Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2016-10-01 / 10. szám

22

OROSZORSZÁG NUKLEÁRIS ENERGETIKÁJA

Oroszország nukleáris energetikája

válaszok a XXI. század műszaki kihívásaira - 13. rész

Kimpián Aladár ny. főmérnök | Fotó: internet

Tisztelt Olvasók! Akik velem tartanak ebben a cikksorozatban, felidézhetik vagy megismerhetik az atomenergetika 80 éves történetét Oroszországban, a világ legnagyobb területű országában, és képet kaphatnak arról, hogy milyen válaszokat terveznek a XXI. század műszaki kihívásaira.

%

Viktóriasziget

’ A) \ Banks-’

Erzsébet királynő^

KW

u

ÍQLfiBSI)

}

„Ak

Grönlandtenger

P / 'szigeteli

sziget

Beauforttenger

Északi-sark

Norvég-tenger

Spitzbergák

^43

Jeges-tenger

Ferenc József■"fáid

sisaagS®.

toÄßE

r

Csukcstenger

Kelet-Szibériaitenger

Barents- Novaja Zemlja j

tenger y'----- ^ara~

y tenger

Szevemaja Zemlja

. | Laptyev/ tenger

/

/

Uj- . Szibériaiszigetek

Az Atomerőmű újság 2015. júniusi számában kezdődött cikksorozat első 12 része áttekinti a (szovjet) orosz nukleáris technika kialakulását a fizikai alapoktól a szovjet atom- és hidrogénbomba megalkotásán és kipróbálásán keresztül a békés célú atomerőművek létrehozásának kezdetéig. A cikkek teljes terjedelmükben olvashatók az Atomerőmű újság online változatában a Paksi Atomerőmű honlapján, a www.atomeromu.hu-n.

Az atomenergia békés felhasználásának egyik speciális területe az északi-jeges-óceáni (régebbi szóhasználattal északi-jeges-tengeri) (szovjet) orosz jégtörő flotta létrehozása és működtetése.

Az Északi-Jeges-óceán (-tenger) határoló államai: Oroszország, az Egyesült Államok (Alaszka révén), Kanada, Dánia (Grönland révén), Izland, Norvégia (a Spitzbergák szigetvilága révén).

A jégtörő flotta működési területe nyugat-keleti irányban a Kola-félszigettől (keleti hosszúság 30°) a Csukcs-félszigetig (nyugati hoszszúság 170°) és észak-déli irányban az északi sarkkörtől (északi szélesség 66° 33' 39") a Cseljuszkin-fok magasságáig (északi szélesség 78°) terjedő, a Barents-, Kara-,

Laptyev-, Kelet-szibériai- és Csukcs-tengert magába foglaló, az év nagyobb részében 2-4 m vastag, összefüggő jégtakaróval borított, -7000 km hosszú tengeri és folyó- (Ob-, Jenyiszej-) torkolati hajózási útvonal. [1] Adminisztratíve az Északi-tengeri Hajózási Útvonal (Szevernij Morszkoj Puty- SZMP) a Kara-tenger kapujától, a Novaja Zemlja és a Nyenyec Autonóm területhez tartozó Vajgacs-sziget közötti tengerszorostól a csukcs-félszigeti Provigyenyija-öbölig (és kikötőig) terjed, hossza 5600 km. Rajta keresztül a Szentpétervár-VIagyivosztok távolság 14 000 km; ugyanez a Szuezi-csatornán át 23 000 km volna. Egyre nagyobb a jelentősége az Észak-Európa és Északkelet-Ázsia közötti áruforgalomban: pl. a Murmanszk-Yokohama-út a Szuezi-csatornán keresztül 23 800 km, az SZMP-n át mindöszsze 10 700 km. Különösen fontos ez az útvonal a kínai áruk Európába juttatásának időtartama és költsége szempontjából. [1]

A Szovjetunió megszűnése után, 1991-ben az SZMP-t megnyitották a nemzetközi hajózás számára is. [1] A Jeges-óceánon való kereskedelmi hajózás formája az orosz