Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2016-01-01 / 1. szám

20 2016. január myrn paksi atomerőmű A blokkügyeletesek kulcsszerepe a biztonságos működtetésben A biztonsági kultúrában működő szak­értői teamek közös jellemzője, hogy a biztonság folyamatos szem előtt tartá­sával kell döntést hozniuk változó fel­adatterhelés mellett. A hirtelen, várat­lanul felbukkanó problémát általában időnyomás alatt, egymásnak sokszor ellentmondó információk birtokában, vagy éppen részleges információellá­tottság vagy információhiány mellett kell megoldaniuk. A feladatteljesítés alapja a stabil biztonságközpontú szak­mai tudás, amit a team tagjai hosszú évek betanulása alatt szereznek meg, és így válnak szakértőivé egy-egy szak­területnek. A szakmai képzések első­sorban a technikai tudásra fókuszálnak, erős professzionális kultúrát létrehozva, annak minden pozitívumával és nega­tívumával együtt. Az ilyen professzio­nális, úgynevezett operatív teamekre épül a szervezet működése, a rendszer üzemeltetése, ami óriási felelősséget ru­ház rájuk, hiszen biztonságos, hibátlan működtetést várnak tőlük, ami aztán kihat a team tagjainak személyiségére is. Az ilyen csapatokban nagyon erős a kényszer arra, hogy munkájukat szinte hibátlanul, tökéletesen végezzék, ami nagyon erős szakmai büszkeséggel, a tévedhetetlenség hiedelmével és a folya­matosan magas szinten való teljesítés il­lúziójával társul. Ebből adódóan intole­ránsakká válnak a hibázással szemben, és nemcsak másokkal, de önmagukkal szemben is magasra teszik a mércét. Az erőműben különösen kiemelt sze­repe van a vezénylőt működtető operá­torteameknek, mint szakértő teamek­nek, amelyeket a blokkügyeletes irányít. A blokkügyeletesi munkakör az erőmű egyik kulcsmunkaköre, amelyre mindig is nagy figyelmet szenteltek, különösen a szakmai képzésükkel kapcsolatban. Azonban a biztonságos működtetéshez nem elegendő csupán a szakmai tu­dás, hanem az is nagyon fontos, hogy a blokkügyeletes rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyekkel képes összefogni a körülötte lévő csapatta­gokat, képes koordinálni őket a napi munka során, képes érthetően kommu­nikálni, feladatot kiosztani, ellenőrizni, visszajelzést adni, azaz vezetői feladato­kat ellátni. Mindez azt feltételezi, hogy a blokkügyeletes, a szakmai tudásán kívül olyan szociális kompetenciákkal is ren­delkezik, amelyek segítik őt az emberek irányításában. Munkapszichológusok, különböző eszközök segítségével, öt nagy kompetenciaterületet határoztak meg, amelyek felelősek a blokkügyele­tesi munkakör hatékony betöltéséért: • Irányításért és a csapat kialakításáért felelős kompetenciák • Lelki kiegyensúlyozottságért felelős kompetenciák • Munkához való hozzáállásért felelős kompetenciák • Információfeldolgozásért felelős kompetenciák Irányításért és a csapat kialakításáért felelős kompetenciák: a blokkügyele­tes több ember tevékenységének koor­dinálásáért felelős, hiszen nemcsak a vezénylői teamet irányítja, hanem a primer és a szekunder körben dolgozó embereket is, miközben nemcsak irá­nyít és utasítást ad, hanem érdekeket képvisel, konfliktust vállal fel, meggyőz, azaz aktívan kommunikál. A blokk­ügyeletes az, akinek össze kell rendez­ni a kiosztásra és a feldolgozásra kerü­lő információkat, amit koordinációnak nevezünk. A koordináció ahhoz kell, hogy mint egy jó „karmester” össze­hangolja a „zenekar” tagjait, hogy azok jókor, jó ütemben szólaljanak meg az összhang érdekében. A blokkügyeletes az időzítést adja meg, miközben teret ad az egyes szakterület képviselőjének, hogy a munkáját a lehető legnagyobb hatékonysággal és önállósággal végezze el. Ennek érdekében meg kell győződ­nie arról, hogy ki milyen ütemben és milyen eredménnyel teljesíti feladatait, azaz ellenőriznie kell munkatársait. Ve­zetőként a műszak összekovácsolása, a csapat normáinak kialakítása azért na­gyon fontos feladat, mert ezzel kialakul a műszakra jellemző működési forma, ami átsegíti őket a problémásabb hely­zetekben. A jó blokkügyeletes képes egy jól működő csapatot összekovácsolni, amelyben egymással szemben nyitott, elfogadó légkör van, olyan, amelyben nyíltan és bátran mernek a tagok egy­mástól segítséget kérni és a hibáikkal szembe mernek nézni. A blokkügyele­tesnek ezért olyan kompetenciával kell rendelkeznie, amellyel képes ezt az elfo­gadó, bizalmi légkört kialakítani. Min­dennek az a titka, hogy ő maga is nyitott legyen az emberekre, képes legyen tole­rálni az emberi esendőséget, és nyíltan tudja megbeszélni a műszakot érintő problémákat, konfliktusokat. Ha erre kellő időt és figyelmet szentel, akkor a teamben kialakul egy egységes kép az adott helyzetről, a feladatról, egymás­ról, egymás képességéről, tudásáról, ami például üzemzavari helyzeteken könnyebben átsegíti őket. Ez a fajta szo­ciális készség lehetővé teszi számukra azt, hogy konfliktusokkal terhelt hely­zetekben is nyugodtak és hatékonyak tudjanak maradni, és ne váljanak kör­nyezetük szemében „durva, agresszív, hatástalan” vezetőkké. A hatékony ve­zető magabiztos, de nem agresszív, tud határozott döntést hozni, de nem auto­­riter módon, azaz bevonja a döntéseibe az embereit, miközben azok egyre in­kább elkötelezettebbé válnak a feladat­nak, és megértik a tevékenységük célját. A hatékony teamvezető felméri ki, mi- J lyen erősségekkel és hiányosságokkal -J rendelkezik, és türelmes, toleráns az « emberi esendőséggel szemben is. Lelki kiegyensúlyozottságért fele­lős kompetenciák: a blokkügyeletesnek nagyon fontos munkaeszköze saját sze­mélyisége, mert ezen keresztül képes saját és mások indulatainak kezelésére. A munkavégzés stresszforrása eredhet a külső tárgyi és személyi környezetből, de adódhat belülről, például egy rosz­­szul működő csapatmunkából, konflik­tusokból vagy a saját belső pszichéjéből. A hirtelen, váratlanul fellépő üzemza­var, a sokszor párhuzamos információ­­csatornából érkező kétértelmű informá­ciók, vagy éppen egy információhiányos állapot, számos stressztényezőt rejt ma­gában, hiszen ilyenkor ebben a mások számára bizonytalan helyzetben kell hatékonyan döntést hozniuk. Nagyon fontos, hogy a blokkügyeletes még ak­kor is meg tudja őrizni a „hidegvérét” és nyugalmat tudjon sugározni maga körül, ha adott esetben össze is csapnak a hullámok a feje felett. A magabiztos, stabil személyiség nemcsak az üzem­zavarral képes megküzdeni, hanem az őt ért negatív visszajelzéseket, sérelme­ket is könnyebben fel tudja dolgozni. Az önmagát „emésztő”, rágódó ember, aki nem képes sérelmeitől egyköny­­nyen megszabadulni, nem képes pozi­tív munkahelyi légkört kialakítani és fenntartani, e helyett inkább ítélkező, intrikus és cinikus lesz másokkal szem­ben, amivel egy rossz hangulatú kultú­rát teremt meg maga körül. A kudarcot, a sérelmeket hatékonyabban fel tudjuk dolgozni egy jó hangulatú csapatban, amelyben szabadon ki merjük mondani azt, amit gondolunk, mintha csak ön­magunkat emésztjük belülről. Információfeldolgozásért felelős kompetenciák: a blokkügyeletesnek jó kognitív, azaz értelmi, információfeldol­gozó képességgel kell rendelkeznie. Ez a kompetencia teszi lehetővé azt, hogy könnyen tanuljon, és tudását sikeresen alkalmazza a gyakorlatai életben. Fon­tos, hogy minden pillanatban képben legyen a körülötte zajló eseményekről, amit helyzettudatosságnak nevezünk. Képes legyen egészlegesen gondolkoz­ni, és átlátni a rendszer elemei közötti összefüggéseket, és tisztában legyen az­zal, hogy az egyik részben történő válto­zás milyen hatással van a teljes rendszer működésére. Meglévő információk bir­tokában és a köztük lévő kapcsolatokból kiindulva képes előrevetíteni az esemé­nyeket és fejben lejátszani a lehetséges kimeneteket. Munkához való hozzáállásért felelős kompetenciák: annak ellenére, hogy a blokkügyeletesek rengeteget tanulnak, mégis el kell fogadniuk azt, hogy min­dent ők sem tudhatnak, és szinte lehe­tetlen az egész rendszer minden rész­letét megismerni, és legfőbbképpen kontrollálni. Ezt a kényszert el kell en­gedniük, miközben elkötelezettnek kell lenniük a biztonságnak és alázatosnak a „mű” iránt. Szakmailag érdeklődőnek kell lenniük, akik nyitottak az újítások­ra, és követik is azokat. Az üzemvitel vezetése időben fel­ismerte, hogy a biztonságos üzemel­tetés szempontjából a blokkügyeletesi munkakörben a szakmai tudás hang­­súlyozása mellett ugyanilyen fontos az operatív vezetői kompetenciák kialakí­tása és fejlesztése. Ennek érdekében a képzési főosztály közel 10 éve indította el az operatív vezetői tréningprogramot, amelyben a vezetői és az ezzel összefüg­gő szociális készségek fejlesztését tűzték ki célul (Sóit Skill Program). A képzé­sen a betanuló blokkügyeletesek vesz­nek részt, és szereznek tapasztalatot önmagukról, vezetői készségeikről, tu­lajdonságaikról. Eddig 19 fő végezte el sikeresen a képzést, akik ma már bevált blokkügyeletesként gazdagítják az erő­mű emberi erőforrását. Dr. Juhász Márta, munka- és szervezet-szakpszichológus

Next

/
Thumbnails
Contents