműködés a munkavédelmi szakemberekkel. Prancz Zoltán Tájékoztató az ADÉSZ képzési programjáról A szakmai fórum - melyet február 17-19. között rendeztek - lehetőséget biztosított az Atomerőműben Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (ADÉSZ) vezetőségi tagjainak képzésére, tájékoztatására. A program az ADÉSZ elnökségi ülésével kezdődött, ahol a napirend kiemelt témái voltak az aktuális munkahelyi ügyek, Néber Tibor elnök tájékoztatója az EVDSZ, MVM TSZSZ üléseiről és a munkáltató véleményezésre átadott KSZ- és eljárásrend-módosítási javaslatairól. Hamvas István vezérigazgató és Bognár Péter humán igazgató tájékoztatót tartott az MVM PA Zrt. 2015. évi tevékenységéről és 2016. évi tervezett intézkedéseiről. Hamvas István hangsúlyozta: a 2015. évi termelési rekordot úgy értük el, hogy a működésbiztonság követelményeit is maximálisan betartottuk. Ismertette a 2015. évi üzleti terv teljesítési adatait, a 2016-os célkitűzéseket. Kiemelte a 15 hónapos üzemanyagciklusra történő átállás jelentőségét, a nemzetközi vizsgálatok teljesítését (WANO, OSART), társadalmi elfogadottságunk fenntartásának fontosságát. Bognár Péter beszámolt a humán terület múlt évi eseményeiről és aktualitásairól, az idei feladatokról. Többek közt a VBKJ- és szociális megállapodás eredményeiről, a korkedvezményes munkakörök helyzetéről, a hosszú távú humánerőforrás-gazdálkodási tervről, rendelkezési állományról, képzési folyamatok fejlesztéséről, a KSZ és egyéb szabályozások módosításáról. Bolvári László ügyvezető előadásában kitért a 19 éve megalakult Vitamin Egészségpénztár működésére, fejlesztési terveire. Részletes adatokkal szolgált az egészségpénztár vagyoni helyzetéről, a taglétszámról, szerződött munkáltatói és szolgáltatói partnerekről, elfogadóhelyekről, kedvezményekről. Kiemelte, hogy a pénztár nem profitorientált, fő célja, hogy a munkavállalók minél olcsóbban jussanak hozzá a szolgáltatásaihoz. A megtakarítások a tagság tartalékalapjául szolgálnak. Dr. Szilágyi József, az EVDSZ elnöke ismertette a tavalyi év eredményeit, az elvégzett feladatokat és a 2016. évi fő célkitűzéseket, tervezett szakszervezeti programokat. Hangsúlyozta, hogy a bérmegállapodások során a reálkereset-növekedés elérése a cél. Fontos az ágazati szintű megállapodások érvényre jutása a helyi megállapodásokban csakúgy, mint a szakszervezeti konföderációk összefogása és az eddigi eredmények megtartása. BRóbert
