Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-06-01 / 6. szám
Fotók: internet 2016. június Atomerőmű 13 Gondolatok a terrorizmusról, aktuális terrorkockázatokról Napjainkban egyre több információbiztonsági kihívással kell szembesülnünk. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nél különösen fontos ezen kihívások kezelése, a biztonságtudatos viselkedés kultúrájának kialakítása és annak folyamatos magas szinten tartása. Dr. Nagy József Attila humánbiztonsági főszakértő 2015 óta dolgozik az erőmű biztonsági igazgatóságán, ezen a területen komoly szakmai múlttal rendelkezik. Tevékenységének egyik célja, hogy növelje a munkavállalók biztonságtudatos viselkedéskultúráját. Ennek egyik - sajnos nagyon is aktuális - eleme az erőszakos, így a terrorista cselekmények megelőzéséhez kapcsolódó attitűdök kialakítása. Az 1960-as, 70-es, 80-as években is történtek terrorcselekmények Európán kívül és Európában, pl. az észak-ír vagy éppen a baszk szeparatizmus mentén, de emlékezhetünk a Baader-Meinhoff csoport (Vörös Hadsereg Frakció) által az akkori Nyugat-Németországban elkövetett terroristacselekményekre is. A 80-as évekből még inkább ismert a hírhedt terrorista, Carlos (Ilich Ramirez Sanchez) neve, aki a palesztin ügy érdekében követett el terrorcselekményeket, pontosabban formálisan Palesztina felszabadításáért gyilkolt, valójában inkább volt bérgyilkos. Az ezredforduló után jelent meg a korábbiaknál sokkal nagyobb fenyegetést hozó terrorizmus új formája, mely Oszama Bin Laden (al-Kaida) nevéhez köthető, és főként Európán kívüli térségekben pusztított. A 2001. szeptember 11-i, a World Trade Center ellen elkövetett terrorcselekmény sokkolta a világot. Mondhatnánk, hogy hosszú ideje a mindennapjaink része a terrorizmus, de a párizsi és brüsszeli terrorcselekmények mégis mérföldkövet jelentenek az Európát érintő terrorizmus tekintetében. Az áldozatok nagy száma, a végrehajtás kegyetlensége és abszolút kíméletlensége, kiszámíthatatlansága a részben közöttünk, békés életet élő, majd radikalizálódó és terroristává váló már európai polgárok, másrészt az Európába áramló menekültek között történő terroristabeszivárgás hirtelen eshetőlegessé tettek egy relatív biztonságérzetet. A terrorcselekményeket az Iszlám Állam (ISIS) vállalta magára. Tovább fokozta a döbbenetét, hogy a brüsszeli terrorcselekmény után napvilágra került az az információ, hogy a cselekményt elkövetők korábban megfigyelték az egyik belga nukleáris létesítmény vezető beosztású munkatársát. Anélkül, hogy az Iszlám Állam létrejöttéhez feltételt biztosító körülmények mélyebb elemzését elvégeznénk - ez önmagában hosszabb írás lenne -, az egyértelmű, hogy az al-Kaida romjain új, még fenyegetőbb veszély jelentkezett, az Iszlám Állam, amely (Szíriában és részben Irakban) már földrajzilag is behatárolható központtal, központokkal rendelkezik. Az Iszlám Állam- az iszlám vallás extrém, radikális értelmezéséből kiindulva - az egész világra kiterjedő terrorveszély forrása lett. (Friss információk szerint komoly veszteségeket szenved el az Iszlám Állam, az ellene fellépő - leegyszerűsítve- szír, kurd és különböző nemzetközi katonai és terrorelhárítási akciók során, amelyek eredményeként jelentős területeket is veszít.) 2016 áprilisának első napjaiban ült össze Washingtonban az ún. atomcsúcs, 56 ország kormány- és államfőinek részvételével. Itt hangzott el többek között, hogy a világ kollektív biztonságának szempontjából a nukleáris terrorizmus az egyik legnagyobb fenyegetés, és hogy egyes nemzetközi terrorszervezetek régóta nukleáris anyagok beszerzésére törekszenek. Az amerikai elnök szerint kétségtelen az is, hogy ha az Iszlám Állam nukleáris fegyverhez jutna, felhasználnák arra, hogy a lehető legtöbb emberrel végezzenek. Ehhez kapcsolódóan az is elhangzott, hogy az amerikai politikusok számolnak azzal, hogy a terroristák kutatják a nukleáris létesítmények, atomerőművek gyenge pontjait szerte a világban. Legutóbb az Iszlám Állam egyik weboldalán, ahol rendszeresen jelennek meg fenyegetések, egy Magyarországot is nevesítő fenyegetés jelent meg. Egy lengyel napilap értesülései szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA, a lengyel biztonsági szolgálatnak küldött figyelmeztetésben más európai fővárosok mellett Budapestet is lehetséges terrortámadások helyszíneként említette. Korábban terrorfenyegetésben nem nevesítették Magyarországot. Végső soron persze kommunikációs fogásként lehet értékelni ezt, amellyel az Iszlám Állam növeli a fenyegetettség érzetét, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell komolyan venni, ami az Iszlám Államtól jön. Viszont igaz lehet az a vélekedés, hogy hazánkban nincs háttere a terroristáknak. A magyar kormány és a magyar rendvédelmi szervek több védelmi intézkedést vezettek be. Az érintett biztonsági szolgálatok nyilván szorosabb együttműködést valósítanak meg európai és amerikai partnereikkel. A CIA utóbb elismerte egyébként, hogy nincs olyan információja, mely Magyarországon történő terrorcselekmény elkövetésére vonatkozna. Ami szűkebb környezetünket illeti: a Paksi Atomerőmű védelmét is fokoztuk a fentiek tükrében, annak ellenére, hogy sehol, semmilyen konkrét információ nem keletkezett, nem merült fel, amely az atomerőműhöz kapcsolódó közvetlen terrorkockázatot növelte volna. Fontos, hogy szinten tartsuk a reagáló képességünket, és ennek érdekében meghozzuk a szükséges megelőző intézkedéseket. A legfontosabb mindannyiunk részéről az éberség, a felelős viselkedés, a biztonságtudatos magatartás és általában is a biztonsági kultúránk növelése. Ez igaz a fizikai védelemmel összefüggő kötelezettségekre, az informatikai területen történő biztonságtudatos viselkedésre egyaránt. Semmiképpen ne adjunk illetéktelen környezetnek, személyeknek a munkahelyünkkel, a munkánkkal, a személyes körülményeinkkel kapcsolatos adatot, információt. Ne dőljünk be egyes internetes oldalakon megjelenő „provokációknak”, pl. különféle weblapokon megjelenő laikus vagy laikusnak tűnő kérdezőknek, hogy „rendesen védik-e a Paksi Atomerőművet a terroristáktól?” Vélhetően több kollégánk is kommentálta ebben a konkrét esetben a felvetést, jó szándékkal, a védelmi rendszerünket méltatva, miközben kicsúszhatnak olyan információk, amelyek semmiképpen sem tartoznak illetéktelenekre. Többek között ezért is említettem meg fentebb az éberséget. Figyeljünk ilyen szempontból is a munkahelyünkre, mely persze a mi esetünkben több mint munkahely, bizonyos szempontból életforma, mely az átlagostól jóval magasabb érzékenységet kell, hogy jelentsen minden olyan körülmény, esemény, gyanú vonatkozásában, amely felveti az atomerőmű külső befolyástól mentes, jogszabályszerű működésének megzavarását vagy ennek kockázatát. Laszlóczki Ivetta és Dr. Nagy József Attila _S+®p Terror
