Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-06-01 / 6. szám

Fotók: Bodaiki Ákos 10 mmmmkmii 2015. június OSZTÁLYTABLÓ Turbina és Forgógép Karbantartó Osztály mym paksi atomerőmű Füredi János karbantartási műszaki ellenőr _ , , Szekszárdon született 1974-jJH ben. Pakson él, itt járt isko­­■ k f jH lába. Az általános iskola be­£ B ^ JjLflH fejezése után az Energetikai Szakközépiskola és Kollé­­giumban folytatta tanulmá­nyait általános gépszerelő és karbantartó szakon. A középiskolából kikerülve a Piakész Kft.-nél kez­dett dolgozni 1993-ban. Itt megismerkedett a laka­tos, festő, asztalos és kőműves szakmákkal. A kö­vetkező évben adódott egy új lehetőség, felvették a DC Gépszer Kft.-hez, az erőmű raktározási szerve­zetéhez került mint targoncavezető. Munka mellett technikumba is járt Pécsre, ahol 1995-ben szerzett karbantartó technikusi képesítést. Hamarosan elérkezett a következő váltás, amikor 1997-ben átvették a Forgógép Karbantartó Osztályra lakatos munkakörbe. Idővel a szakterületi tevékeny­ségeket átszervezték, ezt követően technológusként folytatta munkáját a légtechnikai művezetői egység­nél. Egy forgógépes dokumentációtár létrehozását kapta feladatául az osztályon, illetve diszponensi fel­adatokat is ellátott az SAP korai időszakában. A szakterület azóta is változatlan, az atomerőmű állományába 2002 augusztusában került, 2007-ben művezetői kinevezést kapott, majd 2010 óta karban­tartási műszaki ellenőrként igyekszik egyengetni a légtechnika rögös útjait. Feladatai közé tartozik az erőmű területén lévő összes légtechnikai rendszerelem (ventilátorok, lég­kezelők, csappantyúk, szűrők, légcsatornák) kar­bantartásának koordinálása, műszaki ellenőrzése, kapcsolattartás a műszaki és logisztikai szerveze­tekkel, légtechnikai kapcsolódású projektek vélemé­nyezése, illetve az egyre nagyobb hangsúllyal bíró ideiglenes szellőztetésekhez szükséges berendezések specifikálása. Ezenkívül sugárvédelmi megbízotti feladatokat is ellát. Úgy érzi, hogy e terület tartogat még jócskán kihívást a számára, szereti a munkáját, s hozzáteszi azt is, hogy mindig tanul valami újat. Szerinte addig tud az ember fejlődni, amíg hajtja a tudásvágy. Ez az ő esetében jelenleg abban is meg­nyilvánul, hogy a Dunaújvárosi Főiskolán gépész­­mérnök szakon tanul. János Pakson él feleségével és két gyermekével. Sára tíz éves, Gergő nyolc. Szereti velük tölteni sza­badidejét, amikor van rá lehetőség, kirándulnak vagy kerékpároznak. Hobbija a házimozi, a hi-fi rendszerek és a régi amerikai autók - ha ideje engedi, a műhelyében sze­­relget. GYNYP Zoltán György üzemvezető Kollégánk Budapesten született, ott végezte el az összes tanulmányát, s lett végül a Buda­pesti Műszaki Egyetemen okleveles gépész­­mérnök 1989-ben. Még a diplomamunkája elkészítése előtti nyári gyakorlaton az Orszá­gos Mérésügyi Hivatalban (OMH) dolgozott - a szükséges egy hónapnál hosszabban. Ennek végén az osztályve­zető megkérte, hogy az államvizsga után rögtön jelentkezzen nála munkahely ügyében. Ez idő alatt a diplomafeladata is kialakult, amit később sikeresen megvédett. így az első munkahelye az OMH Nyo­más- és Hőmérsékletmérések Osztálya lett. Mint mondja, kellemes légkörű, jó munkahely volt, de lakásproblémák miatt mozgolódnia kellett. Ennek nyomán került az atomerőmű Irányítástechnikai Osz­tályára, a Méréstechnikai Laborba 1990-ben. Itt szintén nyomásmé­résekkel, hőmérsékletmérésekkel foglalkozott. 2001-ben sikerrel pályázta meg a már jó ideje betöltetlen üzemve­zetői állást a Forgógép Karbantartó Osztályon (FKO). Azóta itt dol­gozik. Elsősorban a turbina- és dízelgép-karbantartás üzemvezetését végzi, de éppen e státuszból fakadóan az egész osztály működésében, annak szervezésében részt vesz. A legfontosabbnak a műszaki tevé­kenység pontos, gondos, körültekintő végzését tartja, amiben - mint mondja - sohasem lehetünk elég jók: e törekvés hiánya nyilvánvaló következményeket eredményez. Munkatársunk a szabadidejében szeret sportolni, de semmiképp sem versenyezni. A bringázás a kedvence, önálló és társas túrákra is jár, ami kiváló kikapcsolódást jelent a számára. Szeret úszni, szereti a vizet (korábban búvárúszó volt). Hasonlóképp szeret kocogni, mert úgy tartja, ez a legjobb módja a lábízületek karbantartásának. Na­gyon érdekli a számítástechnika. Régebben programozott is, ma már csak a fejlődését figyeli és próbálja kamatoztatni a munkája során. Mindemellett filmekre, zenére, könyvekre is nagymértékben „vevő”, csak - mint megjegyzi - idő is kellene hozzájuk. Prancz Zoltán Baldauf János forgógép-karbantartó művezető Pakson született 1959-ben, általános iskoláit Dunakömlődön végezte. Középiskolai technikusi végzettségét Dunaújváros­ban, illetve Pakson, az Energetikai Szakközépiskola és Kol­légiumban szerezte meg. 1978 óta az atomerőmű dolgozója, igazi „régi motoros”. Az akkori Paksi Atomerőmű Vállalathoz került a karbantartásra, elmondása szerint épületek még alig voltak. Ez volt az első munkahelye, máshol nem is dolgozott. A helyszínen voltak, amikor megérkeztek az első alkatrészek a Szovjetunióból, ők revíziózták, ők szerelték be és helyezték üzembe a berendezéseket. A munkája na­gyobb részét a fő keringtetőszivattyúk (FKSZ) karbantartása teszi ki. Azóta folyama­tosan üzemeltetik és karbantartják ezeket. Külön büszke arra, hogy munkatársaival részt vettek a teljesítménynövelés munkálataiban, amelynek eredményeképpen 500 MW fölé sikerült a blokkok teljesítményét növelni. Ezenkívül az FKSZ-eken több rekonstrukciót, fejlesztést hajtottak végre, mellyel hozzájárultak az üzemidő-hosz­­szabbítás kedvező elbírálásához. Sok fiatallal dolgozik most együtt, hogy kineveljék a jövő generációját, átvegyék tőlük a stafétabotot. Láthatják és tapasztalhatják, hogy milyen elhivatottak a „régiek”. János családi házban lakik Paks-Dunakömlődön, amelyet a nagyszülei telkén épí­tett. Igazi tősgyökeres sváb család. Párja, Kata, Vas megyéből származik, és szintén erőműves, ő is „réginek” számít már, hiszen 1982 óta dolgozik itt. Két gyermekük van, fiuk Veszprémbe jár egyetemre, és úgy tervezi, hogy a nyári gyakorlatát az erő­műben tölti majd. Lányuk már dolgozik, jelenleg az Országos Atomenergia Hivatal munkatársa. Körülbelül kétszáz jelentkező közül választották ki a feladatra. János hobbija több mint negyven évig a méhészkedés volt, ami nagyapai örökség volt, ám jelenleg egyelőre nincs egy méhcsaládja sem, bár tervezi, hogy a nyugdíjas évei alatt újból foglalkozik vele. Sok munka van a ház körül, és Édesanyja otthoni munkájába is besegít. Túl sok szabadideje sajnos nincs, hiszen a főjavítások ideje alatt folyamatosan az erőműben van. A leállások között persze a kirándulásnak is van helye, és a nyaralásokat is erre az időszakra tervezik. Mindezek mellett őszintén vallja, hogy a legfontosabb dolog az életében a család, és mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon. OrbánO Györki László művezető Pakson született, a gimnáziu­mi érettségit is itt szerezte meg. Ezt követően a technikusi kép­zést a pécsi Zipernowsky Ká­roly Műszaki Szakközépisko­lában a gépkarbantartó, -javító szakon végezte el. Az atomerőműben 1984. június 5. óta dolgozik, be­lépése óta a karbantartási szakterület dolgozója. Je­lenleg a Turbina és Forgógép Karbantartó Osztály Külső Üzemi Karbantartási Művezetői Egység műveze­tője. Feladata a dízelgenerátorok, kis- és nagynyomású kompresszorok, nitrogén-, hidrogénüzem, hűtőgépház berendezései, vízkivételi művi, vegyészeti berendezé­sek forgógépei, valamint a fő- és segédépületi gázfúvók ellenőrzése, felügyelete, az ezzel kapcsolatos tevékeny­ségek koordinálása. Az elmúlt évtizedek alatt végzett munkája eredmé­nyeként 2000-ben az „Atomerőmű Kiváló Karbantar­tója” díjban, 2009-ben pedig Céggyűrű kitüntetésben részesült. László felesége Pakson, a Bóbita Bölcsődében csecse­mőgondozó. Fia Budapesten, a Budapesti Elektromos Művek Nyrt.-nél, lánya az Atomix Kft.-nél, az atom­erőmű területén dolgozik. Pakson, kertes családi ház­ban lakik családjával. Szeret kisebb-nagyobb ház körüli felújítási és szerelési munkákat végezni. Nagyon fontos számára a család, jól érzi magát otthon, a szűk családi körben. OrbánO

Next

/
Thumbnails
Contents