Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2016-05-01 / 5. szám

18 Atomerőmű 2016. május Időszakos központi oktatás Tűzvédelem Az ez évi munka-, tűzvédelmi, baleset-elhárítási, rendészeti és biztonsági kultúra központi oktatásra a már megszokott kétféle bontásban, vezető és műszaki beosztású, valamint adminisztratív állományú munkavállalókra szabottan került sor. Újdonságot jelent azonban az elmúlt évek gyakorlatához képest, hogy a képzés - az eddigiekben nem szereplő biztonsági kultúra témájával kiegészülve - összességében dupla óraszámban zajlott (zajlik) le. Az Atomerőmű újságban témakörönkénti bontásban, folytatólagosan adunk összefoglalót a központi oktatásról. Ez alkalommal a tűzvédelmi előadást tekintjük át, amelyet Lukács Tamás tűzvédelmi mérnök (Munka- és Tűzvédelmi Osztály) prezentált a hallgatóság számára. A fényképekkel gazdagon illusztrált előadás a Paksi Atomerőmű 2015. évi tűzvédelmi helyzetének ismer­tetéséből, a tűz jellegű események elemzéséből, vala­mint az ellenőrzések tapasztalatainak bemutatásából épült fel. Az elmúlt év tűzvédelmi szempontból igen jó év­nek tekinthető. Mindössze 22 tűzjelzés érkezett. Eb­ből egy sem volt tűzeset, 6 minősült ún. nem tűz­esetnek, és 16 téves tűzjelzés történt. A téves jelzések oka 2 esetben munkavégzésre, 3 esetben valamely technológiára, 1 esetben ételmelegítésre, 3 esetben időjárási körülményre, 4 esetben egyéb tényezőre volt visszavezethető, illetve 3 esetben nem sikerült azonosítani. Az előadó külön felhívta a figyelmet a szeméttároló konténerekbe dobott cigarettacsikkek miatti füstképződésre. Ehhez kapcsolódóan általá­nosságban elmondta, hogy a statisztikák szerint a tűzesetek második leggyakoribb oka a dohányzás­ra vezethető vissza. Emellett arra is figyelmeztetett, hogy - amennyiben az ablakok nyitva maradnak - a szúnyogirtáshoz alkalmazott közeget is érzékeli a tűzjelző berendezés. A nem tűzesetnek minősülő tűz jellegű esemé­nyek szemléltetésére hozott - részletesebben is is­mertetett - példák között lámpatest-meghibásodás, egy mágnesszelep reléjének rövidzárlata és az olajos szennyeződés hegesztés következtében történt izzása szerepelt. A tűzvédelmi ellenőrzések bemutatása a jó példák megemlítése mellett inkább az elkerülendő helyte­lenségekre vonatkozó figyelemfelhívásra fókuszált. Ezek között egyaránt előfordult tűzvédelmi szem­pontból kifogásolható kábelátvezetés, tűzoltó készü­lék nem megfelelő, illetve nem rendeltetésszerű ké­szenlétben tartása, vagy villamos sorkapocsszekrény tűzveszélyt jelentő állapota. Azonban az ellenőrzések során tapasztalt esetek zömében olyan jellegű helyte­lenség állt fenn, amelyen már egy kis odafigyeléssel, rendtartással is könnyen segíteni lehet. Az előadó többek között a következőkre hívta fel a figyelmet: olajos rongyokat kizárólag nem éghető falú, jól záró­dó edényben szabad tárolni (például fémhordóban, de semmiképpen sem műanyag zsákban vagy mű­anyag kukában). Az éghető folyadékok nyilvántar­tására és tárolására szigorú előírások vonatkoznak, egyebek mellett tilos azonosítatlan módon tárolni az éghető folyadékokat. Ezen túlmenően ugyancsak fo­kozott figyelmet kell fordítani a megkezdett vagy ki­ürült festékesdobozok, vödrök kezelésére, megfelelő tárolására. Prancz Zoltán Műszaki átalakítások - Folyékony radioaktív hulladékok cementezésre szolgáló technológia A legmegfelelőbb eljárás kiválasztása - 2. rész A Paksi Atomerőmű nagy hangsúlyt helyez a technológiai folyamatokra, a rendszerek, berendezések műszaki állapotára, ezért az erőműben a rendszeres karbantartások mellett folyamatosan végeznek újításokat, átalakításokat. Ezekből adunk ízelítőt egy-egy projekt bemutatásával. Az atomerőmű üzemeltetése során keletkező kis és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok (sűrítmények, iszapok, dekontamináló hulladékok, savazó oldatok, kimerült ioncserélő gyanták) megfelelő kezelése, szilárdítása (azaz szilárd mátrixba ágyazása) műszakilag és nukleáris biztonsági szempontból alapvető követelmény, hi­szen csak így válik lehetővé ezen hulladékok végleges elhelyezése. A szilárdítás legalkalmasabb technológiájának a Paksi Atomerőmű sajátosságaihoz igazodó kiválasztása és telepítése komoly szakértelmet igénylő feladat. Az erőmű életét a kezdetektől végigkísérő kérdéskör történetébe, valamint a kiválasztott és jelenleg beruházási fázisban lévő projekt különböző munkafázisaiba Kiss Ferenc műszaki főszakértő, a projekt vezetője segítségével adunk betekintést - több részre bontva, folytatólagosan - az Atom­erőmű újság olvasói számára. Második cikkünkben a legmegfelelőbb - egyszersmind véglegesnek tekinthető - technológia megtalálásához vezető utat idézzük fel. A Bátaapátiban felépült és üzembe helyezett, vég­leges elhelyezést biztosító Nemzeti Radioaktívhul­­ladék-tárolóba történő elhelyezéssel kapcsolatosan korábban elkészült és az illetékes hatóság jóváhagy­ta - a tárolási környezet természeti adottságait is fi­gyelembe vevő - Hulladékátvételi Követelményeket. A hulladékcsomagra vonatkozó, széles spektrumú kö­vetelmények között szerepel - többek között - az ún. szabad üregtérfogat-korlát. Emiatt szükség van a 200 literes hordókban lévő, nem tömörített szilárd hulla­dékok térfogatkitöltő cementezésére is, amely feladat a MOWA (Mobil Waste Anlage) típusú berendezéssel nem valósítható meg. A Radioaktív Hulladékkezelési Osztály részéről ja­vaslat fogalmazódott meg egy új és korszerű, a Paksi Atomerőmű mai igényeinek megfelelő cementezési technológia beszerezésére és telepítésére. Az elő­terjesztésben szereplő javaslatot a Műszaki Gazdasá­gi Értekezlet 2009-ben megtárgyalta, és a szükséges gazdasági elemzések után - kiemelt beruházásként - elfogadta. A megvalósítás első fázisaként - az értékelemzés módszerével - meghatározták az atomerőmű érde­keit is tükröző, műszakilag és gazdaságilag legmeg­felelőbb hulladékcsomag koncepcióját. Ennek lénye­ge, hogy a szilárd radioaktív hulladékokat tartalmazó hordókat vékony falú acélkonténerbe helyezik, majd a hordók közötti és a hordókban lévő szabad térfoga­tot folyékony radioaktív hulladékból készült cement­péppel töltik ki. Az új hulladékcsomag a végleges elhelyezés műszaki megoldásának módosítását is szükségessé tette. A korábbi koncepció szerint a hor­dós hulladékok a végleges elhelyezés előtt egy, a ra-Az új cementező technológia aktív közeggel végzendő, félüzemi méretű tesztjeihez szükséges egyik berendezés az ellenőrzött zónában dioaktív anyagok visszatartására szolgáló, vastag falú betonkonténerbe kerültek volna. Mivel tehát ez ilyen módon nem valósult meg, helyette egy betonmeden­cét alakítottak ki a végleges elhelyezésre szolgáló vá­gatokban. A teljes koncepció előzetes biztonsági érté­kelése azt mutatta, hogy a fentiek a végleges tárolás hosszú távú radiológiai biztonsága szempontjából megvalósíthatóak. A beszerzés előkészítésének második fázisaként - szintén értékelemzési módszer alkalmazásával - a szilárdítási (cementezési) technológia műszaki speci­fikációja készült el. Hatalmas előnye a MOWA-techno­­lógiával szemben az értékelemzéssel megalapozott új cementezési technológiának egyebek mellett a ked­vezőbb térkitöltés. A különbséget könnyű elképzelni, ha arra gondolunk, hogy egy adott térrészt dinnyék­kel vagy téglákkal lehet-e jobban kitölteni. A M0- WA-technológiával előállítható kvázi gömb alakú testek („dinnyék") lényegesen nagyobb tárolási kapa­citást igényelnének, mint az új cementezési technoló­gia eredményeként előálló tégla alakú tömbök. Ezt követően került sor a közbeszerzési eljárásra. Ennek sikeres lebonyolítása nyomán 2015 januárjá­ban megszületett a szerződés a Paksi Atomerőmű és a CHEMCOMEX Praha a.s. nevű cseh cég között. (Folytatjuk) Prancz Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents