Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-06-01 / 6. szám

2015.június <#> „ „ mvm paksi atomerőmű ■■■■■■■■■■■■■■■■ Szentkirályi László forgógép-karbantartó művezető Nagykanizsán született 1960. március 30-án. Paksra 1970- ben került gyerekként, általá­nos iskolai tanulmányait is itt végezte el. Ezt követően Bu­dapesten, a Latinka Sándor Gép- és Villamosipari Szakközépiskolában szerezte meg a szakmai végzettséget 1978-ban. Az iskola be­fejezését követően a Szellőző Műveknél helyezkedett el, majd még abban az évben Paksra került. Lászlót érdekelte az atomerőmű, főleg a karbantartás része. Erős Imre, az akkori osztályvezető kalauzolta el a területen, és októberben már felvételre jelentkezett. Azóta is a Turbina és Forgógép Karbantartó Osztá­lyon dolgozik. Akkoriban még Lukács Zoltán volt az üzemvezetője, majd osztályvezetője. 37 éve lakatos­ként kezdett Zakál Zoltán művezetőnél, majd cso­portvezető, később művezető munkakörbe került. Azóta gyakorlatilag ebben a beosztásban dolgozik, ugyanazon az osztályon. Időközben technikusi mi­nősítő képesítést szerzett a pécsi Zipernowszky Ká­roly Műszaki Szakközépiskolában. Jelenleg 15 mun­katárssal és 6 atomixes betanulóval dolgozik, akik valószínűleg már a nyugdíjba vonuló kollégákat fog­ják kiváltani. Munkáját a 90-es években „Kiváló Dolgozó”, 2005-ben az „Atomerőmű Kiváló Karbantartója” díjjal ismerték el, 2014-ben pedig ezüstkártyás volt. Felesége az MVM Kontó Zrt. dolgozója. László­nak két fia van, az egyik már az erőműben dolgozik, szintén karbantartási szakterületen. Kisebbik fia a Pécsi Tudományegyetem villamosmérnöki szakán tanul. Nyáron itt tölti az erőműben a szakmai gya­korlatát irányítástechnikai szakterületen. Van egy majdnem hároméves kislányunokája is, akivel köl­csönösen odavannak egymásért. Szabadidejében szívesen kertészkedik, horgászik, rendezkedik a ház körül. Új hobbija, ami szinte már életmódjává is vált, az erőnlétmegőrző testedzés. Szívesen jár az Opti­mum Tréningközpontba, úgy gondolja, hogy mióta rendszeresen sportol, gerincproblémái is csökken­tek, és sokkal jobb a közérzete és erőnléte. Jövőre nézve a tervei közt szerepel a német nyelv elsajátítá­sa, mivel egyre több ideje lesz, így ezt az időszakot is hasznosan töltené el. Nagy kedvenc a kutya, van egy beagle-je, a vele való elfoglaltság is egyfajta örömteli időtöltés. Ha az élete legfontosabb dolgáról kérdezik, akkor teljes őszinteséggel mondhatja, hogy az mindig, mindenekelőtt a család. Szeretné szabadidejének legtöbb részét a későbbiekben is velük tölteni. OrbánO Antus Mihály Zsolt üzemvezető Születése óta Faddon él. Szü­lői példa hatására már korán a műszaki dolgok érdekelték: motorkerékpárok, autók és különböző gépek, így a pálya­­választáskor nem volt kérdés, hogy merre induljon. A középiskolai érettségit köve­tően a GATE Műszaki Főiskolai Karán tanult, ahol gépész üzemmérnökként 1991-ben diplomázott. Kezdő mérnökként első fontos munkahelye a lakhelyén, egy gépészeti tervezéssel, gépgyártással foglalkozó vállalkozásnál volt. Itt a gyakorlatban is elsajátította a szakma minden lényeges elemét a ter­vezéstől, a gyártáson, munkaszervezésen át a kivite­lezésig. A munka mellett gazdasági vonalon szerzett másoddiplomát 1996-ban. Az erőműbe 1999-ben került, a Karbantartá­si Igazgatóság Gépész Műszaki Osztály forgógépes szakterületére mint berendezésmérnök. Szivattyúk, ventilátorok karbantartási munkáinak előkészítésé­vel, műszaki problémáik kezelésével foglalkozott. A jelenlegi munkahelyére 2004-ben került. Feladata a forgógép-karbantartó üzem munkájának irányí­tása, emellett a műszaki átalakítások igényének fel­tárása, kezdeményezése és részvétel azokban. Napi kapcsolatot tart a karbantartási munkáik előkészí­tésében, végrehajtásában közreműködő műszaki, üzemviteli, biztonsági, beszerzési, valamint oktatási szervezetekkel. Mint mondja, büszkeséggel tölti el, hogy kollegáival sikeresen részt vehetett a blokkok teljesítménynövelésében, számos szivattyúkiváltás­ban, -átalakításban, a fő keringtetőszivattyúk mo­dernizációs feladataiban, ami mind a technológiai berendezések műszaki állapotát javította, megbíz­hatóságukat növelte. Munkatársunk a szakmai felkészültség, alázat és elhivatottság mellett fontosnak tartja a jó személyes kapcsolatokat, mert jelentősen hatnak az eredmé­nyes munkára. Lényeges számára, hogy a feladatok iránti lelkesedés, motiváció ne múljon el, ehhez sok­szor elég a szóbeli elismerés. Arra az esetre pedig, ha olykor becsúszik egy-egy hiba, Morita Akio, a SONY egyik alapítójának gondolatát tartja irányadónak: „Nem az a fontos, hogy rákenjük valakire a felelős­séget, hanem az, hogy megtaláljuk a hiba okát!” - és természetesen kezeljük azt, tanuljunk belőle. Zsolt nős, felesége, Csilla, a gyermekvédelemben dolgozik mint nevelőszülői tanácsadó. Gyermekeik, Antónia és Zsolt, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangé­likus Gimnáziumban tanulnak. A holtág közelsége miatt sok időt töltenek a víz mellett. Kollégánk sportkedvelőként elsősorban a technikai és a labdasportokat szereti. A maradék szabadidejét barkácsolással, vagy újabban régi hob­bijával, a terepmotorozással tölti. Prancz Zoltán Kovács Lajos karbantartási műszaki ellenőr Paksi születésű, az általános iskolát is itt végezte, majd a fővárosba került a szakiskolai tanulmányai idejére. Ezt kö­vetően - visszatérve Paksra - a Vak Bottyán Gimnázium­ban sikeres érettségi vizsgát tett, majd technikusi ké­pesítést szerzett Pécsett. A szakmunkásvizsga után két évig Budapesten dolgozott, 1979 nyarán a Paksi Atomerőmű építke­zésén vette kezdetét erőműves pályafutása. Az első három évben a Fémmunkás Vállalat berkein belül működött közre az erőmű szerkezeti munkáiban (nyílászárókat, álmennyezeteket szereltek). Közben a katonai sorkötelezettségnek is eleget kellett tennie. A Paksi Atomerőmű állományába 1983-ban került, a víz- és vegykarbantartó művezetői egységhez. Hamarosan a szervezet műszaki állományához csatlakozott munka-előkészítőként. Az első idő­szakban műszaki információk összegyűjtése és ke­zelése volt a feladata. A szakterületi átszervezések után a szivattyú-karbantartó művezetői egység elő­készítő technikusa lett. A szivattyúk karbantartása során felmerülő adminisztrációs és műszaki felada­tok ellátásával és a külsős cégek műszaki ellenőri tevékenységével bízták meg. Jelenlegi beosztásába 2010-ben került, Tumpek János kollégájával a külsős vállalkozók által végzett karbantartási munkák mű­szaki ellenőrei. Hozzájuk tartoznak az erőmű alap­­tevékenységéhez nem közvetlenül kapcsolódó, de nagy jelentőséggel bíró külső technológiai fűtő-hűtő rendszeri szivattyúk, valamint az összes búvárszi­vattyú karbantartása. Ellenőrzési körükbe a más művezetői egység által karbantartott berendezések­nél felmerülő műszaki problémák megoldására szer­ződött külső vállalkozók tevékenysége és a műszaki megfelelőség igazolása tartozik. Emellett az osztály használatában lévő tárgyi eszközök nyilvántartását immár több mint huszonöt éve vezeti, főosztályi lel­tár- és osztályszintű tárgyieszköz-felelős. A jövőre nézve is az eddigiekhez hasonló elképze­lései vannak: szeretné a munkáját továbbra is kollé­gáit segítve folytatni, és a felmerülő műszaki felada­tok rá háruló részét maximálisam elvégezni. Lajos nős, két gyermeke van. Robi a gödöllői egye­temen kutató mérnök, Vanda formatervező, Német­országban él a párjával. Felesége ügyész a Paksi Vá­rosi Ügyészségen. Szabadidejében szívesen foglalkozik lakókörnye­zete rendben tartásával, csinosításával. Hobbija a népzene művelése, közreadása és a hangszerkészítés, a Vetővirág népzenei együttes vezetője. GYNYP

Next

/
Thumbnails
Contents