Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-05-01 / 5. szám
2016. május Atomerőmű 17 Oroszország nukleáris energetikája - válaszok a XXL század műszaki kihívásaira -10. rész Tisztelt Olvasók! Akik velem tartanak ebben a cikksorozatban, felidézhetik vagy megismerhetik az atomenergetika 80 éves történetét Oroszországban, a világ legnagyobb területű országában, és képet kaphatnak arról, hogy milyen válaszokat terveznek a XXI. század műszaki kihívásaira. A tisztán katonai célokra szolgáló reaktorok után az 1950-es évek második felében kezdtek építeni kettős célú, elsődlegesen plutóniumot termelő és mellékesen villamos és hőenergiát előállító, könnyűvízhűtésű, grafitmoderátoros, csatorna típusú, 100 MW teljesítményű reaktorokat, illetve erőműveket. Ilyen volt a Tomszk melletti Szeverszkben épült négyblokkos szibériai atomerőmű és a zseleznogorszki bányászati és vegyi kombinát 3. sz. reaktora. Ezeket a kiszolgált reaktorokat 2000 után leállították. [1] 1954 közepén a Villamos Erőművek Minisztériuma (MiiHO/ieKTpocTaHUMH CCCP) határozatot hozott arról, hogy épüljön hőerőmű Szverdlovszktól 50 km-re, keletre, a Püsma folyó mellett. Már 2 éve folyt az építkezés, amikor úgy döntöttek, hogy ne hagyományos hőerőmű, hanem a 400 MW-os belojarszki atomerőmű épüljön meg, könynyűvízhűtésű, grafitmoderátoros, csatorna típusú reaktorokkal, a Tyeploelektroprojekt leningrádi részlegének tervei szerint. Az AMB (Atom MupHbiü Bojibiuofi - Nagy Békés Atom)-100 típusú, 108 MW-os 1. blokk építését 1958. június 1-jén kezdték, első párhuzamos kapcsolására és ezzel együtt üzemi géppé nyilvánítására 1964. április 26-án került sor. Az AMB-200 típusú, ugyanilyen felépítésű, 160 MW-os 2. blokk idősorának adatai: 1962. január 1., 1967. december 29., 1969. december 1. Főberendezéseik elhasználódása miatt az 1. blokkot 19 év üzem után, 1983. január 15- én, a 2. blokkot 23 év üzem után, 1990. április 15-én leállították. De az erőmű nem maradt forrás nélkül, mert nagyléptékű technológiaváltással 1969. január 1-jén megkezdték a BN (Ebicipbifi HeÜTpoH - gyors neutron)-600 típusú, 600 (!) MW-os szaporítóreaktoros 3. blokk építését, ami a gyors neutronos, folyékony nátriumhűtésű technológia abszolút újdonsága és temérdek műszaki problémája miatt kissé elhúzódott; az első párhuzamos kapcsolás 11 év múlva, 1980. április 8-án, az üzemi géppé nyilvánítás pedig 1981. november l-jén volt. E blokkot 2025-ig tervezik üzemeltetni. [2] A belojarszki atomerőmű. A jobb oldali kétkéményes épület az 1. és a 2. blokk reaktorcsarnoka, a bal oldali egykéményes épület a 3. blokk BN-600 típusú szaporítóreaktorának csarnoka, a háttérben a hűtőtóvá duzzasztott Püsma folyó. [2] sadáskor keletkező gyors neutronokat, és a szaporítás nem működne. [2] A BN-600 gyors neutronos reaktorblokk felépítése: egy nátriumhűtésű reaktor - 3 db szekunder nátrium/vízfgőz) hőcserélő (gőzfejlesztő) - 3 db 200 MW-os turbógenerátor [2] Gyors neutronos (szaporító) reaktor elvi sémája A szekunder nátriumkörre azért van szükség, hogy a nátrium/víz hőcserélőt - azaz a gőzfejlesztőt - a reaktortartályon kívülre vigyék; ha ez bent lenne a reaktortartályban, akkor a víz lelassítaná a maghaMiközben a leningrádi tervezők a békés belojarszki 1-2. blokk konstrukcióján dolgoztak, az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának 1956. március 12-i együttes határozata alapján a Középgépipari Minisztérium irányításával és Igor Kurcsatov tudományos vezetésével folytak az előkészületek annak megalapozására, hogy Nyikita Hruscsov 1960. október 12-én az ENSZ Közgyűlésén tartott, „cipőlengető” beszédében megfenyegethesse a Nyugatot: „Mbi BaM noKa>KeM Ky3bKHHy MaTb!” [3] Forrás: [1] https://ru.wikipedia.org/wiki/Cu6upCKcm_A9C [2] https://ru. wikipedia.org/wiki/EenoapcKaa_A9C [3] https://ru. wikipedia.org/wiki/IJapb-6oM6a Kimpián Aladár ny. főmérnök A mindennapokban az Információbiztonsági Szabályzat (SZAB-IBIR) mentén 100%-os védelem nincs, a technikai védelem hatékony kiegészítője a humán faktor, sorozatunkban ezért foglalkozunk mindig aktuális kérdésekkel, a felhasználók ismereteinek bővítésével •--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—-----------------------Pendrájvok (mobil adathordozók) használata Miért szeretjük használni a pendrájvokat? Mert rendkívül kis helyen, manapság már hatalmas mennyiségű adatot tudunk tárolni, és könnyedén visszük magunkkal. Ezek a pozitív jellemzők viszont rengeteg kockázatot rejtenek magukban. A kis méret miatt könnyen előfordulhat, hogy kirántjuk a zsebünkből, kiesik az ingzsebünkből, és észre sem veszszük. Nem is gondolnánk, hogy ez milyen gyakori eset. Olvastam egy felmérés eredményét, amely során közel kétezren nyilatkoztak arról, hogy vesztettek-e el, loptak-e el tőlük vagy találtak-e adathordozókat? A megkérdezettek több mint húsz százaléka válaszolt úgy, hogy talált elhagyott adathordozót, és sajnos gondolkodás nélkül meg is nyitotta azt. Én is láttam már olyan felhívást a Facebookon, hogy valaki talált egy pendrájvot rengeteg családi fotóval, és mivel nem ismerte a képen szereplőket, ezért megosztott egy családi képet, hátha ismeri valaki a rajta lévőket. Húsz százalék nem kis szám, ezt felismerték az informatikai bűnözők is, és rendszeresen alkalmazzák a módszert, hogy káros tartalmakat „elhagyott" pendrájvon terjesszenek. Mit kockáztatunk, ha csatlakoztatunk egy fertőzött adathordozót a gépünkhöz? Vírus települ a gépünkre úgy, hogy észre sem vesszük. Ugyanúgy tudjuk használni a gépünket, mint eddig, de a műszaki paramétereit már egy kíberbűnözői csoport megismerte, kiépült a kapcsolat lehetősége a mi gépünk és a bűnözők között, akkor vonják be a gépünket egy támadás során erőforrásnak, amikor csak akarják. Vírus települ a gépünkre, és rögzítik a billentyűleütéseinket, ezáltal megismerik a jelszavainkat, akár a mobil bankolással kapcsolatban. A privát életünk a kezükben van. Zsarolóvírus települ a gépünkre, titkosítja a meghajtóinkat, és váltságdíjat követel a titkosítás feloldásáért. Vannak ma már olyan kártevők is, amelyeket kizárólag pendrájvokra fejlesztettek ki. Az ilyen fenyegetések célpontjai akár szakmai konferenciák is lehetnek. Hallottam már olyan tapasztalatot, hogy szakmai konferencián osztogatott pendrájvot bevizsgálva kiderült, vírussal volt fertőzve. Fontos, hogy mindig gyanakodjunk, és ellenőrizetlenül ne használjunk ismeretlen adathordozót. Vállalati környezetben csak munkavégzéshez biztosított, titkosítással ellátott pendrájvot használjunk. A titkosítással megvédjük a munkahelyi bizalmas információkat abban az esetben is ha elveszítenénk vagy ellopnák tőlünk az adathordozót. Járjon el felelős, tudatos felhasználóként, védje társaságunk információs vagyonát! Susán Janka
