Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-05-01 / 5. szám

2015. május <Q> mym paksi atomerőmű 21 Az ördög nem alszik! Barát vagy ellenség: a medvehagyma és a gyöngyvirág Sokan indulnak az erdőkbe a tavaszi hónapokban med­vehagymát gyűjteni, de nem kicsi azok száma sem, akik a kertjükben termesztik. A jól ismert fűszernövény gyógyhatásának és ízletességének köszönheti a népszerűségét. Fogyasztá­sa előtt azonban feltétlenül meg kell győződni arról, hogy valóban medvehagymát szedtünk-e le, mivel sú­lyos veszélyt jelent a gyöngyvirággal való összetéveszt­hetősége. A medvehagyma a liliomfélék családjába tartozik. Élőhelyein nagy telepeket alkot, illata és íze a fokhagy­máéra hasonlít. Szerves kénvegyületeket (alkilciszte­­in-szulfoxidokat) tartalmaz. Gyógyhatása sokrétű: fokozza az étvágyat és az emésztőrendszer működését, C-vitamin-tartalmának köszönhetően pedig javítja a szervezet ellenálló-ké­pességét. A népi orvoslás a medvehagymát termesz­tett társához hasonlóan a felső légúti megbetegedé­sek megelőzésére, és a kialakult hurut súlyosságának csökkentésére, továbbá bélfertőtlenítő, emésztést javí­tó tulajdonsága miatt egyes emésztési panaszok keze­lésére alkalmazza. Tudományos megfigyelések szerint vérzsír- és vérnyomáscsökkentő hatású, lassítja a ko­leszterinlerakódások kialakulását az érfalon, javítja a végtagok keringését. Laboratóriumi körülmények kö­zött kimutathatóan csökkentette a vérszérum kolesz­terinszintjét az alkalmazott adagok, azaz a kéntartal­mú tioszulfinátok, ajoének és ditiinek mennyiségétől függően, a koleszterinszintézis befolyásolása révén. Szerves oldószerekkel képzett hagymakivonatok a koleszterinszintézist jelentős mértékben (akár 40%­­ban) mérsékelték. A hagyma rendszeres fogyasztása ilyen módon a koleszterinszint csökkentésének, ezzel együtt pedig számos szív-érrendszeri megbetegedés megelőzésének természetes gyógymódja. Mindezeken túlmenően enyhe vérlemezke- (trombocita-) össze­­csapódást gátló aktivitással is rendelkezik. Népi meg­figyelés, hogy a hagyma bőrön történő külsődleges használata (borogatásként, lemosásként) jótékony ha­tású egyes gombás fertőzések kezelésében. Érzékeny bőrűek esetében azonban fokozott óvatosság szüksé­ges, mivel az alkalmazása során bőrgyulladás jelent­kezhet bőrkiütés, bőrpír formájában. A medvehagyma megannyi előnye mellett sú­lyos veszélyt jelent azonban, hogy leveleit könnyű összetéveszteni a gyöngyvirág leveleivel. A gyöngyviráglevél súlyosan mérgező hatá­sú, fogyasztása már kis mértékben is halálos lehet. A közelmúltban hazánkban is történt tragédia a két növény összetévesztéséből fa­kadóan. Megkülönböztetésük a virágzás idején a legegyszerűbb, hiszen a gyöngyvirág jelleg­zetes, illatos virága összetéveszthetetlen a medvehagyma szárcsúcson fejlődő, kis, fe­hér, csillag alakú virágaival, amelyek - akár a növény levele - ugyancsak fokhagymasza­­gúak. A virágzási időszakon kívül is segíti az eligazodást, hogy a gyöngyvirág levelei sokkal széle­sebbek a néhány centiméter széles medvehagyma­­leveleknél. További támpontot jelent - és talán ez a legbiztosabb - a már többször említett illat. Ha meg akarunk győződni arról, hogy biztosan medvehagy­mával van dolgunk, dörzsöljük meg a kérdéses leve­let: a jellegzetes fokhagymaaroma jelzi, hogy jó helyen keresgélünk. Mindazonáltal a legkisebb kétség esetén se kockáztassunk! Prancz Zoltán A kuratórium elfogadta a 2011-2014. évek működéséről szóló beszámolót Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által lét­rehozott Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma 2015. április 27-én Pakson tartotta az idei évi első ülését. A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Ala­pítvány 2011-ben jött létre. Az Alá pító okiratban foglaltak alapján az Alapító 2011-től 2014-ig évente 500 millió forintot bocsátott az alapítvány rendelkezésére. Célja a kedvezményezett területeken megvalósuló térségfejlesztés, az életminőség és az életbiztonság eme­lése, továbbá közösségi energiaracionalizálási programok megvalósítása és a helyi építészeti értékek megóvása. Az érintettségi kört a pak­si és kalocsai kistérség, valamint a szekszárdi kistérség egy részét magába foglaló 41 telepü­lés alkotja. A Pakson megtartott ülésen a kuratórium jóváhagyta a 2015. évi kommunikációs és költ­ségvetési tervet, valamint a 2014. évi számvi­teli beszámolót és közhasznúsági mellékletet. Az ülésen a kuratórium elfogadta továbbá az alapítvány 2011-2014. évek működéséről szóló beszámolót. Az elmúlt 4 év alatt összesen 252 pályázat érkezett a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványhoz, amelyből 169 nyert tá­mogatást. A kuratórium mindösszesen 1912857678 forint támogatást ítélt meg a 2011-2014 időtartam alatt. Ez a forrás a kedvezményezett térsé­gekben közvetve mintegy 11 milliárd forint fejlesztést generált. Olyan támogatások kerültek folyósítás­ra, amelyek a kérelmezők által jól előkészítettek voltak, egyértelműen az adott térség ellátásának javítását szolgálták. Az alapítvány működésé­nek eredményeként 35 munkahely is született. A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapít­ványhoz kapcsolódó információk megtalálha­tók a www.jovonkenergiaja.hu oldalon. Paks, 2015. április 27. kommunikációs megbízott Szakmai Nap másodszor Több mint 40 meghívott, az Atomerőmű újság szerkesztői, újságírói, tudósítói, információfelelősei és a kommunikációs megbízottak vettek részt az újság második ízben megrende­zett Szakmai Napján május 6-án. Az elsősorban az újságírói is­meretek bővítését célzó konferencián idén Bárdos András, az ismert televíziós újságíró, Perlaky-Papp József, a BKF docense, illetve Balázs-Piri Krisztina, a Centrál Médiakadémia (koráb­ban: Sanoma kiadó) igazgatója adott elő. Színvonalas előadói programmal vehette kezdetét az idei, im­már hagyományőrző program az Erzsébet Nagy Szállodában. Az esemény megnyitóján dr. Kovács Antal, az atomerőmű kommuni­kációs igazgatója az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikáció­jának sarokpontjait, és ezen belül is az újság szerepét és feladatait ismertette. Torma Dóra, az Atomerőmű újság új főszerkesztője ezt követően az újság jövőképéről, átalakításának lehetőségeiről, az erőmű kommunikációjához kapcsolódásáról beszélt. Az idei előadók sorát Bárdos András újságíró, szerkesztő, és egyetemi docens nyitotta. Beszélt a hírről és a hírértékről, azokról a szempontokról, amelyek megszabják, mely történet lehet érde­kes a nyilvánosság számára. Bemutatta az újságíró felelősségét: az ő feladata, hogy a közölt információ igazságát ellenőrizze, és meggyőződjön arról, hogy valóban a teljes igazságot mondja el. Röviden vázolta a legfontosabb sajtóműfajokat, és az újságírói szakismereteket és szerkesztői feladatokat bemutatva mesélte el, hogyan alkalmazzák az elméletet a profik a gyakorlatban. Mindezek után a kommunikáció egy másik területe következett: Perlaky-Papp József, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti főiskolai docense, PR szakvezetője a kríziskommunikáció alapjairól beszélt, az elméleti alapokat néhány gyakorlati példával is szemléltetve. A Szakmai Nap utolsó előadásában Balázs-Piri Krisztina, a Centrál Médiaakadémia (a korábbi Sanoma kiadó) igazgatónője, több évtizedes tapasztalattal bíró szerkesztő és újságíró tartott egy részben interaktív, igen energikus előadást a magazinokról, az ehhez kapcsolódó újságírásról, a magazinok szerkesztőségei­nek ideális felépítéséről, munkafolyamatairól, rovatrendszeréről. Saját „gyermekei", magazinjai, elsősorban az IM, a Meglepetés és a Nők Lapja példáján keresztül mutatta be azokat a szerkesztési gyakorlatokat, amelyek révén az újságjaik sikeresek, és népsze­rűek az olvasók körében.

Next

/
Thumbnails
Contents