Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-07-01 / 7. szám
2015. július ■■■■■■I <#> „ „ mym paksi atomerőmű 17 „Piszkos 12" Az emberek követhetnek el hibákat, amiket nem lehet előre jelezni, bármikor bekövetkezhetnek. Minden tevékenység során számolni kell ezekkel a hibakockázatokkal és meg kell próbálni kiküszöbölni őket. e 1. A túlzott magabiztosság, vagy önbizalom a munkával és/vagy képességgel kapcsolatban. Az NBSZ 2.2.2. kimondja, hogy „Az engedélyes szervezet és a beszállító szervezetek vezetőségének minden szinten következetesen és határozottan el kell várniuk és támogatniuk kell az erős biztonsági kultúrához szükséges hozzáállást, valamint biztosítani kell, hogy a munkavállalók felismerjék és megértsék a biztonsági kultúra kulcsfontosságú szempontjait. Ezt többek között úgy kell megvalósítaniuk, hogy nem támogatják a túlzott magabiztosságot..." Jelentős figyelmet kell fordítanunk a túlzott magabiztosság felismerésére és megakadályozására, hiszen a biztonsági teljesítmény hanyatlásának egyik tipikus megnyilvánulása a túlzott magabiztosság. Ezt a jelenséget múltbeli jó teljesítmény, független értékelésekből származó dicséretek és a nem igazolható megelégedettség idézheti elő. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Tanácsadó Csoportja (INSAG) a leépülést 5 fázisban határozta meg. Ezek a következőek: túlzott önbizalom, önelégültség, tagadás és visszautasítás, a veszély, valamint a teljes összeomlás. A túlzott magabiztosság jelei: önteltség; tudáshiány palástolása; képmutatás; téves önértékelés; félelem a visszajelzésektől és kritikáktól; nem kérdez, és nem kéri ki más véleményét, téves feltételezések; megrögzült szokások; mindent bevállalás é 2. Szabályszegés adónak, melyet neki nyugtáznia kell, hogy jól értette-e a feladatot a fogadó fél. Abból is adódhatnak kommunikációs problémák, ha valaki sok idegen szót, zsargont használ. Szabatos, műszaki nyelvet célszerű használni zsargonszerű kifejezések nélkül. 4. Hiányos előkészítés Hiányos előkészítést eredményezhetnek pontatlan munkadokumentumuk, hiányzó engedélyek és a hiányzó eszközök. Mielőtt munkának lát valaki, győződjön meg a szükséges dokumentációk, engedélyek rendelkezésre állásáról; továbbá fordítson figyelmet a vonatkozó eljárásrendek, technológiák, engedélyek előírások használatára! Munkavégzés előtt fel kell mérni a szerszám-, eszköz- és segédanyag-használati igényeket. A nem megfelelő állapotú munkaterület és a tisztázatlan célok is a hiányos előkészítés mutatói. A munkakörnyezetre, helyzetre vonatkozó általános szabályokat és felelősséget mindig tisztázni kell a munka megkezdése előtt. fiái* 5. Figyelemelvonás A biztonsági kultúra egyik fontos kulcsa a szabályok, eljárásrendek használata és betartása. Fontos, hogy a munkavégzést szabályozó eljárásrendek, szabályzatok világosan legyenek megfogalmazva, és a napi alkalmazás céljára legyenek használhatóak. Különösen fontos, hogy az üzemeltető személyzet megértse, hogy az eljárásrendek és szabályzatok nem öncélúak, hanem magunk és környezetünk védelmében készültek. A nukleáris iparágban elfogadhatatlan a „szokások szerinti" viselkedés és az olyan kifogás, hogy valaki nem tudja, milyen szabályokat kell betartani; nem ismeri a szabályok tartalmát, vagy nem tudja, hogy hol keresse a szabályokat. Szintén nem megengedett, hogy valaki kényelmes és megszokott módon cselekedjen a szabályokat mellőzve, és azok változásait ne kövesse nyomon. Munkavégzés során az elvégzendő feladatra való összpontosítást megzavarhatja, ha valaki, szabadság előtti munkanapját vagy éppen szabadság utáni első munkanapját tölti. Ugyanígy figyelemelterelő lehet az étkezés előtti vagy utáni közvetlen időszak. Elvonhatja a figyelmet a munkáról a zavaró környezet (zaj, rossz világítás), összetéveszthető helyszínek (a blokkok szimmetrikus elhelyezkedéséből adódóan), berendezések, kijelzők; vagy ha többször fordul elő, hogy ugyanazon a helyszínen több vállalkozó is munkát végez. Magánéleti problémák esetén is tisztában kell lenni, hogy ilyen helyzetben is nagyobb a figyelemelvonás kockázata. f 6. Nagy munkaterhelés 3. Kommunikációs problémák Az atomerőműben csoportosan végzett tevékenységek során elengedhetetlen a félreérthetőség nélküli kommunikáció. Kommunikációs problémát jelenthet a hiányosan és pontatlanul átadott információ, valamint az visszaigazolás hiánya arról, hogy megértették az utasítást. Fontos, hogy az utasítást adó személy tömören, világosan megfogalmazva és a leglényegesebb részleteket kiemelve érthetően adja át az információt. Probléma a háromutas kommunikáció hiányos alkalmazása, valamint a szóbeli közlésnek ellentmondó testbeszéd is. A háromutas kommunikáció azt jelenti, hogy az információt adó megszólítja a fogadó személyt és közli a világosan, pontosan megfogalmazott információt. Eztán a fogadó visszamondja a közlést az 7. Időkényszer magunk elé. Ha túl sok munkát időzítünk egyetlen napra, az csak feszültségét okoz. Állítsunk fel fontossági sorrendet. Szánjunk időt az előkészítésre, a másnap időbeosztásának átgondolására. Feladatvégzés közben szüneteket kell tartani még akkor is, ha éppen nagyon jól megy a munka. Munka közben koncentráljunk maximálisan a feladatra, lehetőség szerint minden zavaró inger kiszűrésével! Ha vannak kellemetlen feladatok, azokat a legjobb azonnal elvégezni és nem halogatni. 8. Új helyzet Emberi mivoltunkból adódóan nem szeretjük a szokatlan, új helyzeteket. Ezek szorongást, félelmet, stresszt válthatnak ki belőlünk, és ilyenkor megnő a kockázata annak, hogy hibázunk munkavégzés során, de az egészségünk rovására is mehet. Legtöbben a szervezeti változásoktól, valamint a működés és szabályváltozásoktól tartanak. Szorongást válthat ki belőlünk egy első alakalommal végzett feladat, ha a megszokottól eltérő körülmények között és ismeretlen munkavégzési feltételek mellett kell dolgoznunk. Ezen esetekben a legtöbb, amit tehetünk, hogy tudatosítjuk magunkban a változást, és az új helyzetnek megfelelően jól átgondoltan, körültekintően járunk el tevékenységünk során. 9 9. Ismerethiány Ismerethiány az, amikor munkánk során egy feladattal kapcsolatban nem áll rendelkezésünkre a hatékony megoldáshoz szükséges ismeret, szakértelem, tudás. Ennek hátterében elégtelen szaktudás, gyakorlat hiánya vagy korlátozott rövidtávú memória állhat. Az ismerethiányt ne próbáljuk feltételezésekkel vagy következtetésekkel kezelni, mert ezáltal munkánkat pontatlanul vagy lassabban végeznénk! A tudáshiány palástolása túlzott magabiztossághoz vezet. Az atomerőműben számos tevékenység nehéz munkakörülmények (pl. szűk terek, zaj, rezgés, kedvezőtlen hőmérséklet, klíma), illetve kockázatokat hordozó munkakörülmények (pl. ionizáló és elektromágneses sugárzás, feszültség alatti munkavégzés) között végezhető, ezért sokan nagy munkaterhelésnek vannak kitéve. Nagyobb terhelést érzünk akkor is, amikor kényelmetlen testhelyzetben vagy a magasban (állványon, pódiumon) végzünk munkát. Ezek a munkakörülmények sokkal nagyobb figyelmet, összpontosítást igényelnek. Nagy munkaterhelést jelent, ha összetett feladatokat vagy több párhuzamos feladatot kell ellátnunk, de a monoton tevékenység is. A párhuzamos feladatvégzés (amikor egyszerre több dolgot csinál valaki) a számítógépnek való, az emberi agy nem képes erre. Érdemes először befejezni az elkezdett munkát és csak utána fogjunk hozzá a következőhöz! ^ 10. Fáradtság HU A fáradtság szubjektív, mindenki másképpen éli meg és számos oka lehet. Legtermészetesebb oka az alváshiány, ám betegség vagy stressz is állhat a háttérben. Váltóműszakban dolgozó kollégák gyakrabban érezhetik magukat fáradtnak, hiszen biológiai órájuk folyamatosan változik. Monoton tevékenység, ingerek hiánya vagy túlsók inger is fáradtság érzéséhez vezethet. Szerencsére a fáradtság kezelhető, de többnyire csak életmódbeli és/vagy napirendi változással. Hit 11. Nem megfelelő csapatmunka A legtöbb ember időhiányban szenved, és több feladata van, mint amennyi belefér a munkaidejébe. Ennek az időkényszernek számos oka lehet, pl.: szoros határidő, rosszul felmért időigény, túl sok feladat, ütemezési problémák, nem megfelelő munkarend, rossz időgazdálkodás vagy az utolsó pillanatra hagyás. Mikor összeállítjuk napi vagy heti elvégzésre váró feladatunkat, mindig reális, elérhető célokat tűzzünk A szervezeti célok elérését a munkatársak közötti együttműködés minősége döntően befolyásolja. Ezért a csapatmunka elengedhetetlen egy cég hatékonysága és versenyképessége szempontjából. Ha a csapatmunka nem megfelelően működik, annak olyan okai lehetnek, mint: személyes konfliktusok, egyéni ambíciók előtérbe helyezése, a közös cél hiánya, a tekintély nélküli vezető vagy gyenge együttműködés. Együttes szabályrendszer megalkotása és annak napi gyakorlata segítheti a megfelelő csapatmunkát. 12. A saját hibakockázatok ismerete... Ll.
