Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-06-01 / 6. szám

2015. június mym paksi atomerőmű 9 Erőműves híradások Sugárvédelmi és dekontaminációs ismeretek mentősöknek Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. menedzsmentje 2006-ban úgy döntött, hogy roham/esetkocsiszintű mentőautót rendszeresít a Paksi Atomerőmű területére, az itt dolgozók életminőségének javítása érdekében. Ennek az egységnek a feladata az általános sürgősségi sérült- és betegellátáson túl, hogy a helyi sajátos­ságokat is vegye figyelembe a sürgősségi betegellátásban. Ehhez kapcsolódóan az Atomerőmű Tűzoltóság adott otthont május 18-án és 21-én egy képzésnek, amelynek témája a sugárvédelem és a dekontamináció volt. Az Atomerőmű Mentőszolgálat enge­délyese 2015. január 1-jétől az ATOMIX Kft., működtetője az Atomerőmű Tűz­oltóság. Az Atomerőmű Mentőszolgá­lat tevékenységének hatékony ellátása érdekében kompetenciaszintű oktatási rendszert állított össze, ami tartalmaz­za a különleges feladatokra való felké­szülést is. A sugárvédelmi képzést az Országos Közegészségügyi Központ Sugárbioló­giai és Sugáregészségügyi Kutatóinté­zete (OKK OSSKI) tartotta. A képzés kiválasztásánál azért esett az OKK OSSKI-re a választás, mert nemzetközi és hazai tapasztalattal rendelkeznek, il­letve a témával kapcsolatos kutatások­ban is részt vesznek. Az oktatás olyan fontos témákat ölelt fel, mint: • A sugárzás detektálása a környe­zetben és az emberi szervezetben. A sugárvédelem alapelvei és alap­vető módszerei. • Az ionizáló sugárzás hatása az em­beri szervezetre, determinisztikus és sztochasztikus hatások. • Helyi sugársérülés felismerése. Akut sugárbetegség (klinika kép te­kintettel a hallgatóságra). • A sugársérültek és a sugárszennye­zett sérültek ellátási rendszere Ma­gyarországon (Paks szempontjából kijelölt intézetek listája, elérhetősé­ge, hatáskörük, feladataik). Triázs, monitoring és dózisbecslés radio­­lógiai/nukleáris vészhelyzet esetén. • A nukleáris létesítményekben be­következő nukleáris vészhelyzetek, nagy tömegeket érintő balesetek egészségügyi, szervezési tanulsá­gai. • Külső és belső sugárszennyezés, a sugárszennyezés mérése. Az el­nyelt dózis meghatározása fizikai és biológiai módszerekkel (elméleti ismertetés és gyakorlati bemutató). • Dekontaminációs ismeretek: bőr, testnyílások és sebek dekontami­nálása (elméleti és gyakorlati be­mutató). Az oktatás hatékonyságát növelte, hogy az elméleti ismereteket a gyakor­latban is elsajátíthatták a képzésben részt vevők. Az oktatási anyagot beépí­tették az Atomerőmű Mentőszolgálat oktatási rendszerébe, emelve az ellátás színvonalát. Sí Minősített oktatók továbbképzése Továbbképzésen vettek részt idén áprilisban az atomerőművi minősített oktatók. A program elsődle­ges célja az volt, hogy az erőmű specifikus szakmai képzéseihez minősítéssel rendelkező oktatók ké­pességeiket továbbfejleszthessék, hazai felsőoktatási intézetek jó gyakorlatait, oktatási módszertanait megismerhessék. A továbbképzés apropójából Kiss István oktatási főosztályvezetővel beszélgettünk.- Milyen szakmai igény keltette életre az erőmű­ben oktatók képzését, továbbképzését?- Az erőmű főállású oktatóit, valamint az óraadó kollégákat hagyományosan az erőmű legjobb szak­emberei közül választjuk ki. Velük szemben a szak­mai tudás és az oktatás iránti elhivatottság mellett elvárás, hogy képesek legyenek tudásukat hatéko­nyan átadni kollégáiknak. Az oktatáshoz szükséges készségek fejlesztése érdekében 10 éve, 2005-ben in­dítottuk el - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszék szakmai közreműködésével - a minősített oktatók alapképzési és továbbképzési programját. Jelenleg közel 80 fő rendelkezik aktív minősített oktatói cím­mel. Ők rendkívül fontos szerepet játszanak a min­dennapi képzési tevékenység hatékony és színvona­las ellátásában, az erőműbe érkező új generációk nevelésében. A minősített oktatók képzési program­ját a belső visszacsatolások eredményei és az erőmű­ben végrehajtott nemzetközi vizsgálatok megállapí­tásai alapján folyamatosan továbbfejlesztjük.- Hogyan épül fel az oktatók képzési programja?- A cím megszerzéséhez egy kb. féléves képzési programban vesznek részt az oktatók. A szintentar­­tó képzésük két részből áll. A tavaszi program célja, hogy az oktatók megismerjék a magyar felsőoktatási intézmények, és emellett újabban az ipari képzési központok korszerű oktatási eszközeit, pedagógiai és didaktikai módszereit. A továbbképzéseken szer­zett tapasztalatokat törekszünk hatékonyan beépíte­ni saját oktatási tevékenységeinkbe. Az őszi szinten­­tartó képzés a saját oktatási tevékenységünk aktuális kérdéseivel foglalkozik.- Hogyan értékeli a programot?- Az elmúlt 10 év során sikerült meglátogatnunk az összes jelentős műszaki képzéssel is foglalkozó intézményt. Ezek a színes és tartalmas programok hozzájárulnak ahhoz, hogy jó és aktív oktatói közös­ségjött létre. Az évi két alkalom az ismeretek kiszéle­sítése mellett elősegíti a csapatépítést is. A program biztosítja, hogy tevékenységünket rendszerszinten is összehangoltan végezhessük, oktatóink ismerjék az oktatással szemben támasztott saját és külső el­várásokat, kihívásokat. Az oktatók nem elszigetelten hajtják végre feladataikat, hanem közösen oldjuk meg azokat, saját oktatási tevékenységeikről pedig rendszeresen visszacsatolásokat kapnak.- Hol és milyen program várta az idei évben az oktatókat?- Idén a Dunaújvárosi Főiskola életébe pillant­hattunk bele. A látogatás jelentőségét fokozta az atomerőmű és a főiskola között meglévő élő szakmai kapcsolat, amely részben a földrajzi közelségből, részben abból adódik, hogy számos munkatársunk szerzett, illetve szerez diplomát a főiskolán, jellem­zően posztgraduális képzés keretében. A Dunaújvá­rosi Főiskola korszerű oktatástechnikai eszközökkel, oktató műhelyekkel és nagyszerű infrastruktúrával rendelkezik, kiváltképpen a számunkra nagyon fon­tos karbantartási tevékenység oktatásában. Emellett meglátogattuk a Hankook Tire magyarországi gyá­rát is. Itt a kevesek által ismert technológia mellett megismerhettük a gyár saját oktatási rendszerét és a leendő mérnökök hatékonyan működő duális kép­zését. Paksi Energetikai Kerekasztal A Csengey Dénes Kulturális Központ könyvtárának ol­vasótermében jöttek össze május 18-án azok, akiket a megújuló energiakapacitások érdekeltek. A témában Pónya József tartott rengeteg számadattal alátámasz­tott előadást. Megállapította, hogy az elöregedő erőműpark pótlására - bár nincs kihangsúlyozva - szükség van a megújulókra is. Sorra vette a szóba jöhető kapacitásokat, de rögtön az elején megállapította, földrajzi helyzetünknél fogva a Kisalföldre telepített szélkerékparkok kivételével jelen­tős, kiaknázható szélenergiánk nincs. Ami fúj, az is rap­­szodikus - menetrendbe nemigen sorolható. Napenergiával sokkal jobban állunk - 2300 napsüté­ses óra - meleg víz szolgáltatásához, fűtésre jobb hatás­fokkal alkalmazható, mint a fotovoltaikus energiaátalakí­tás. Szerencsénk van viszont, hogy viszonylag nagy me­zőgazdasági művelésre alkalmas földterületünk van. A növénytermesztés (erdőművelés) és az állattenyésztés hulladékai jelentős biogáz-potenciállal kecsegtetnek. Az erőművi méretek nagy mennyiséget feltételeznek (5- 600 000 m3), és a biogáz előállítása csak akkor lesz gazda­ságos, ha 70 km-nél rövidebb a beszállítási útvonal. Egyik megújuló forrásból sem tudunk 25 Ft/kWh-nál olcsóbban villamos energiát termelni, állapította meg az előadó. A Kárpát-medence alatt vékonyabb a földkéreg, egyéb területekhez képest másfélszeres a hőfokgradiens, s négyezer méter mélységben 70-80 °C-os termálvíz lel­hető. Geotermikus energia kis mélységből is nyerhető hőszivattyús megoldásokkal, de drága beruházással és 15 év megtérüléssel számolhatunk. Szó esett arról is, hogy mezőgazdasági terményekből (repce, napraforgó, kukorica) motorok hajtására alkalmas üzemanyag állítható elő (pl. biodízel). Tekintve azonban, hogy a föld egyes régióiban sokan éheznek, nem etikus „elfurikázni" az ő élelmiszeradagjukat. gyulai BRóbert

Next

/
Thumbnails
Contents