Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-05-01 / 5. szám
18 Atomerőmű 2016. május Időszakos központi oktatás Tűzvédelem Az ez évi munka-, tűzvédelmi, baleset-elhárítási, rendészeti és biztonsági kultúra központi oktatásra a már megszokott kétféle bontásban, vezető és műszaki beosztású, valamint adminisztratív állományú munkavállalókra szabottan került sor. Újdonságot jelent azonban az elmúlt évek gyakorlatához képest, hogy a képzés - az eddigiekben nem szereplő biztonsági kultúra témájával kiegészülve - összességében dupla óraszámban zajlott (zajlik) le. Az Atomerőmű újságban témakörönkénti bontásban, folytatólagosan adunk összefoglalót a központi oktatásról. Ez alkalommal a tűzvédelmi előadást tekintjük át, amelyet Lukács Tamás tűzvédelmi mérnök (Munka- és Tűzvédelmi Osztály) prezentált a hallgatóság számára. A fényképekkel gazdagon illusztrált előadás a Paksi Atomerőmű 2015. évi tűzvédelmi helyzetének ismertetéséből, a tűz jellegű események elemzéséből, valamint az ellenőrzések tapasztalatainak bemutatásából épült fel. Az elmúlt év tűzvédelmi szempontból igen jó évnek tekinthető. Mindössze 22 tűzjelzés érkezett. Ebből egy sem volt tűzeset, 6 minősült ún. nem tűzesetnek, és 16 téves tűzjelzés történt. A téves jelzések oka 2 esetben munkavégzésre, 3 esetben valamely technológiára, 1 esetben ételmelegítésre, 3 esetben időjárási körülményre, 4 esetben egyéb tényezőre volt visszavezethető, illetve 3 esetben nem sikerült azonosítani. Az előadó külön felhívta a figyelmet a szeméttároló konténerekbe dobott cigarettacsikkek miatti füstképződésre. Ehhez kapcsolódóan általánosságban elmondta, hogy a statisztikák szerint a tűzesetek második leggyakoribb oka a dohányzásra vezethető vissza. Emellett arra is figyelmeztetett, hogy - amennyiben az ablakok nyitva maradnak - a szúnyogirtáshoz alkalmazott közeget is érzékeli a tűzjelző berendezés. A nem tűzesetnek minősülő tűz jellegű események szemléltetésére hozott - részletesebben is ismertetett - példák között lámpatest-meghibásodás, egy mágnesszelep reléjének rövidzárlata és az olajos szennyeződés hegesztés következtében történt izzása szerepelt. A tűzvédelmi ellenőrzések bemutatása a jó példák megemlítése mellett inkább az elkerülendő helytelenségekre vonatkozó figyelemfelhívásra fókuszált. Ezek között egyaránt előfordult tűzvédelmi szempontból kifogásolható kábelátvezetés, tűzoltó készülék nem megfelelő, illetve nem rendeltetésszerű készenlétben tartása, vagy villamos sorkapocsszekrény tűzveszélyt jelentő állapota. Azonban az ellenőrzések során tapasztalt esetek zömében olyan jellegű helytelenség állt fenn, amelyen már egy kis odafigyeléssel, rendtartással is könnyen segíteni lehet. Az előadó többek között a következőkre hívta fel a figyelmet: olajos rongyokat kizárólag nem éghető falú, jól záródó edényben szabad tárolni (például fémhordóban, de semmiképpen sem műanyag zsákban vagy műanyag kukában). Az éghető folyadékok nyilvántartására és tárolására szigorú előírások vonatkoznak, egyebek mellett tilos azonosítatlan módon tárolni az éghető folyadékokat. Ezen túlmenően ugyancsak fokozott figyelmet kell fordítani a megkezdett vagy kiürült festékesdobozok, vödrök kezelésére, megfelelő tárolására. Prancz Zoltán Műszaki átalakítások - Folyékony radioaktív hulladékok cementezésre szolgáló technológia A legmegfelelőbb eljárás kiválasztása - 2. rész A Paksi Atomerőmű nagy hangsúlyt helyez a technológiai folyamatokra, a rendszerek, berendezések műszaki állapotára, ezért az erőműben a rendszeres karbantartások mellett folyamatosan végeznek újításokat, átalakításokat. Ezekből adunk ízelítőt egy-egy projekt bemutatásával. Az atomerőmű üzemeltetése során keletkező kis és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok (sűrítmények, iszapok, dekontamináló hulladékok, savazó oldatok, kimerült ioncserélő gyanták) megfelelő kezelése, szilárdítása (azaz szilárd mátrixba ágyazása) műszakilag és nukleáris biztonsági szempontból alapvető követelmény, hiszen csak így válik lehetővé ezen hulladékok végleges elhelyezése. A szilárdítás legalkalmasabb technológiájának a Paksi Atomerőmű sajátosságaihoz igazodó kiválasztása és telepítése komoly szakértelmet igénylő feladat. Az erőmű életét a kezdetektől végigkísérő kérdéskör történetébe, valamint a kiválasztott és jelenleg beruházási fázisban lévő projekt különböző munkafázisaiba Kiss Ferenc műszaki főszakértő, a projekt vezetője segítségével adunk betekintést - több részre bontva, folytatólagosan - az Atomerőmű újság olvasói számára. Második cikkünkben a legmegfelelőbb - egyszersmind véglegesnek tekinthető - technológia megtalálásához vezető utat idézzük fel. A Bátaapátiban felépült és üzembe helyezett, végleges elhelyezést biztosító Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba történő elhelyezéssel kapcsolatosan korábban elkészült és az illetékes hatóság jóváhagyta - a tárolási környezet természeti adottságait is figyelembe vevő - Hulladékátvételi Követelményeket. A hulladékcsomagra vonatkozó, széles spektrumú követelmények között szerepel - többek között - az ún. szabad üregtérfogat-korlát. Emiatt szükség van a 200 literes hordókban lévő, nem tömörített szilárd hulladékok térfogatkitöltő cementezésére is, amely feladat a MOWA (Mobil Waste Anlage) típusú berendezéssel nem valósítható meg. A Radioaktív Hulladékkezelési Osztály részéről javaslat fogalmazódott meg egy új és korszerű, a Paksi Atomerőmű mai igényeinek megfelelő cementezési technológia beszerezésére és telepítésére. Az előterjesztésben szereplő javaslatot a Műszaki Gazdasági Értekezlet 2009-ben megtárgyalta, és a szükséges gazdasági elemzések után - kiemelt beruházásként - elfogadta. A megvalósítás első fázisaként - az értékelemzés módszerével - meghatározták az atomerőmű érdekeit is tükröző, műszakilag és gazdaságilag legmegfelelőbb hulladékcsomag koncepcióját. Ennek lényege, hogy a szilárd radioaktív hulladékokat tartalmazó hordókat vékony falú acélkonténerbe helyezik, majd a hordók közötti és a hordókban lévő szabad térfogatot folyékony radioaktív hulladékból készült cementpéppel töltik ki. Az új hulladékcsomag a végleges elhelyezés műszaki megoldásának módosítását is szükségessé tette. A korábbi koncepció szerint a hordós hulladékok a végleges elhelyezés előtt egy, a ra-Az új cementező technológia aktív közeggel végzendő, félüzemi méretű tesztjeihez szükséges egyik berendezés az ellenőrzött zónában dioaktív anyagok visszatartására szolgáló, vastag falú betonkonténerbe kerültek volna. Mivel tehát ez ilyen módon nem valósult meg, helyette egy betonmedencét alakítottak ki a végleges elhelyezésre szolgáló vágatokban. A teljes koncepció előzetes biztonsági értékelése azt mutatta, hogy a fentiek a végleges tárolás hosszú távú radiológiai biztonsága szempontjából megvalósíthatóak. A beszerzés előkészítésének második fázisaként - szintén értékelemzési módszer alkalmazásával - a szilárdítási (cementezési) technológia műszaki specifikációja készült el. Hatalmas előnye a MOWA-technológiával szemben az értékelemzéssel megalapozott új cementezési technológiának egyebek mellett a kedvezőbb térkitöltés. A különbséget könnyű elképzelni, ha arra gondolunk, hogy egy adott térrészt dinnyékkel vagy téglákkal lehet-e jobban kitölteni. A M0- WA-technológiával előállítható kvázi gömb alakú testek („dinnyék") lényegesen nagyobb tárolási kapacitást igényelnének, mint az új cementezési technológia eredményeként előálló tégla alakú tömbök. Ezt követően került sor a közbeszerzési eljárásra. Ennek sikeres lebonyolítása nyomán 2015 januárjában megszületett a szerződés a Paksi Atomerőmű és a CHEMCOMEX Praha a.s. nevű cseh cég között. (Folytatjuk) Prancz Zoltán
