Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-02-01 / 2. szám
fotó: Lovásziné Anna 4 2015. február <Q> mym paksi atomerőmű Középpontban az atomenergia alkalmazásának biztonsága Horváth Kristóf, Fichtinger Gyula és Hullán Szabolcs Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2014-es eredményeiről, a 2015-ben várható feladatairól, többek között a Paksi Atomerőmű blokkjainak üzemidő-hosszabbításával és az új blokkok engedélyezésével kapcsolatos feladatairól adott ismertetést Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója, Hullán Szabolcs nukleáris biztonsági főigazgató-helyettes és Horváth Kristóf általános nukleáris főigazgató-helyettes az OAH január 27-én tartott sajtótájékoztatóján. Az OAH 2014-ben négy közmeghallgatást tartott a Paksi Atomerőművel, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója működésével és az új atomerőművi blokkok telephelyével kapcsolatban. A lakosság tájékoztatására konferenciákat szerveztek, az OAH honlapján közzétették az ellenőrzési terveket és a kiadott határozatokat, valamint Facebook-oldalt is indítottak. A biztonsági követelményeket a nemzetközi és hazai tapasztalatok figyelembevételével frissítették, és erre a jövőben is törekednek. Az Európai Unió nukleáris tanácsadó testületének munkájában folyamatosan részt vesznek, és az OAH tölti be az EU Bizottság veszélyhelyzeti tanácsadó szervezetének posztját. 2014 júliusától az OAH felügyeli a radioaktív hulladékok biztonságos kezelését és elhelyezését. 2014. június végére megjelent az új jogszabály, amely korszerű és a nemzetközi ajánlásokkal összhangban levő követelményeket tartalmaz a radioaktívhulladék-tárolók üzemeltetéséhez. A feladat átvétele után az OAH megkezdte a felügyeleti tevékenységét, számos helyszíni ellenőrzést hajtott végre, és a nukleáris létesítményekben zajlóhoz hasonló felügyeleti program végrehajtását kezdte meg. A nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tárolók esetében összesen 412 biztonsági ellenőrzést hajtott végre a hivatal. A nemzetközi biztosítéki keretrendszerben együttműködve a nemzetközi szervezetekkel további ellenőrzéseket végzett azért, hogy biztosítsa az atomenergia békés célú felhasználását Magyarországon. Az OAH által felügyelt nukleáris létesítmények az év során az előírásoknak megfelelően üzemeltek. A jelentésköteles események száma kedvezően alacsony volt, ezen belül az atomerőműben csökkenő trend mutatható ki. A 2014-ben bekövetkezett események INES-0, azaz skála alatti besorolást kaptak. Ez jelzi az elhanyagolható biztonsági súlyukat. Az OAH 2014. november 14-én kiadta a paksi telephelyen létesítendő új atomerőművi blokkokra vonatkozó telephely-vizsgálati és -értékelési engedélyt. Az engedélyezési eljárás célja, hogy a telephelyjellemzők meghatározása szisztematikusan, megtervezett módon történjen, a program kiterjedjen minden vizsgálandó szakterületre, és a vizsgálatokat megfelelő, arra alkalmas módszerekkel hajtsák végre. Az OAH 2014. november 24-én engedélyt adott a Paksi Atomerőmű 2. blokkja üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbítására. Az engedélyben feltételek is szerepelnek egyes berendezések felújítására, rekonstrukciójára, valamint a környezetvédelmi feltételek betartására vonatkozóan. 2015 kiemelt feladatai közé tartozik továbbra is a biztonság folyamatos felügyelete mind a hat létesítményben: a Paksi Atomerőműben, a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában, a Budapesti Kutatóreaktorban (MTA Energiatudományi Kutatóközpont), a BME NTI Oktatóreaktorában, a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóban, valamint a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban. Lényeges feladat az új atomerőművi blokkok építésére való további felkészülés, amelynek fontos része a szervezet felkészítésének folytatása az új feladatokra, valamint az OAH létszámbővítése során felvett személyzet betanítása, integrálása a szervezetbe. Az Európa-szerte elvégzett stressztesztek nyomán Magyarország is elkészítette akciótervét, amely 2018 végéig szól. A benne felsorolt 51 feladat közül (amelyből 49 az atomerőmüvet érinti) eddig 17 befejeződött. 2015 májusában kerül sor a teljes magyar nukleáris biztonsági hatósági rendszer felülvizsgálatára, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői csoportja fog végrehajtani. A Nukleáris Biztonsági Egyezmény szerint elkészült a nemzeti jelentés (amit 2015 májusában tárgyalnak), és jelentés készült az Európai Bizottság részére a nukleáris biztonsági irányelv végrehajtásáról is. Idén esedékes a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló EU-s irányelv végrehajtásához kapcsolódó beszámoló készítése. Az OAH rendszeresen tart nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatokat, amelyek közül kiemelendő a múlt évi, az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetével rendezett, és idén a Nukleáris Energia Ügynökséggel tartandó nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat. Az Országos Atomenergia Hivatal nemzetközi elismertségét mutatja, hogy 2015-ben a hivatal látja el az Európai Nukleáris Védettség Területén Kompetens Hatóságok Szövetségének elnökségi feladatait. LA Radioaktívhulladék-tárolás Mi lesz az elhasznált fűtőelemekkel? Kísérletek és természeti példák is bizonyítják, hogy a nagy aktivitású radioaktív hulladékok - mint az atomerőművek kiégett kazettái - biztonságosan elhelyezhetők föld alatti végleges tárolókban. Európa számos országában foglalkoznak a kérdéssel, sőt, az évtized végére el is készülnek az első tárolók. Magyarországon idén indultak újra az erre irányuló kutatások. A radioaktív anyagok kezelésében és tárolásában az egyik legnagyobb feladat az úgynevezett nagy aktivitású, hosszú élettartamú hulladékok kezelése - mint például az atomerőművekben elhasznált üzemanyag-kazettáké. Ezek ugyan- Fúrótorony Bodán is rendkívül hosszú ideig, nagy energiával sugároznak, és hatásuk tartósan biztonságos kezelést tesz szükségessé, több százezer, akár egymillió évig. A nagy aktivitású radioaktív hulladék kezelése és végleges tárolásának megoldása elkerülhetetlen feladat. Bár a szakemberek újabb és újabb technológiákkal jelentkeznek, melyekkel további hasznos anyagokat lehet kivonni a kazettákból, csak a mennyiséget tudják csökkenteni, a folyamatok végén mindig marad fokozott odafigyelést igénylő, nagy aktivitású radioaktív hulladék. Korábban többféle megoldás felmerült a probléma megoldására. Szóba jött, hogy a világűrben lenne legjobb helyen a nagy aktivitású radioaktív hulladék, vagy a mély tengerekbe süllyesztve, esetleg sarki jégbe „temetve". A tudomány azonban sorra bebizonyította, hogy mindez óriási jövőbeli kockázatokat jelentene. Végül a szakemberek a természeti példák nyomán arra jutottak, hogy a szárazföldi, mélygeológiai tárolás szavatolja csupán a hosszú távú biztonságot. Vagyis többszörös gátrendszer alkalmazásával, arra alkalmas kőzetben, mélyen a föld alatt kialakított, majd lezárt üregekben kell elhelyezni a hulladékot. Az első mélységi geológiai tárolók megnyitása Svédországban és Finnországban az évtized végére várható, de például Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország is keresi mára megfelelő helyszínt. Nagy-Britanniában két évtized sikertelenség után új lendületet kapott a mélygeológiai radioaktívhulladék-tároló helyszínének kutatása, miután a kormány nagy összeget ajánlott fel a kutatások befogadására jelentkező településeknek, amelyek egyéb komoly beruházásokkal és több ezer új munkahellyel is számolhatnak a fejlesztés révén. Franciaország három lehetséges helyszínt talált a mélygeológiai tároló számára, a kiválasztott és jelenleg is vizsgált területen 2025-ben állhat üzembe a kamrarendszer. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) szakemberei úgy vélik, Magyarországon az előkészítő kutatásokkal együtt nagyjából 50 év múlva készülhet el egy ilyen tároló. Ehhez a Nyugat-Mecsekben idén indultak újra a kutatások. A majdani kialakításkor itt is a többszörös gátrendszer szavatolja majd, hogy a radioaktív anyag és a sugárzás több száz méter mélyen a föld alatt maradjon. A korrózióálló konténerekbe helyezett kiégett fűtőelemeket rézfalú tokokba rakják majd, ezután a tokok és a tárolót alkotó vízzáró agyagkő közé hasonlóan vízzáró bentonit kerül - így alakul ki a többszörös gátrendszer. Leszák Tamás A fúrótorony vezénylőiében
