Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-07-01 / 7. szám
18 2015. július mym paksi atomerőmű ibir Felhasználói szabályok az Információbiztonsági Szabályzat (SZAB-IBIR) alapján A felhasználói szabályok az általános irodai munkavégzéssel és az ügyviteli informatikai rendszerek használatával kapcsolatos információbiztonsági szabályokat tartalmazzák. Mindenkire általánosan vonatkoznak, és ebbe a körbe a szerződéses partnereket is beleértjük. 6. rész: Az informatikai hálózat és hálózati alkalmazások használata Mindennapi munkánk rutinja, hogy a munkakörünkhöz kapcsolódó hálózati tárhelyeket és alkalmazásokat használjuk. Az, hogy milyen hálózati tárhelyeket és alkalmazásokat érünk el, a munkakörünk dönti el, és ezeket a jogosultságokat a szervezeti vezetőnk igényli meg részünkre az Informatikai Csoporton keresztül. A jó gazda gondosságával kell eljárnia a szükséges és elégséges elvet alkalmazva, hiszen az ügyviteli rendszerek szolgáltatójától igényelt hozzáférések nincsenek ingyen, valamint információbiztonsági szempontból sem szerencsés, ha túl szűkre vagy éppen túl tágra van ez a jogosultsági kör megállapítva. A cél az, hogy a mindennapi munkavégzés során keletkező adatokat biztonságos módon tárolják el. Megoldott legyen a szükséges alkalmazások elérése, figyelembe véve a várható helyettesítések lehetővé tételét is. SZAB-IBIR 4.1.5 és 4.1.6 fejezetei A hálózaton csak az IT-szolgáltató által biztosított és üzemeltetett IT-eszközök lehetnek, amely úgy valósul meg, hogy minden normál hálózati csatlakozási pont védve van. A tárgyalókban lévő csatlakozási pontok alapesetben tiltottak, ha azokat használni szeretnénk, előre meg kell igényelni, aktiváltatni kell a használat időtartamára. Amennyiben egy tárgyalóban számítógép is található, érdemes a tervezett megbeszélés előtti napon leellenőrizni, hogy nem esett-e ki tartományból. Azt talán kevesen tudják, hogy ha egy számítógépet nem használnak egy hónapig, akkor azt automatikusan leválasztják, és ebben az esetben csak a HelpDesknél történő bejelentés után tudják azt újra a hálózatra tenni, és ehhez még a helyszínre is ki kell jönnie a szakembernek. Én nem olyan régen kerültem ilyen helyzetbe, mázlim volt, meg tudtam oldani, de ez csak a szerencsémnek volt köszönhető. Ezért tanácsolom azt, hogy érdemes a helyszínt előző nap megtekinteni, leellenőrizni a számítógépet, nehogy meghiúsuljon emiatt egy megbeszélés. Vannak olyan ügyviteli rendszereink, amelyekhez létezik távoli elérés. Ezt a hozzáférést a szolgáltató biztonságos csatornán, külön eszközzel (USB eToken) és jelszóval védett távmunkavégzési felületen nyújtja. A távoli számítógépen csak a megjelenítés és a bevitel történik, azonban adatot kijuttatni vagy betölteni nem lehetséges. Visszatérve a hálózati tárhelyekre, a funkciógazdának a jogosultság-kiosztások naprakészen tartásán túl figyelmet kell fordítania a tárhellyel való gazdálkodásra is. A mi osztályunknál az a szokás, hogy a négy évnél régebbi anyagokat archiváljuk. Ez év elején írtuk a 2010-ben készült anyagainkat DVD-re. Járjon el felelős, tudatos felhasználóként! Susán Janka Oroszország nukleáris energetikája - válaszok a XXI. század műszaki kihívásaira - 2. rész Tisztelt Olvasók! Akik velem tartanak cikksorozatunkban, felidézhetik vagy megismerhetik az atomenergetika 80 éves történetét Oroszországban, a világ legnagyobb területű országában, és képet kaphatnak arról, hogy milyen válaszokat terveznek a XXI. század műszaki kihívásaira. A Honvédelmi Állami Bizottság (GKO) Sztálin által aláírt utasítása 1945. augusztus 20-án létrehozta a GKO-nak az atomenergia felhasználásának összes területét irányító, rendkívüli felhatalmazással rendelkező Speciális Bizottságát, amelynek vezetője Lavrentyij Berija belügyminiszter lett. Tagja volt a bizottságnak Kurcsatov és Pjotr Kapica akadémikus is, ez utóbbi azonban a Berijával való nézeteltérése miatt visszautasította a részvételt a bizottságban [1]. A 2. sz. Laboratóriumban Kurcsatov irányításával megkezdték az első szovjet atomreaktor, az U238 neutron besugárzásával plutóniumot termelő, grafitmoderátoros, hűtés nélküli, 20 W teljesítményű F-l berendezés építését. A grafittéglákból összerakott, 7,5 m külső átmérőjű gömb belsejében lévő furatokban helyezték el az uránrudakat és a neutronfluxust szabályozó rudakat. A kritikus állapotot 1946. december 25-én érték el [2], Az F-l reaktorral szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy az U238 töltetű, grafitmoderátoros reaktor alkalmas plutóniumtermelésre, de a honvédelmi célokra szükséges mennyiséget csak nagyságrendileg nagyobb teljesítményű reaktorral lehet előállítani. Ezért a Népbiztosok Tanácsának Speciális Bizottsága 1945. november 30-án határozatot hozott a 817. számú üzem (a későbbi Majak) létrehozásáról, benne az A-l nevű, 100 MW teljesítményű, mesterséges hűtésű urán-grafit reaktorral. A Majak helyszínét maga Kurcsatov váPjotr Kapica akadémikus lasztotta ki az Urál-vidéken, Cseljabinszktól északra, 100 km-re. Az itt „készült” plutónium már elegendő volt ahhoz, hogy a Szemipalatyinszktól nyugatra, 170 km-re lévő kísérleti telepen 1949. augusztus 29-én két, egyenként szubkritikus plutónium félgömb összelövésével (implóziójával) felrobbantsák a Szovjetunió első, 22 kilotonnás atombombáját, s ezzel megtörjék az USA atommonopóliumát [1], Forrás: 1. https://ru.wikipedia.org/wiki/C03danue_ coeemcKoü_amoMHOü_6oM6u 2. https:/lru.wikipedia.org/wiki/tF-l_(peaKmop) Kimpián Aladár ny. főmérnök A grafitmoderátoros F-1 reaktor építés közben és kész állapotban
