Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-06-01 / 6. szám

22 j&r <#> „ . mym paksi atomerőmű 2015. június Hogyan töltik napjaikat nyugdíjasaink? Pákái László A Paksi Atomerőmű Vállalat egyik alapító tagjával, Pákái Lászlóval beszélget­tem. Felhívtam telefonon, hogy felkérjem az interjúra, és meglepetésemre a kö­zel négy évtizede történt eseményeket úgy idézte fel, mintha tegnap lettek volna.- Mikor kerültél a PAV-hoz, melyik te mieten dolgoztál?- Az egyetem elvég­zése után a visontai erő­műben helyezkedtem el. Az iparági körökben egyre többet lehetett hallani a paksi nagyberuházásról. Figyelemmel kísértem az építkezést, és amikor hallottam, hogy megin­dultak a felvételek, jelent­keztem. A visontai hét év után, 1976-ban kezdtem meg a munkát a Paksi Atomerőmű Vállalatnál. Kevesen voltunk akkoriban a cégnél, az íróaszta­lok üres papírokkal vártak bennünket. Fiatalos lendülettel elkezdtük a szerve­zetek kialakítását, az alapok lerakását. Nem gondoltunk arra, hogy a „történe­lem” részesei leszünk. A kezdeti időket szép emlékekként őrzöm. A Kalorikus Osztály vezetésével kezdtem a munkám, majd a Gépészeti Osztály vezetője lettem 1984-ig. A Szimulátorköz­pont irányítását 2003-ig láttam el, majd a Straté­giai Főosztályra kerültem, ahonnan az első adandó alkalommal 2004-ben nyugdíjba mentem.- Hogyan emlékszel vissza a kezdeti és az erő­műben eltöltött időkre? -Az erőmű üzembe helyezésének nagy pillanatait már sokan színesen elmesélték, én bennem inkább a hétköznapok emlékei maradtak meg. Szívesem emlékezem vissza okos kolle­gáimra és kedves kolleganőimre.- Mivel töltőd a napjaidat?- Mindig van legalább tíz elvégzendő feladatom. Családi házban élünk, ahol akad bőven tennivaló. A kertben szíve­sen dolgozom. Sokat olvasok, viszonylag szisztematikusan, ami azt jelenti, hogy egy-egy szerzőtől sorban, lehetőleg min­dent elolvasok. Már „végeztem” az orosz klasszikusokkal, Dickensszel, Thomas Mann-nal, Steinbeckkel. Most a magya­rok vannak soron. Jelenleg Krúdy a ked­vencem. A kortársak közül Nádast és Es­­terházyt szeretem.- Szerettek utazni, világot látni?- Az utazás már fárasztó, fiatalko­runkban sokat utaztunk, nagyon sok szép emléket őrzünk. A nyár nagy részét a Balatonon töltjük. A kert ott is ad elég munkát. Hajnalonként elmegyek hor­gászni. A balatoni horgászat minden mástól különbözik, elsősorban a Balaton miatt. Általában még sötétben megyek ki, akkor még kevesen vannak, és el tu­dom kapni a napkeltét. Csodás látvány, megéri a korai ébredést, nem lehet betel­ni vele. Főleg békés halakra horgászok, keszeggel, kárásszal ellátom a szomszé­dokat, a pontyokat megtartom. A leg­nagyobb balatoni pontyom 8,9 kiló volt.- A konyhában vagy kint a szabadban te is szoktál főzőcskézni? Egy festmény és mögötte egy festő ■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■Hi Idén tavasszal Párizsban jártunk, és az egyik legemlékezetesebb élményem a Musée de L'Orangerie kiállítása volt. Az épület két ovális alakú, természetes fénnyel megvilágított termében Monet nyolc, körülbelül két méter magas és hat-nyolc méter széles tavirózsás festménye tekinthető meg - a látvány magáért beszél a mellékelt képen. A termekben körültekintve a festő gyönyörű giverny-i kertjében érezhetjük magunkat. Ott állhatunk a tó partján, látva a gyönyörű színeket, fényeket, tükröződéseket. Nem a pontos mását, hanem a látvány befogadása után a festőben keletkező élményt, impressziót, érzel­meket. Monet 1840. november 14-én született Párizsban, édesapja kereskedő volt. A család 5 év múlva Le Havre-ba költözött a biztosabb megélhetés végett. Az iskolában füzeteibe szíveseb­ben rajzolt karikatúrákat, mint tanult belőlük. 15 évesen már az egész városban karikaturistaként emlegették, sok megren­delést kapott, szépen keresett vele, még félretenni is tudott. Ez a kis spórolt pénz segítette később, hogy elindulhatott festői pályája. Édesapja is támogatta elképzeléseit, de jól jött volna számukra a város ösztöndíja, amelyet azonban nem sikerült elnyerni, így családi támogatással ment Párizsba tanulni 1859 tavaszán. A saját útját járta, és ezt apja nem nézte jó szemmel, megvont tőle minden anyagi támogatást. Első sikereit 1865- ben és 1866-ban érte el, amikor a Szalon kiállítására bekerült képeiről elismerően nyilatkoztak a kritikusok. Az ezt követő években azonban a családja segítségét kellett kérnie megél­hetéséhez, akik azzal a feltétellel segítettek, ha megszakítja kapcsolatát élettársával Camille-lal, aki éppen első gyermeküket, Jeant várta. Látszólag eleget tett a család kérésének, de valójában nem szakította meg kap­csolatukat. 1870-ben a francia-porosz háború hatására Londonba utaztak, és csak a párizsi kommün bukása után tér­tek vissza. A hazatérésben közrejátszott apja halála is. Argenteuil-be költöztek, ahol az apai örökségnek és az Angliában eladott képeknek köszönhetően jobb körülmények között éltek. 1878-ban megszületett második fiuk, Michel, majd a következő évben felesége meghalt tü­dőbajban. 1890-ben vette meg a giver­ny-i birtokot, és két évre rá újra megnősült. 1900-ban egyik szemére átmenetileg megvakult, és szemproblémái már élete végéig elkísérték, később hályogot diagnosztizáltak mindkét szemén. Élete utolsó szakaszában a giverny-i kert megterve­zése, megépítése, ápolása és főleg a szépségeinek megfesté­se volt a fő célja, 250 képe készült itt. A kert olyan gyönyörű lett, hogy sokan keresték fel, és egyfajta referenciaponttá, találkozási hellyé vált, amely máig látogatható. Egészségi álla­pota felesége, majd idősebb fia elvesztése után megrendült, de tovább dolgozott nagy tervének megvalósításán - amely­ben George Clemenceau politikus is támogatta -, tavirózsás képeinek az Orangerie-ben történő kiállításán. Élete utolsó napjáig, 1926. december 5-ig ezeken a képeken dolgozott, s a festményeket a francia államnak ajándékozta. A kiállítás 1927 májusában nyílt meg, és azóta nyújt felejthetetlen élményt az odalátogatóknak. Susán Janka- Igen, szívesen veszem kezembe a főzőkanalat. Nagyon finom halászlét fő­zök, ezenkívül szeretek süteményeket sütni és fagylaltot készíteni.- Szereted a szekszárdi borokat?- Nagyritkán egy-egy pohárkával el­fogyasztok, de nem vagyok borszakértő.- Családodról mondanál pár szót?- Feleségemmel Szekszárdon élek, 46. éve vagyunk házasok. A lányom Pé­csett él, az unokám a nyáron lesz 2 éves.- Mit üzennél a fiataloknak, akik az erőműben a stafétabotot továbbviszik?- Hajrá! Vadai Zsuzsa Törzsgárdatagsági elismerések 2015. május — 10 éves — Lovas Tibor Baranya István Feil Mihály Magyar Imre Orosz Lajos Góbor Ferenc Kovács Mónika Strasszer János Manga László Nicki László ÖVIG UVFO KTO KÁIG KAFO RKO KÁIG KAFO AKO KÁIG KAFO AKO BIG SKVFO DO BIG SKVFO DO BIG SKVFO KVO BIG SKVFO KVO BIG SKVFO KVO GIG SZGFO KSZO 30 éves — Varga István Brucker Zoltán Májer József Wolf Józsefné Strausz Tamásné UVIG UVFO RO ÜVIG ÜVFOTO KÁIG KAFO RKO HŰIG HUFO MSZO HŰIG HUFO JLO Nyugdíjba vonult kollégáink 2015.június Június hónapban felmentését megkezdte: Pintye Gyula ÜVIG ÜVFO VÜO szolgálatvezető

Next

/
Thumbnails
Contents