Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-07-01 / 7-8. szám
2 Atomerőmű 2016. július Duna Erőmű a Duna partján Folytatás az 1. oldalról. Az MJO-szivattyúk az ország legnagyobb szivattyúi, a nyolc szivattyú teljes terhelésen 100-110 m3/másodperc vízmenynyiséget szállít, ami egy kisebb folyó vízhozamának felel meg. A Rába közepes vízhozama Győrnél kb. 30 m3/másodperc. E mellett a BQS-szivattyúk 3-6 m3/ másodperc vízszállítása elhanyagolhatónaktűnik, viszont fontosságukat tekintve más megítélés alá esnek, mint az MJO- szivattyúk által szállított vízmennyiség. Ennek oka, hogy az MJO-szivattyúk a villamosenergia-termeléshez szükséges hűtést, míg a BQS-szivattyúk a reaktorok üzemzavari hűtését biztosító rendszerek hűtését látják el. A BQS-szivattyúknak mindig üzemelniük kell, függetlenül attól, hogy mekkora a vízállás a Dunában. A tavalyi év vízállását elemezve megállapítható, hogy az az elmúlt évektől kismértékben eltért ugyan, de nem számít különlegesnek, mert a 2003-as év az alacsonyvizes napok számosságában felülmúlta a 2015-ös évet, ugyanakkor az alacsony vizek összmértékét tekintve a tavalyi év számít az elsőnek. Alacsony víznek számít, ha a hidegvíz-csatorna öblözetében, azaz az MJO- és a BQS-szivattyúk előtti csatornaszakaszban a vízállás eléri és alulmúlja a 85,00 mBf értéket. Az mBf (méter Balti-tenger felett) mértékegység a Balti-tengerhez - mint nulla értékhez - viszonyítja a tényleges vízállásokat. A hidegvíz-csatorna öblözetében mért 85,00 mBf vízállás a Paksi vízmérce 0,0 cm-ének felel meg. Az alacsonyvizes tartománynak több fokozata van, amelyek különböző üzemviteli kockázatokkal bírnak. A legfőbb üzemviteli kockázat a szivattyúkban létrejövő és felerősödő kavitáció jelensége (a szivattyú szívóoldalán a nyomáscsökkenés miatt gőzbuborék keletkezik, amely a nyomóoldalra érve összeroppan, és kisméretű lökéshullám alakul ki, amely károsítja a szivattyút), amely rövid távon a kavitáció miatti rezgésnövekedés következtében a szivattyúk károsodásához vagy a vízszállítás megszűnéséhez, hoszszabb távon a szivattyú belső szerkezeti elemeinek intenzív„kopásához" vezet. Az alacsonyvizes fokozat elérésekor az erőmű szakemberei előre meghatározott tevékenységeket végeznek annak érdekében, hogy a villamosenergia-termelés folyamatos legyen úgy, hogy a nukleáris biztonság szintje is állandó marad. Amennyiben a vízállás olyan mértékben lecsökken, hogy a blokkok villamosenergia-termelése már nem biztosítható, akkor a cél már a blokkok biztonságos lehűtése és hűtve tartása. Érdekes lehet az a statisztika, amely az alacsonyvizes napok számát mutatja. Az alábbi diagramokon az alacsonyvizes napok számossága és azoknak a mértéke van feltüntetve 1988-2015 között. Az„l. fokozat"és a„II. fokozat" mutatja meg az abban a fokozatban lévő napok számát, a „Mérték" pedig összesíti a (85,0 mínusz adott napi öblözeti vízállás) különbségeket méter mértékegységben. A diagramokból kiolvasható, hogy 2003 óta megnőtt az alacsonyvizes napok száma, 2003-2011-2015 években volt a legtöbb, 2011-ben és 2015-ben a II. fokozatú napok száma volt a legmagasabb, míg az alacsony vízállások „mértéke" 2003 és 2015-ben volt a legnagyobb. Jelen statisztika mélyebb elemzésre nem elegendő, mert a Duna vízjárását sok tényező befolyásolja, például a dunai csapadékvízgyűjtőre hulló csapadék mennyiségi és minőségi eloszlása, a vízgyűjtő területről a Dunába jutó víz útja, a dunai vízerőművek üzemeltetési módszerei, a Duna hordalékszállító képessége és ezáltal a medermélyülés és sok egyéb dolog. Amit viszont meg lehet állapítani az az, hogy az alacsony vízállás következtében előálló üzemviteli kihívásokra folyamatosan felkészültnek kell lennünk. Fenyvesi Csaba Az eddig elemzett alacsony vízállásokkal szemben a magas vízállások nem okoznak különösebb üzemeltetési problémákat. A magas vízállásokkal szemben alapvetően passzív módszerekkel védekezünk. Ennek első eleme a tervezéskori azon megfontolás volt, hogy az erőmű terepszintjét a gátkorona magassága fölé helyezték, ami számokban kifejezve azt jelenti, hogy az erőmű terepszintje 97,15 mBf, a gátkorona jellemző magassága 96,3 mBf, míg a tervezéskori mértékadó árvízszint 95,31 mBf volt. Modellekkel igazolt, hogy a magas vízállás még az erőmű közelében kialakuló esetleges gátszakadások esetén sem okoz elöntést és nem veszélyezteti az erőmű nukleáris biztonságát. A víz ára és mennyisége „Az, hogy egy érzékeny ökoszisztémával bíró vizes élőhelyre nézve egy közvetlenül a szomszédságában biztonságosan működő atomerőmű nem hátrányt jelent, hanem a védett természeti terület szempontjából éppenséggel még kedvező is, azt kevesen gondolnák. Pedig ez egyértelmű tény. A Brinyó érzékeny ökológiai rendszere az erőműből származó víz nélkül egészen biztosan kedvezőtlen irányba változna, és a Dunaszentgyörgyi-láperdő természeti értékei jóval szerényebbek lennének!" Dr. Kalotás Zsolt: Élet a Brinyón - A Dunaszentgyörgyi-láperdő Természetvédelmi Terület A Paksi Atomerőmű nem ingyen és különösen nem korlátlan mennyiségben használja közös természeti kincsünket, a Dunát, hanem kizárólag annyit, amenynyit a környezetvédelmi hatóság engedélyez, és mindezért ugyanúgy díjat fizet, mint bárki más, aki az otthonában megnyit egy csapot. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény előírja a törvény hatálya alá eső vízfelhasználók részére a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettséget. A felhasználni kívánt éves vízkészletet (mennyiséget) vízjogi engedélyben kell az illetékes hatóságnál lekötni. Ha az engedélyes a vízjogi engedélyben meghatározott vízmenynyiséget 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után meghatározott alapjárulékot köteles fizetni. A vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után akkor is köteles a járulékot megfizetni, ha nem veszi azt igénybe. A Paksi Atomerőmű jelenleg érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyében - a felszíni vízkivétel tekintetében - a lekötött vízmennyiség 2,9 milliárd m3/év. A Dunából kiemelt és oda visszavezetett vízmennyiséget mérés alapján határozzák meg. A vízkészlet-használati járulékot a 43/1999. (XII. 26.) KHVM-rendeletben meghatározottak alapján számolják ki az erőmű szakemberei. Az atomerőmű a közelmúltban évente4,7-5,2 milliárd Ft között fizetett vízkészletjárulékot a felhasznált vízmennyiségtől függően. Alacsonyvizes napok számossága (db) Alacsonyvizes napok mértéke (m)
