Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-06-01 / 6. szám
Fotó: Lehmann Katalin 2015.június J&f „ „ mym paksi atomerőmű 23 Ajánljuk hazánk tájait, nevezetességeit Barangolások a Kelet-Mecsek tájain - Zengő Az előző számban megjelent veszprémi városnéző kirándulásunk után forduljunk kissé délre, Pécs irányába. Ezúttal magunk mögött hagyva a nagyvárosok zaját, látogassunk el az ország egy igen kedvelt kirándulóhelyére, a Kelet-Mecsekben magasodó Zengőre. A Kelet-Mecsek legérintetlenebb táján fekszik a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengő (hegy). A ritkán Zöngő ejtésváltozattal használt Zengő középkori neve Vas-hegy volt. Nevét a népmonda azzal magyarázza, hogy „zúgása” a hegyben rekedt kincskeresők kiáltásai, míg mások a szél zenélő hangjait vélik felfedezni morajában. A Zengő magassága 682 méter, alkotó kőzete permi homokkő, jura és triász kori mészkő. Kedvelt kirándulóhely a völgyekkel, hegyhátakkal és patakokkal tarkított vidék. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága szervezett túraajánlatokat kínál az aktív kikapcsolódás iránt érdeklődőknek, akik akár 10 km-es túrákat is megtehetnek. A túracsomagok megtekinthetőek az igazgatóság honlapján. A Zengő színes és változatos élővilágát a mediterrán és kontinentális éghajlati jegyeket ötvöző klímájának köszönheti. Mintegy 9348 hektáron, a hegy lankáin terül el a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet (1977). Itt él a szigorúan védett bánáti bazsarózsa egyedeinek mintegy kilencven százaléka, a mediterrán éghajlatot kedvelő kaukázusi zergevirág, az olasz müge, a szúrós csodabogyó, a baranyai peremizs, illetve még számos védett növény. Jellegzetes látvány nyújt a Nagymezőn elterjedt tavaszi hérics, a fekete- és leánykökörcsin és az agárkosbor. A Kelet-Mecsekben számtalan madárfaj is fészkel; fekete harkály, fekete gólya, héja, egerészölyv, darázsölyv, békászó sas, zöld küllő és még hoszszan folytathatnánk a sort. Kirándulásaink és a hosszú túrák megtétele után a Zengő lábainál található települések bármelyikében kellemes pihenést tehetünk: Kisújbánya, Hosszúhetény, Pécsvárad, Pusztabánya, Püspökszentlászló, Zengővárkony, Zobákpuszta várja az utazókat. Az ország egyik leghíresebb szelídgesztenyés ligeterdejében található a neves természetjáró és televíziós szerkesztő, Rockenbauer Pál sírja. Számos, a Zengőhöz köthető mondával, szokással találkozhatunk a leírásokban és a máig élő népi emlékezetben egyaránt. Ma is élő népszokás az ún. húsvéti bárányles, amelyen a hosszúhetényi férfiak vesznek részt. Férfiak kisebb-nagyobb csoportja minden húsvét hajnalában megteszi azt az utat, amely az 1850 körül emelt Bocz-keresztig vezet. A szokás az első világháborúig vezethető vissza. Egy másik monda szerint a pécsváradi vár altemploma alól ősi alagút vezet egészen a Zengővárig, ami sokszor adott menedéket bujdosónak, üldözöttnek. A Zengő mondája az is, hogy minden évben egyszer a virágvasárnapi mise ideje alatt megnyílik a hegy gyomra, ahonnan aztán nagy moraj hallatszik fel, amit a bennrekedt kincskeresők, illetve a kincskereső asszonyoknak a hegy gyomrában felejtett gyermekük utáni zokogó kiabálása okoz. Szent László állítólag egy alkalommal a Mecsekben vadászott, amikor egy meseszép völgyben lelt menedéket, ahol kápolnát alapított. Ez Püspökszentlászló eredetmondája. Túraútvonalak és tanösvények, mély völgyek és hosszú hegyhátak pompás látványa várja a Kelet-Mecsek vidékére látogatókat. Ha sétánk során csendesen, figyelmesen járunk, szinte mindenütt meghallhatjuk a madarak kedves énekét, az erdei avar nyüzsgő, ám halk neszét, és megérezhetjük a fák ágain oly’ lágyan zenélő szél muzsikáját; a Zengő hangjait. Az előző számban megjelent kérdésünkre (Mit ábrázol a kép?) a helyes válasz: I. (Szent) István király és Gizella királyné szobra Következő feladványunk: Mit ábrázol a kép? Lehmann Katalin 17. Német Nemzetiségi Nap 17. alkalommal szervezte meg a német nemzetiségi napot a paksi Német Nemzetiségi Önkormányzat a Sárgödör téren. A rendezvényen idén is átadták a német nemzetiségi kultúra és emberi kapcsolatok ápolása, fejlesztése érdekében végzett közéleti tevékenység elismerésére alapított Arany Rozmaring díjat - ezúttal Horváthné Miszlai Katalin, a Paksi Bezerédj Általános Iskola nyugalmazott pedagógusa részesült elismerésben. Paks város etnikai képe ma már teljesen mást mutat, mint egykoron. A nagyszámú német lakosság mára abszolút kisebbséget alkot, a kitelepítések és az asszimiláció következtében. Pakson 2001-ben körülbelül 400-an vallották magukat németnek, ez a város lakóinak 1,6%-a, azonban ez az arány nem sokat javult napjainkig. Paks város sváb népszokásairól és jellegzetes halászlevéről messze földön híres. Városunk igen sok sváb rendezvénynek ad otthont. 2000 óta folyik német nemzetiségi táncoktatás gyermekek részére. Régóta és nagyon jól működik a német klub, évente több rendezvényük van általános iskolák német nemzetiségi osztályaiban tanuló diákok számára, autóbuszos kirándulásokat szerveznek, és közkedvelt a svábbál és a német nemzetiségi nap is. Az önkormányzat fő feladatának tartja a hagyományok és a német nyelv használatának megőrzését, fenntartását. Idei hagyományos rendezvényét, a német nemzetiségi napot május 16-án tartotta meg a paksi Német Nemzetiségi Önkormányzat a Sárgödör-téri sörsátorban. A rendezvényt Féhr György, a paksi Német Önkormányzat elnöke és Süli János, Paks város polgármestere nyitotta meg. Immár hagyományosan a Roger Schilling zenekar indította a programot, majd színpadra léptek a paksi általános iskolák nemzetiségi csoportjai, és a 2012 őszén megalakult Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület Tánccsoportja. A Paksi Német Nemzetiségi Önkormányzat idén is döntött a német nemzetiségi kultúra és emberi kapcsolatok ápolása, fejlesztése érdekében végzett közéleti tevékenység elismerésére alapított Arany Rozmaring díj odaítéléséről. Az eddigi díjazottak Racskó Steffi, Kovácsné Váraljai Klára, Pintér Anikó, Schämer Imréné és Szabadi Jánosné voltak. Az idei díjat Horváthné Miszlai Katalin, a Paksi Bezerédj Általános Iskola nyugalmazott pedagógusa vehette át, aki aktívan részt vett a német nemzetiségi programok, rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Az önkormányzat kiadásában jelent meg a magyarországi németek szokásairól és történelméről szóló kiadványa, melyet a mai napig is használnak a német nemzetiségi oktatás keretében. A nap sztárfellépője a Sramlikings együttes volt, és a napot bál zárta a Diamant zenekarral. Orbán Ottilia GYASZKOZLEMENYEK Az atomerőmű dolgozói megőrzik elhunyt munkatársaik emlékét. Nagy Ernő (1940-2015) 74 éves korában, 2015. január 4-én elhunyt Nagy Ernő, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1940. május 8-án született Bükkszéken. 1982. november 9-én vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. 1993. augusztus 1-jén történő nyugdíjazásáig az Üzemviteli Igazgatóság Turbina Osztályán dolgozott turbinagépész munkakörben. Temetése 2015. január 16-án, Pakson a Fehérvári úti temetőben volt, ahol családja, barátok, ismerősök, volt munkatársak vettek tőle végső búcsút. Molnárné Horváth Judit (1960-2015) 2015. május 9-én, életének 55. évében, elhunyt Molnárné Horváth Judit, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1960. április 14-én született Dombóváron. 1985. március 11-én vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. 2006. november 11-én történő rokkantsági nyugdíjazásáig a Humánpolitikai Főosztály Szociálpolitikai Osztályán dolgozott humánpolitikai előadó munkakörben. Temetése 2015. május 16-án, Pakson, a Fehérvári úti temetőben volt, ahol családja, barátok, ismerősök, volt munkatársak vettek tőle végső búcsút. Kissné Farsang Erika
