Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-05-01 / 5. szám
Édesanyák a majálison A Tűzvirág együttes 35 éves Fennállásának 35. évfordulóját ünnepelte a Tűzvirág Táncegyüttes, amely 1980-ban alakult Mádi Magdolna vezetésével. A gálaműsoron az elmúlt évek legjobb magyar néptánc-koreográfiáit, táncszínházi alkotásait és nemzetközi néptáncműveit mutatták be. Az előadáson fellépett a jelenlegi társulat mellett a szenioregyüttese, az utánpótlás- és gyermekegyüttesei, valamint az aprók. Közreműködött Balogh Kálmán cimbalomművész. Pakson talán nincs is olyan család, ahol a gyermek, az unoka vagy egy közeli rokon az elmúlt 35 évben ne került volna a Tűzvirág Táncegyüttes bűvkörébe. Pontosan nem is tudni, hogy hány ezer óvodás, kis- és középiskolás lány és fiú ismerte meg a tánc lüktetését, a ritmus érzelmi hatását, azt a semmihez sem hasonlítható hangulatot és összetartozást, azt az esztétikai többletet, amit a tánc jelent. Hányán meg hányán érezték a népzene erejét, tanultak kitartást, szorgalmat, majd élvezték a kemény munka gyönyörteli eredményét, a szerepléseket, a sikert? Paks város egyik büszkesége a Tűzvirág Táncegyüttes, amely komoly hazai és nemzetközi elismertségét az együttes művészeti igazgatójának és koreográfusának, Mádi Magdolnának köszönheti. De hogy is kezdődött? Az 1970-es évek végén, az akkor elismert paksi néptáncegyüttes vezető nélkül maradt. Többszöri próbálkozás után végül Dunaföldvárról Mádi Magdolnát hívták Paksra a néptánchagyományok újraélesztésére, folytatására, amit azóta is töretlen lendülettel, állandó megújulással végez. Küldetésének tekinti, hogy előadásaival, a tánckultúra iránti szeretetével és elhivatottságával ünnepet tudjon vinni a hétköznapokba is. Az együttes a műsoraival szebbé, varázslatosabbá teszi a település ünnepeit, rendezvényeit.- Dunaföldváron születtem - meséli Mádi Magdolna -, és aztán táncoltam a Vasas együttesben, Dunaújvárosban, majd onnan kerültem Budapestre, ahol táncoltam és tanultam. Lett egy térdsérülésem, akkor abba kellett hagynom az aktív táncot, és így kerültem Paksra. 35 évvel ezelőtt egy táncegyüttes alakult, heterogén, különböző életkorú gyerekekkel kezdtük el. Ebből fejlődtünk ki lassan a tánctól a táncszínházig, ami ebben a pillanatban a repertoárunk, a Paksi Atomerőmű és a városi önkormányzat támogatásával. Az eltelt idő számos sikert és elismerést hozott az együttesnek hazánkban és külföldön egyaránt. Számos emlékezetes előadást tartottunk az ország különböző városaiban, rendszeresen turnézunk európai és Európán túli országokban, ahol méltón képviseljük Paksot és a magyar tánckultúrát. Az elmúlt tíz évben jelentős táncszínházi programja is van az együttesünknek. Táncszínházi bemutatóink címei: Ember az univerzumban, Nomád népek táncai, Napkelettől napnyugatig, Ősök útján, Arany János: Pázmán lovag, Képzeld el!, A mindenség velünk forog. Emlékezetes és fantasztikus volt, amikor magyar napokat tartottunk Írország legnagyobb városaiban, nagy élmény volt Egyiptomban fellépni, az akkori elnök születésnapi rendezvényén vagy Szicíliában, az Agrimentói táncfesztiválon. A televízióban nagyon sok lottóshow-t csináltunk, nagyon jól dolgoztunk együtt Horváth Ádám rendezővel, felléptünk az Operaházban is. Mi hoztuk be az ír táncot a magyar köztudatba, ezzel a közönségkedvenccel zártuk a gálánkat. Tűz és virág. Már az együttes neve is árulkodik szándékairól. Tüzet gyújtani, világosságot és energiát adni, de mellette megjelenik a szépség, a nyugalom, a békesség üzenete is. Célunk a magyar néphagyományok megismertetése, a zene és a tánc megszerettetése már az óvodáskorú gyermekek körében. A táncosok megismerik a magyar táncokat, kialakul az összetartozás érzése, részeseivé válnak a fegyelmezett, áldozatokat is igénylő alkotói munkának. Wollner Pál Fotók: Bodajki Ákos
